birbnetes/birbmap
birbnetes/birbmap
4
0
Fork 0
Code Pull Requests Releases Activity

My brain is fried

Browse Source
This commit is contained in:
kunkliricsi 2020-12-07 23:19:09 +01:00
parent 251a00eaa6
commit 7588b58453
16 changed files with 4043 additions and 3187 deletions
Show Stats Download Patch File Download Diff File Expand all files Collapse all files

4
Birdmap.BLL/Services/LiveDeviceService.cs
View File

@ -17,13 +17,13 @@ namespace Birdmap.BLL.Services
using System = global::System;
[System.CodeDom.Compiler.GeneratedCode("NSwag", "13.8.2.0 (NJsonSchema v10.2.1.0 (Newtonsoft.Json v12.0.0.0))")]
public partial class LiveDummyService : IDeviceService
public partial class LiveDeviceService : IDeviceService
{
private string _baseUrl = "https://birb.k8s.kmlabz.com";
private System.Net.Http.HttpClient _httpClient;
private System.Lazy<Newtonsoft.Json.JsonSerializerSettings> _settings;
public LiveDummyService(string baseUrl, System.Net.Http.HttpClient httpClient)
public LiveDeviceService(string baseUrl, System.Net.Http.HttpClient httpClient)
{
_baseUrl = baseUrl;
_httpClient = httpClient;

4
Birdmap.BLL/Startup.cs
View File

@ -33,10 +33,10 @@ namespace Birdmap.BLL
var service = new LiveInputService(baseUrl, httpClient);
return service;
});
services.AddTransient<IDeviceService, LiveDummyService>(serviceProvider =>
services.AddTransient<IDeviceService, LiveDeviceService>(serviceProvider =>
{
var httpClient = serviceProvider.GetService<HttpClient>();
var service = new LiveDummyService(baseUrl, httpClient);
var service = new LiveDeviceService(baseUrl, httpClient);
return service;
});
}

54
docs/thesis/bib/mybib.bib
View File

@ -1,111 +1,157 @@
@misc{kubernetes,
title = {A Kubernetes hivatalos oldala},
url = {https://kubernetes.io},
note = {Megtekintve: 2020.11.28},
}
@misc{kubernetes-dashboard,
title = {A Kubernetes Dashboard hivatalos oldala},
url = {https://kubernetes.io/docs/tasks/access-application-cluster/web-ui-dashboard/},
note = {Megtekintve: 2020.11.28},
}
@misc{docker,
title = {A Docker hivatalos oldala},
url = {https://www.docker.com},
note = {Megtekintve: 2020.11.28},
}
@misc{grafana,
title = {A Grafana hivatalos oldala},
url = {https://grafana.com/},
note = {Megtekintve: 2020.11.29},
}
@misc{kibana,
title = {A Kibana hivatalos oldala},
url = {https://www.elastic.co/kibana},
note = {Megtekintve: 2020.11.29},
}
@misc{git,
title = {A Git hivatalos oldala},
url = {https://git-scm.com/},
note = {Megtekintve: 2020.11.30},
}
@misc{trello,
title = {A Trello hivatalos oldala},
url = {https://trello.com},
note = {Megtekintve: 2020.11.30},
}
@misc{vs,
title = {A Microsoft Visual Studio hivatalos oldala},
url = {https://visualstudio.microsoft.com/},
note = {Megtekintve: 2020.11.30},
}
@misc{vs-code,
title = {A Microsoft Visual Studio Code hivatalos oldala},
url = {https://code.visualstudio.com/},
note = {Megtekintve: 2020.11.30},
}
@misc{nlog,
title = {Az NLog hivatalos oldala},
url = {https://nlog-project.org/},
note = {Megtekintve: 2020.11.30},
}
@misc{jwt,
title = {Az JSON Web Token hivatalos oldala},
url = {https://jwt.io/introduction/},
note = {Megtekintve: 2020.12.02},
}
@misc{automapper,
title = {Az AutoMapper hivatalos oldala},
url = {https://automapper.org/},
note = {Megtekintve: 2020.11.30},
}
@misc{react,
title = {A React.js hivatalos oldala},
url = {https://reactjs.org/},
note = {Megtekintve: 2020.11.31},
}
@misc{react-context,
title = {A React Context dokumentációja},
url = {https://reactjs.org/docs/context.html},
note = {Megtekintve: 2020.11.31},
}
@misc{material,
title = {A Material hivatalos oldala},
url = {https://material.io/},
note = {Megtekintve: 2020.11.31},
}
@misc{material-ui,
title = {A Material UI hivatalos oldala},
url = {https://material-ui.com/},
note = {Megtekintve: 2020.11.31},
}
@misc{apexcharts,
title = {Az Apexcharts hivatalos oldala},
url = {https://apexcharts.com/},
note = {Megtekintve: 2020.11.31},
}
@misc{google-map-react,
title = {A Google Map React hivatalos oldala},
url = {https://www.npmjs.com/package/google-map-react},
note = {Megtekintve: 2020.11.31},
}
@misc{nswag,
title = {Az NSwag github oldala},
url = {https://github.com/RicoSuter/NSwag},
note = {Megtekintve: 2020.12.01},
}
@misc{nswag-studio,
title = {Az NSwag Studio github oldala},
url = {https://github.com/RicoSuter/NSwag/wiki/NSwagStudio},
note = {Megtekintve: 2020.12.01},
}
@misc{swagger-ui,
title = {A Swagger UI hivatalos oldala},
url = {https://swagger.io/tools/swagger-ui/},
note = {Megtekintve: 2020.12.01},
}
@misc{hmacsha512,
title = {Az HMACSHA512 dokumentációja},
url = {https://docs.microsoft.com/en-us/dotnet/api/system.security.cryptography.hmacsha512},
note = {Megtekintve: 2020.12.02},
}
@misc{nuget,
title = {An introduction to NuGet},
url = {https://docs.microsoft.com/en-us/nuget/what-is-nuget},
note = {Megtekintve: 2020.12.04},
}
@misc{signalr,
title = {Introduction to ASP.NET Core SignalR},
url = {https://docs.microsoft.com/en-us/aspnet/core/signalr/introduction?view=aspnetcore-5.0},
note = {Megtekintve: 2020.12.04},
}
@misc{mqttnet-winforms,
title = {Az MQTT.NET tesztelő alkalmazásának github oldala},
url = {https://github.com/SeppPenner/MQTTnet.TestApp.WinForm},
note = {Megtekintve: 2020.12.07},
}
@misc{mqttnet-examples,
title = {Az MQTT.NET github oldalán található példák},
url = {https://github.com/chkr1011/MQTTnet/wiki/Examples},
note = {Megtekintve: 2020.12.07},
}
@thesis{birdnetes-tdk,
@ -115,3 +161,11 @@
type = {tdk},
year = {2020},
}
@thesis{birdnetes-thesis,
author = {Nagy Kristóf},
institution = {Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem},
title = {Tömeges gép-gép kommunikáció mezőgazdasági alkalmazása},
type = {thesis},
year = {2020},
}

16
docs/thesis/content/birdmap-backend.tex
View File

@ -72,15 +72,15 @@ Majd hozzáadja az újonnan beolvasott értékeket.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Üzleti logikai réteg}
%----------------------------------------------------------------------------
Ebben a rétegben található meg a szerver legtöbb szolgáltatása. It vannak implementálva a Birdnetes Command and Control és Input komponensekkel kommunikáló szolgáltatások is,
melyeket azok OpenAPI leírói alapján az NSwag Studio\cite{nswag-studio} alkalmazással generáltam. Az OpenAPI a klienseken kívül definiálja még az azok által használt modelleket is.
Ebben a rétegben található meg a szerver legtöbb szolgáltatása. It vannak implementálva a Birbnetes Command and Control és Input komponensekkel kommunikáló szolgáltatások is,
melyeket azok OpenAPI leírói alapján az NSwag Studio \cite{nswag-studio} alkalmazással generáltam. Az OpenAPI a klienseken kívül definiálja még az azok által használt modelleket is.
A Command and Control által használt \verb+Device+ modell tartalmazza annak egyedi azonosítóját, státuszát, koordinátáit és a használt szenzorok listáját,
melyeknek szintén van egy modellje \verb+Sensor+ néven. Ennek szintén van azonosítója és státusza. Az Input szolgáltatásnak is van saját modellje,
amely a hangüzenetek metaadatait reprezentálja. Többek között tartalmazza a kihelyezett eszköz egyedi azonosítóját és a hangüzenet keltének dátumát.
Ugyan itt található meg a \verb+User+ és \verb+Service+ entitások létrehozásáért, olvasásáért, szerkesztéséért és törléséért felelős szolgáltatások is.
Valamint itt található még az autentikációért felelős szolgáltatás is. A felhasználók jelszavainak tárolására a HMAC (Hash-based Message Authentication Code) algorithmust,
pontosabban annak a \verb+HMACSHA512+\cite{hmacsha512} C\# implementációját használtam.
pontosabban annak a \verb+HMACSHA512+ \cite{hmacsha512} C\# implementációját használtam.
Minden jelszóhoz generálok egy egyedi kulcsot és azzal egy hash-t, majd ezeket tárolom a \verb+User+ modell \verb+PasswordSalt+ és \verb+PasswordHash+ mezőiben.
Amikor egy felhasználó be akar jelentkezni először megvizsgálom, hogy egyáltalán létezik-e az adatbázisban az adott nevű felhasználó,
@ -98,7 +98,7 @@ Egy másik megoldás a SignalR használata, amellyel a klienseket eseményvezér
Így a kliensek csak akkor indítanak kéréseket amikor az adat tényleg változott. Ezzel a technológiával oldottam meg például, hogy az eszközök állapotainak változására
frissüljön a felület.
Egy másik szerveroldalon használt szolgáltatás a Birdnetes MQTT kommunikációért felelős szolgáltatás,
Egy másik szerveroldalon használt szolgáltatás a Birbnetes MQTT kommunikációért felelős szolgáltatás,
mely felregisztrál a \ref{subsect:birdnetes-ai-service}-as alfejezetben bemutatott AI Service által publikált üzenetekre.
Ezekben az üzenetekben található a hanganyagok egyedi azonosítója, illetve azok seregélytől való származásának valószínüsége.
Ha a szolgáltatás kap egy ilyen üzenetet akkor lekérdezi a \ref{subsect:birdnetes-input-service}-es alfejezetben bemutatott Input Service-től
@ -152,8 +152,8 @@ amely elkap minden kivételt, amit a csővezeték további részei dobtak és JS
\subsection{Swagger}
\label{subsect:backend-swagger}
%----------------------------------------------------------------------------
Az NSwag\cite{nswag} szoftvercsomag segítségével regisztrálok egy szolgáltatást,
mely a szerveroldalon található kontrollereket felhasználva generál egy OpenAPI specifikációt és annak egy Swagger UI\cite{swagger-ui} felületet,
Az NSwag \cite{nswag} szoftvercsomag segítségével regisztrálok egy szolgáltatást,
mely a szerveroldalon található kontrollereket felhasználva generál egy OpenAPI specifikációt és annak egy Swagger UI \cite{swagger-ui} felületet,
ahol a végpontok kipróbálhatóak, tesztelhetőek kliensoldal nélkül is.
\begin{figure}[!ht]
@ -194,7 +194,7 @@ A szerveroldalon négy különböző kontroller található, melyek mindegyikén
illetve az imént említett végpontok authorizálása és kiszolgálása. Ezeken kívül a kontrollerek speciális feladata a következő:
\begin{itemize}
\item Az \textbf{AuthController} felel a felhasználók bejelentkezésének lebonyolításáért, a JSON Web Token elkészítéséért. Az \verb+[Authorize]+ helyett itt az \verb+[AllowAnonymous]+ attribútum van használva, mellyel azt lehet jelezni, hogy a végpont bejelentkezés nélkül is hívható.
\item A \textbf{ServiceController} felel az alkalmazás által használt külső szolgáltatások állapotának lekérdezhetőségéért. Ilyenek például a Birdnetes rendszer vagy az MQTT szolgáltatás állapota.
\item A \textbf{ServiceController} felel az alkalmazás által használt külső szolgáltatások állapotának lekérdezhetőségéért. Ilyenek például a Birbnetes rendszer vagy az MQTT szolgáltatás állapota.
\item A \textbf{DevicesController} felel a Command and Control mikroszolgáltatással való kommunikáció megvalósításáért, illetve a SignalR használatáért. Ha egy felhasználó valamelyik végpontot használva változtat valamelyik eszköz állapotán, akkor a kontroller jelez erről a klienseknek.
\item A \textbf{LogController} felel azért, hogy az \verb+Admin+ jogosultságú felhasználók letölthessék a szerveroldalon készült naplófájlokat.
\end{itemize}
@ -204,7 +204,7 @@ Például amikor a felhasználó bejelentkezik a kiolvasott \verb+User+ objektum
Ennek a megoldására adatátviteli objektumokat hoztam létre, melyek csak azokat a mezőket tartalmazzák amelyekre a felhasználónak szüksége van.
Az adatbázisból kiolvasott objektum hasznos részeit és egyéb használni kívánt információt átmásolom az átviteli objektumba. Majd ezt küldöm el a kliensoldal felé.
Hogy az adatok másolását ne kézzel kelljen csinálnom, az AutoMapper\cite{automapper} szoftvercsomagot alkalmaztam, melynek használata rendkívül egyszerű.
Hogy az adatok másolását ne kézzel kelljen csinálnom, az AutoMapper \cite{automapper} szoftvercsomagot alkalmaztam, melynek használata rendkívül egyszerű.
Meg lehet adni profilokat, ahol két objektum közötti leképzéseket lehet felvenni. A szoftvercsomag automatikusan átmásolja az azonos nevű mezőket az egyik objektumból a másikba,
de meg lehet adni egyedi leképzéseket is.
\pagebreak

6
docs/thesis/content/birdmap-frontend.tex
View File

@ -58,7 +58,7 @@ Legfelül sárgával vannak feltüntetve a hívható végpontok, alattuk a hozz
\section{Kommunikáció a szerveroldallal}
%----------------------------------------------------------------------------
A szerveroldallal való kommunikációt rendkívül egyszerűen tudtam implementálni köszönhetően a \ref{subsect:backend-swagger}-as fejezetben bemutatott Swagger oldalnak
és annak, hogy az NSwag Studio-val\cite{nswag-studio} a C\#-on kívül lehet TypeScript\footnotemark klienseket is generálni a leíró fájlból.
és annak, hogy az NSwag Studio-val \cite{nswag-studio} a C\#-on kívül lehet TypeScript\footnotemark klienseket is generálni a leíró fájlból.
Így készültek el a kommponensek kommunikációért felelős szolgáltatásai.
\footnotetext{JavaScript-re épített statikus típusdefiníciókat tartalmazó nyelv. JavaScript és TypeScript együtt is használható.}
@ -124,7 +124,7 @@ Komponense a \ref{fig:birdmap-logs}-es ábrán látható.
%----------------------------------------------------------------------------
A szakasz további komponenseinek van egy közös ismertetője. Mégpedig, hogy mindegyiknek szüksége van a kihelyezett eszközök adataira
és az azok által publikált hangüzenetekből képzett valószínűségre.
A Reactnek van egy beépített komponense \verb+Context+\cite{react-context} néven, mellyel különböző komponensek között lehet adatokat megosztani.
A Reactnek van egy beépített komponense \verb+Context+ \cite{react-context} néven, mellyel különböző komponensek között lehet adatokat megosztani.
Ezt használva készítettem egy \verb+DevicesContextProvider+ osztályt, melynek feladata a szerver eszköz kontrollerével való kommunikáció a megfelelő szolgáltatáson keresztül,
illetve a SignalR csatornákra való feliratkozás. Ezekből az adatokból egy \verb+DevicesContext+ készül, mely a \verb+Provider+ által átadásra kerül annak minden gyerekének.
A \ref{lst:react-switch}-es listában látható, hogy a \verb+DevicesContextProvider+ szülője a \verb+Dashboard+, \verb+Devices+ és \verb+Heatmap+ komponenseknek.
@ -145,7 +145,7 @@ Továbbá hogy a különböző diagrammok animációi is zökkenőmentesek legye
\subsubsection{Külső szolgáltatások}
%----------------------------------------------------------------------------
Az alkalmazás használatának szempontjából van néhány olyan külső szolgáltatás, melyek elérhetősége hiányában a rendszer működésképtelen.
Ilyen például a Birdnetes klasztere vagy a szerver MQTT szolgáltatása.
Ilyen például a Birbnetes klasztere vagy a szerver MQTT szolgáltatása.
Ezért készítettem el az \ref{fig:dashboard-services-loaded}-ös ábrán látható információs panelt, ahol a szolgáltatások állapotát lehet látni, hogy a felhasználó tudja miért nem működik esetleg az alkalmazás.
A felület megvalósításhoz a Material UI \verb+Accordion+ elemét használtam, ami lényegében egy lenyíló lista.
Ennek fejlécében a szolgáltatás neve, elérési útvonala és státusza látható. A lenyíló elemben a szolgáltatástól érkezett válasz van megjelenítve.

22
docs/thesis/content/birdmap-introduction.tex
View File

@ -2,34 +2,32 @@
\chapter{Tervek és alternatívák}
\label{chapt:birdmap-introduction}
%----------------------------------------------------------------------------
Ebben a fejezetben bemutatom a fejlesztés előtti állapotot, amikor még csak tervezgettük, hogy milyen is legyen az alkalmazás.
Illetve bemutatok, néhány vizualizációs alternatívát, melyek jó iránymutatásként szólgálltak a fejlesztés során.
Ebben a fejezetben bemutatom a fejlesztés előtti állapotot, amikor a munkám elején a fontosabb vizualizációs alternatívákat értékeltem.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Tervezés}
%----------------------------------------------------------------------------
Az első dolgom az volt, hogy Kristóffal és Marcellel beültünk egy Teams\footnotemark-en tartott gyűlésre,
ahol elmagyarázták nagyvonalakban, hogy hogyan is működik a rendszer, mik az egyes kompnensek feladatai.
Ezek után az előttem álló fejlesztésre váró alkalmazás részleteit beszéltük meg, az elvárt igényeket azzal kapcsolatban.
Itt rögtön több ötlet is felmerült, melyek közül a legkiemelkedőbbek:
A munkám elején egyeztettem a seregély riasztó keretrendszert fejlesztő kollégákkal,
hogy ki tudjam választani a vizualizáció szempontjából legfontosabb komponenseket.
A jellemző adatvizualizációs megoldások közül az alábbi hármat találtam kulcsfontosságúnak a következő célokra:
\begin{itemize}
\item \textbf{Hőtérkép}. Hasznos lenne egy olyan felület, ahol az eszközök GPS koordinátái és a seregély detektálást jelző üzenetek alapján, meg lehetne jeleníteni a seregélyek hozzávetőleges előfordulásának helyeit és gyakoriságát egy térképen, hőtérképes formában.
\item \textbf{Eszköz állapotok}. Jelenleg a Command and Control mikroszolgáltatás felé indított kéréseken kívül, nincs lehetőség a kihelyezett eszközök állapotának vizsgálatára. Szükség lenne egy olyan felületre, ahol ezek állapotai láthatóak, esetleg dinamikusan is frissülnek.
\item \textbf{Diagrammok}. A hőtérképen kívül egyéb olyan diagrammok is hasznosak lehetnek, ahol látható például, hogy melyik eszköz melyik percben észlelt madárhangot vagy, hogy egy eszköz összesen hány madárhangot észelt. Minnél több információ, annál jobb.
\end{itemize}
Ezeken kívül fontos követelmény volt még, hogy az alkalmazásom futtatható legyen Linux környezetben is, hogy az telepíthető legyen a Birdnetes Kubernetes\cite{kubernetes} klaszterébe.
Ezeken kívül fontos követelmény volt még, hogy az alkalmazásom futtatható legyen Linux környezetben is, hogy az telepíthető legyen a Birbnetes Kubernetes \cite{kubernetes} klaszterébe.
Az alkalmazásom kapott egy nevet is, mely a Birdnetes-t és az említett hőtérképes ötletet ötvözve Birdmap lett.
Az alkalmazásom kapott egy nevet is, mely a Birbnetes-t és az említett hőtérképes ötletet ötvözve Birdmap lett.
\footnotetext{Microsoft Teams: Csevegő és gyülekezés tartó alkalmazás.}
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Alternatívák}
%----------------------------------------------------------------------------
Az imént vázolt igények kielégítésére rengeteg kiforrott megoldás létezik már, melyek jó példát mutattak a saját alkalmazásom fejlesztése során.
Az imént vázolt igények kielégítésére sok, széles körben alkalmazott megoldás létezik már, melyek jó példát mutattak a saját alkalmazásom fejlesztése során.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Grafana}
%----------------------------------------------------------------------------
A Grafana\cite{grafana} az egy nyílt forráskódú platformfüggetlen vizualizációs web alkalmazás.
A Grafana \cite{grafana} az egy nyílt forráskódú platformfüggetlen vizualizációs web alkalmazás.
Egy támogatott adatbázishoz csatlakoztatva különféle interaktív gráfokat és diagrammokat generál.
A testreszabhatóság maximalizásának érdekében különböző, akár harmadik fél által készített, bővítmények használatát is támogatja,
melyekkel új adatforrások és panel típusok integrálhatók.
@ -45,7 +43,7 @@ A \ref{fig:grafana}-es ábra egy jó példa arra, hogy hogyan néz ki egy által
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Kibana}
%----------------------------------------------------------------------------
A Kibana\cite{kibana} jelentősen hasonlít a Grafanához, azonban amíg a utóbbit inkább az időben változó metrikák vizualizálására használják például processzor leterheltség vagy memória használat,
A Kibana \cite{kibana} jelentősen hasonlít a Grafanához, azonban amíg a utóbbit inkább az időben változó metrikák vizualizálására használják például processzor leterheltség vagy memória használat,
addig az előbbit elsődlegesen az Elasticsearch\footnote{Ingyenes és nyílt forráskódú index alapú keresőmotor} adatok, főként napló bejegyzések, analizálására használják.
\begin{figure}[!ht]
@ -58,7 +56,7 @@ addig az előbbit elsődlegesen az Elasticsearch\footnote{Ingyenes és nyílt fo
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Kubernetes Dashboard (Web UI)}
%----------------------------------------------------------------------------
A Kubernetes Dashboard\cite{kubernetes-dashboard} elsősorban nem a különböző adatok vizualizálását szolgálja, inkább a klaszter menedzselését próbálja egyszerűbbé és jobban áttekinthetővé tenni.
A Kubernetes Dashboard \cite{kubernetes-dashboard} elsősorban nem a különböző adatok vizualizálását szolgálja, inkább a klaszter menedzselését próbálja egyszerűbbé és jobban áttekinthetővé tenni.
Azonban egy jó példa arra, hogy egy rendszer webes kezelőfelületének, milyennek is kell lennie.
\begin{figure}[!ht]

34
docs/thesis/content/birdmap-technologies.tex
View File

@ -13,19 +13,19 @@ Ebben a szakaszban azokat az eszközöket, alkalmazásokat és fejlesztőkörnye
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Git}
%----------------------------------------------------------------------------
A Git\cite{git} egy verziókezelő rendszer. Használatával a felhasználó le tudja menteni egy adott fájlrendszerben található fájlok állapotát.
A Git \cite{git} egy verziókezelő rendszer. Használatával a felhasználó le tudja menteni egy adott fájlrendszerben található fájlok állapotát.
Megkönnyíti az egy projekten dolgozó programozók közötti kooperációt. Manapság lassan elképzelhetetlen a fejlesztés valamilyen verziókezelő használata nélkül.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Trello}
%----------------------------------------------------------------------------
A Trello\cite{trello} egy webes lista készítő és kezelő alkalmazás.
A Trello \cite{trello} egy webes projektmenedszment alkalmazás.
Azért használtam a fejlesztés során, mert szerettem volna egy helyet, ami tükrözi a fejlesztés állapotát, ahova le tudom írni az alkalmazással kapcsolatos ötleteimet.
Különböző listákban tároltam a fejlesztésre váró és a kész feladatokat szerver, kliens és egyéb szerint.
\begin{figure}[!ht]
\centering
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/trello-cropped.png}
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/trello-3.png}
\caption{Egy példa állapot a Trello felületére a fejlesztés során}
\label{fig:trello}
\end{figure}
@ -33,12 +33,12 @@ Különböző listákban tároltam a fejlesztésre váró és a kész feladatoka
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Visual Studio}
%----------------------------------------------------------------------------
A Visual Studio\cite{vs} a Microsoft fejlesztőkörnyezete. Jól alkalmazható a .NET keretrendszer technológiáival, ezért ezt használtam a szerveroldal fejlesztése során.
A Visual Studio \cite{vs} a Microsoft fejlesztőkörnyezete. Jól alkalmazható a .NET keretrendszer technológiáival, ezért ezt használtam a szerveroldal fejlesztése során.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Visual Studio Code}
%----------------------------------------------------------------------------
Egy másik Microsoft termék, viszont a fentivel ellentétben a Visual Studio Code\cite{vs-code} inkább szövegszerkeztő, mint fejlesztőkörnyezet.
Egy másik Microsoft termék, viszont a fentivel ellentétben a Visual Studio Code \cite{vs-code} inkább szövegszerkeztő, mint fejlesztőkörnyezet.
Ennek köszönhetően jelentősen gyorsabb és egyszerűbb a használata. Különféle bővítmények használatával nagyon jó program nyelv támogatottságot lehet elérni.
Többek között ezen okok miatt preferáltam a kliensoldal fejlesztésére.
@ -58,7 +58,8 @@ Mindemellett a .NET teljesen platformüggetlen, mely az egyik legfontosabb köve
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{ASP.NET Core}
%----------------------------------------------------------------------------
Az ASP.NET Core a .NET család ingyenes, nyílt forráskódú webes keretrendszere. Gyors és moduláris fejlesztést tesz lehetővé, mely főként a NuGet csomagoknak köszönhető.
Az ASP.NET Core a .NET család ingyenes, nyílt forráskódú webes keretrendszere. Gyors és moduláris fejlesztést tesz lehetővé,
mely főként a csomagkezelő rendszerének, a NuGet-nek \cite{nuget} köszönhető.
Használatána egyik előnye, hogy ugyan az a C\# kód tud futni a szerver éa a kliens oldalon, de támogat más kliens oldali keretrendszereket is, mint például az Angular-t, a Vue.js-t
vagy a React.js-t.
@ -66,7 +67,7 @@ vagy a React.js-t.
\subsection{Entity Framework Core}
%----------------------------------------------------------------------------
Az Entity Framework Core (röviden EF Core) egy objektum-relációs leképező keretrendszer a .NET-hez. Az adatbázissal való kommunikációt könnyítését szolgálja.
Használatával C\#-ban lehet adatbázis lekérdezéseket írni a LINQ (Language-Integrated Query) segítségével.
Használatával C\#-ban lehet adatbázis lekérdezéseket írni a LINQ (Language-Integrated Query) szoftvercsomag segítségével.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{JSON Web Token}
@ -82,19 +83,20 @@ A szerveroldal jogosultság kezelését ezzel a csomaggal oldottam meg.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{SignalR}
%----------------------------------------------------------------------------
A SignalR egy .NET szoftvercsomag, mely lehetővé teszi a szerveroldal számára a kliensekkel való aszinkron kommunikációt.
A SignalR \cite{signalr} egy .NET szoftvercsomag, mely lehetővé teszi a szerveroldal számára a kliensekkel való aszinkron kommunikációt.
A szerver valós időben tud értesítéseket küldeni a kliensek számára, amelyek feliratkoztak az ilyen eseményekre.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{MQTT.NET}
%----------------------------------------------------------------------------
Az MQTT.NET is egy .NET szoftvercsomag, mely a Birdnetes által is használt, a \ref{subsect:mqtt}-es alfejezetben bemutatott MQTT kommunikáció C\# nyelvű megvalósítását szolgálja.
Az MQTT.NET is egy .NET szoftvercsomag, mely a Birbnetes által is használt, a \ref{subsect:mqtt}-es alfejezetben bemutatott MQTT kommunikáció C\# nyelvű megvalósítását szolgálja.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{NLog}
%----------------------------------------------------------------------------
A szerveroldali naplózás megvalósítására több szoftvercsomag is létezik. Az NLog\cite{nlog}-ot választottam, egyrészt mert egyszerű a használata,
másrészt mert már használtam korábban.
A szerveroldali naplózás megvalósítására több szoftvercsomag is létezik. Az NLog \cite{nlog}-ot választottam, egyrészt mert egyszerű a használata,
másrészt mert már korábban használtam. Konfigurációs fájljában meg lehet adni a naplózott események célját, mely lehet akár fájl vagy konzol is.
Meg lehet még adni az események elrendezését, hogy azok milyen formában kerüljenek a célokba, milyen plusz információt tartalmazzanak.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Frontend technológiák}
@ -105,22 +107,22 @@ Választásomnál fő motiváció az volt, hogy szerettem volna valami újat kip
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{React.js}
%----------------------------------------------------------------------------
A React.js\cite{react} egy JavaScript szoftvercsomag, melyet webes felületek fejlesztésére használnak.
A React.js \cite{react} egy JavaScript szoftvercsomag, melyet webes felületek fejlesztésére használnak.
Fő építő elemei a komponensek, melyek elszeparált újrafelhasználható felület egységek.
Használatának egyik előnye, hogy automatizált az állapot kezelés, tehát ha változik egy komponens állapota, akkor a React újra-rendereli azt.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Material UI}
%----------------------------------------------------------------------------
A Material\cite{material} elsősorban egy kezelőfelület tervezési útmutató a Google által, melyet követve szép és minőségi felületeket lehet készíteni.
A Material \cite{material} elsősorban egy kezelőfelület tervezési útmutató a Google által, melyet követve szép és minőségi felületeket lehet készíteni.
A Material UI\cite{material-ui} egy szoftvercsomag, mely ezeket az útmutatásokat követő egyszerű React komponenseket tartalmaz.
A Material UI \cite{material-ui} egy szoftvercsomag, mely ezeket az útmutatásokat követő egyszerű React komponenseket tartalmaz.
Alkalmazásával könnyő esztétikus felhasználói felületeket készíteni, minimalizált a CSS használattal.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Apexcharts}
%----------------------------------------------------------------------------
Az Apexcharts\cite{apexcharts} egy nyílt forráskódú JavaScript szoftvercsomag, amellyel könnyen konfigurálható, modern kinézetű diagrammokat lehet készíteni.
Az Apexcharts \cite{apexcharts} egy nyílt forráskódú JavaScript szoftvercsomag, amellyel könnyen konfigurálható, modern kinézetű diagrammokat lehet készíteni.
Sokféle kliensoldali (és szerveroldali) technológiát támogat, köztük a React-et is. A kezelőfelületen található vizualizációk szinte összes elemét ennek használatával csináltam.
%----------------------------------------------------------------------------
@ -130,5 +132,5 @@ A Google szinte összes termékének van API-ja, ami lehetővé teszi a programo
A Google Maps sincs másképp és mivel ennek interfésze külön támogatja a hőtérképes réteg használatát is, nem gondoltam, hogy ettől jobb eszközt tudnék találni a feladat megvalósítására.
A Google Maps API-t, ami alapvetően csak egy JavaScript csomag, rengetegen újracsomagolják, hogy különböző részét, különböző keretrendszerekben is lehessen használni.
Ezek közül én a Google Map React\cite{google-map-react}-et választottam, egyrészt mert támogatja a hőtérképes réteg használatát,
Ezek közül én a Google Map React \cite{google-map-react}-et választottam, egyrészt mert támogatja a hőtérképes réteg használatát,
másrészt mert lehetővé teszi a térképen való React komponensek renderelését az alapértelmezett markerek helyett.

59
docs/thesis/content/birdmap-test.tex
View File

@ -1,4 +1,61 @@
%----------------------------------------------------------------------------
\chapter{Tesztkörnyezet}
\label{chapt:birdnetes-test}
\label{chapt:birdmap-test}
%----------------------------------------------------------------------------
Az alkalmazásom fejlesztésének megkönnyítése érdekében nagy hangsúlyt fektettem a tesztelhetőségre.
Helyettesíteni akartam az éles rendszer komponenseivel való kommunikációt,
hogy abban az esetben is folyni tudjon a fejlesztés, ha a rendszer épp nem elérhető.
Ezen kívül hasznos, ha az alkalmazás által feldolgozott adatok személyre szabhatóak,
hiszen sokszor olyan problémákra lehet így fényt deríteni, amelyek nem vagy csak jóval később jönnének elő az éles rendszer használata során.
A tesztelhetőség megvalósításához három szoftver komponenst kell helyettesítenem,
melyeket az alábbi szekciókban ismertetek.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Helyettesítő szolgáltatások}
%----------------------------------------------------------------------------
Az alkalmazásom szerver oldali szolgáltatásai a Birbnetes Command and Control (a kódban Device) és Input Service-ekkel azok OpenAPI leíróiból generált interfészein keresztül kommunikál.
Ezen intefészek mögé bármilyen implementáció regisztrálható, mely helyettesíti az éles rendszer működését.
Készítettem egy osztályt \verb+DummyDeviceAndInputService+ néven, mely a szerver indulásakor mű eszközadatokat generál egy lokális változóval állítható darabszámban,
majd ezeket egy belső listában tárolja. Az eszközök státuszát és koordinátáit egy véletlenszám generátor segítségével határozom meg.
Az osztály implementálja a Device Service interfészét, melynek metódusai az imént említett mű eszközlista elemeivel dolgoznak,
azok státuszát olvassák és módosítják.
Illetve implementálja az Input Service interfészét,
melynek metódusa bármilyen paraméterből kapott egyedi azonosító esetén visszaad egy véletlenszerűen kiválasztott bekapcsolt státuszú eszközt a listából.
Az alkalmazás által regisztrált és ezáltal használt intefész implementációi a konfigurációs fájl egy logikai értéke alapján cserélhető az éles és a helyettesítő között,
a \ref{lst:dummy-service-registration}-es listában látható módon.
\newpage
\begin{lstlisting}[style=csharp, caption=A helyettesítő és az éles szolgáltatások regisztrálásának logikája, label=lst:dummy-service-registration]
if (configuration.GetValue<bool>("UseDummyServices"))
{
services.AddTransient<IInputService, DummyDeviceAndInputService>();
services.AddTransient<IDeviceService, DummyDeviceAndInputService>();
}
else
{
services.AddTransient<IInputService, LiveInputService>();
services.AddTransient<IDeviceService, LiveDeviceService>();
}
\end{lstlisting}
%----------------------------------------------------------------------------
\section{MQTT teszt alkalmazás}
%----------------------------------------------------------------------------
Az MQTT.NET szoftvercsomag github oldalán található néhány példa a csomag használatára \cite{mqttnet-examples}.
Ezek között találtam Sepp Penner MQTTnet.TestApp.WinForm \cite{mqttnet-winforms} projektjét,
mely egy Windows Forms applikáció az említett szoftvercsomag által nyújtott funkcionalitások tesztelésére.
Indítható vele MQTT szerver, feliratkozó kliens és publikáló kliens is.
Ezek meglétével az alkalmazás képes az üzenetek manuális publikálására egy a felületen beállítható témában.
Én azonban szerettem volna az üzeneteket automatikusan bizonyos időközönként küldeni,
ezért átalakítottam az alkalmazást az igényeimnek megfelelően a \ref{fig:mqtt-tester}-es ábrán látható módon.
Elhelyeztem a fejlületen egy csúszkát, mellyel az üzenet küldés intervalluma állítható, illetve két új gombot,
melyekkel az üzenet küldő időzítő indítható és megállítható.
Az alkalmazás képes üzenetek adatainak generálására, mellyel az AI Service által publikált üzenetek modelljeivel azonos adatokat generálok.
\begin{figure}[!ht]
\centering
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/MQTT-Tester.png}
\caption{Az MQTT kommunikációt tesztelő alkalmazás}
\label{fig:mqtt-tester}
\end{figure}

45
docs/thesis/content/birdnetes-introduction.tex
View File

@ -1,26 +1,27 @@
%----------------------------------------------------------------------------
\chapter{A Birdnetes bemutatása}
\chapter{A vizualizálni kívánt rendszer bemutatása}
\label{chapt:birdnetes-introduction}
%----------------------------------------------------------------------------
Ebben a fejezetben ismertetem a Birdnetes mikroszolgáltatás rendszerének architektúráját és az általa használt technológiákat.
Az alkalmazásom célja egy létező rendszer, a Birbnetes folyamatainak vizualizálása.
Ebben a fejezetben ismertetem a Birbnetes mikroszolgáltatás rendszerének architektúráját és az általa használt technológiákat.
Részletesen kifejtem az alkalmazásom szempontjából fontos komponensek feladatát és működését.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Gyors elméleti összefoglaló}
\section{Elméleti összefoglaló}
%----------------------------------------------------------------------------
Ez a szakasz nem azt a célt szolgálja, hogy minnél részletesebb képet mutasson az itt leírt technológiákról.
Arra sokkal jobb eszköz Pünkösdi Marcellnek és Torma Kristófnak, a Birdnetes alkótóinak TDK dolgozata\cite{birdnetes-tdk}.
Ez csupán egy rövid összefoglaló a Birdnetes működésének megértése szempontjából elengedhetetlen technológiákról és elvekről,
hogy valamennyire érthetőbbek legyenek a fejezetben elhangzó kifejezések.
A bemutatásra kerülő rendszert a tanszéken egy projekt keretén belül készítették kollégáim,
melyet részletesen dokumentálták korábbi nyilvános publikációkban \cite{birdnetes-tdk} \cite{birdnetes-thesis}.
A következőkben a rendszer által használt technológiákat és elveket csak olyan szinten részletezem,
hogy annak működése érhető legyen.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Cloud, felhő}
\subsection{Cloud, felhő alapú rendszerek}
%----------------------------------------------------------------------------
A cloud lényegében annyit jelent, hogy a szervert, amin az alkalmazás fut, nem a fejlesztőnek kell üzemeltetnie,
hanem valamilyen másik szervezet\footnotemark által vannak karban tartva.
Ez több okból is hasznos:
\begin{itemize}
\item \textbf{Olcsóbb}. Nem kell berendezéseket vásárolni, nincs üzemeltetési díj. Az egyetlen költség a bérlés, ami általában töredéke annak, amit akkor fizetnénk ha magunk csinálnánk az egészet.
\item \textbf{Költséghatékonyabb}. Nem szükséges berendezéseket vásárolni, azok üzemeltetési díja nem közvetlen a fejlesztőt éri. Az egyetlen költség a bérlés, ami általában töredéke annak, amit akkor fizetnénk ha magunk csinálnánk az egészet.
\item \textbf{Gyorsabb fejlesztés}. Az alkalmazás futtatására használt szervereket általában a fejlesztő nem látja, ezekkel nem kell foglalkoznia. Ha az alkalmazásnak hirtelen nagyobb erőforrás igénye lesz, a rendszer automatikusan skálázódik.
\item \textbf{Nagyobb megbízhatóság}. Az ilyen szolgáltatást nyújtó szervezeteknek ez az egyik legnagyobb feladata. Az alkalmazás bárhol és bármikor elérhető.
\end{itemize}
@ -29,7 +30,7 @@ Ez több okból is hasznos:
%----------------------------------------------------------------------------
\subsubsection{Mikroszolgáltatások}
%----------------------------------------------------------------------------
A mikroszolgáltatások nem sok mindenben különböznek egy általános szolgáltatástól.
A mikroszolgáltatások (microservices) nem sok mindenben különböznek egy általános szolgáltatástól.
Ugyan úgy valamilyen kéréseket kiszolgáló egységek, legyen az web kérések kiszolgálása HTTP-n keresztül
vagy akár parancssori utasítások feldolgozása. Az egyetlen fő különbség az a szolgáltatások felelősségköre.
A mikroszolgáltatások fejlesztésénél a fejlesztők elsősorban arra törekednek, hogy egy komponensnek minnél kevesebb feladata és függősége legyen,
@ -38,20 +39,20 @@ ezzel megnő a tesztelhetőség és könyebb a skálázhatóság.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsubsection{Konténerek}
%----------------------------------------------------------------------------
A konténer technikailag semmivel sem több mint egy Linux-on futó processz amelyre különböző korlátozásokat szabtak.
Ilyen korlátozások lehetnek például, hogy a konténer nem látja a teljes fájlrendszert, annak csak egy kijelölt részét,
A konténerek az operációs rendszer virtualizációt megvalósító egyik alkalmazása.
Ezekre különböző korlátozások rakhatók például, hogy a konténer nem látja a teljes fájlrendszert, annak csak egy kijelölt részét,
megadható a konténer által használható processzor és memória igény vagy akár korlátozható az is, hogy a konténer hogyan használhatja a hálózatot.
Léteznek eszközök, például a Docker\cite{docker}, mely lehetővé teszi a fejlesztők számára az ilyen konténerek könnyed létrehozását és futtatását.
Léteznek eszközök, például a Docker \cite{docker}, mely lehetővé teszi a fejlesztők számára az ilyen konténerek könnyed létrehozását és futtatását.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsubsection{Kubernetes}
%----------------------------------------------------------------------------
A Kubernetes\cite{kubernetes} az ilyen komplex konténerizált mikroszolgáltatás rendszerek menedzselésének könnyítését szolgálja.
A Kubernetes \cite{kubernetes} a komplex konténerizált mikroszolgáltatás rendszerek menedzselésének könnyítését szolgálja.
Kihasználja és ötvözi az imént említett technológiák előnyeit, hogy egy robosztus rendszert alkosson.
Használatával felgyorsulhat és automatizált lehet az egyes konténerek telepítése, futtatása, de talán a legfőbb előnye,
hogy segítségével könnyedén megoldható a rendszert ért terhelési igények szerinti dinamikus skálázódás.
Azok a mikroszolgáltatások, amikre a rendszernek épp nincs szüksége, nem futnak, nem igényelnek erőforrást a szerveren,
így nem kell utánnuk fizetni sem. Ezzel ellentétben, ha valamely szolgáltatás után hirtelen megnő az igény,
Azok a mikroszolgáltatások, amikre a rendszernek épp nincs szüksége, minimális erőforrást igényelnek a szerveren,
így nem kell utánnuk annyit fizetni sem. Ezzel ellentétben, ha valamely szolgáltatás után hirtelen megnő az igény,
akkor az könnyedén duplikálható.
%----------------------------------------------------------------------------
@ -64,16 +65,16 @@ Működéséhez szükség van egy szerverre, amelynek feladata a beérkező üze
és a szerver levezényli a két fél között a kommunikációt.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsection{Open API}
\subsection{OpenAPI}
%----------------------------------------------------------------------------
Az Open API egy nyilvános alkalmazás-programozási leíró, amely a fejlesztők számára hozzáférést biztosít egy másik alkalmazáshoz.
Az OpenAPI egy nyilvános alkalmazás-programozási leíró, amely a fejlesztők számára hozzáférést biztosít egy másik alkalmazáshoz.
Az API-k lírják és meghatározzák, hogy egy alkalmazás hogyan kommunikálhat egy másikkal,
melyet használva a fejlesztők könnyedén képesek a kommunikációra képes kódot írni vagy generálni.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Rendszerszintű architektúra}
%----------------------------------------------------------------------------
A Birdnetes fejlesztése során kifejezetten fontos szerepe volt a mikroszolgáltatás alapú rendszerek elvei követésének.
A Birbnetes fejlesztése során kifejezetten fontos szerepe volt a mikroszolgáltatás alapú rendszerek elvei követésének.
A rendszer egy Kubernetes klaszterben van telepítve és több kisebb komponensből áll, melyek egymás között a HTTP és az MQTT protokollok segítségével kommunikálnak.
A rendszer összes szolgáltatásának van egy Open API leírója, melyet használva hamar volt egy olyan kódbázisom, amely képes volt a rendszerrel való kommunikációra.
@ -89,7 +90,7 @@ A következő alszakaszokban bemutatom az alkalmazásom szempontjából fontosab
\begin{figure}[!ht]
\centering
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/architecture-redesigned.png}
\caption{A Birdnetes rendszer architektúrája}
\caption{A Birbnetes rendszer architektúrája. Forrás: Madárhang azonosító és riasztó felhő-natív rendszer TDK dolgozat \cite{birdnetes-tdk}}
\label{fig:birdnetes-components}
\end{figure}
@ -106,10 +107,10 @@ Tartalmaznak még egy hangszórót is, mely a madarak elijesztését szolgálja.
\label{subsect:birdnetes-input-service}
%----------------------------------------------------------------------------
A kihelyezett IoT eszközök által felvett hangfájlok ezen a komponensen keresztül érkeznek be a rendszerbe.
Itt történik a hanganyaghoz tartozó metaadatok lementése az Input Service saját adatbázisába.
Itt történik a hanganyaghoz tartozó metaadatok lementése az Input Service saját relációs adatbázisába.
Ilyenek például a beküldő eszköz azonosítója, a beérkezés dátuma vagy a hangüzenet rendszerszintű egyedi azonosítója.
Amint a szolgáltatás a berékezett üzenettel kapcsolatban elvégezte az összes feladatát,
publikál egy üzenetet az MQTT üzenetsorra a többi kliensnek feldolgozásra.
publikál egy üzenetet egy másik üzenetsorra a többi kliensnek feldolgozásra.
%----------------------------------------------------------------------------
\subsubsection{AI Service}

9
docs/thesis/content/introduction.tex
View File

@ -2,7 +2,7 @@
\chapter{\bevezetes}
%----------------------------------------------------------------------------
Szőlőtulajdonosoknak éves szinten jelentős kárt okoznak a seregélyek, akik előszeretettel választják táplálékul a megtermelt szőlőt.
Erre a problémára dolgoztak ki a tanszéken diáktársaim egy felhő alapú konténerizált rendszert, a Birdnetes-t
Erre a problémára dolgoztak ki a tanszéken diáktársaim egy felhő alapú konténerizált rendszert, a Birbnetes-t
mely a természetben elkelyezett eszközökkel kommunikál, azokat vezérli.
Az eszközök bizonyos időközönként hangfelvételt készítenek a környezetükről,
majd valamilyen formában elküldik ezeket a felvételeket a központi rendszernek,
@ -16,8 +16,8 @@ berendezését, hogy elijessze a madarakat.
%----------------------------------------------------------------------------
A jelen rendszer használata során nincs vizuális visszacsatolás az esetleges riasztásokról azok gyakoriságáról
és a rendszer állapotáról sem. Különböző diagnosztikai eszközök ugyan implementálva lettek mint például
a logolás vagy a hiba bejelentés, de ezek használata nehézkes, nem kézenfekvő.
Szükség van valamire amivel egy helyen és egyszerűen lehet kezelni és felügyelni a rendszer egyes elemeit.
a naplózás vagy a hiba bejelentés, de ezek használata nehézkes, nem kézenfekvő.
Szükség van egy olyan megoldásra amivel egy helyen és egyszerűen lehet kezelni és felügyelni a rendszer egyes elemeit.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{A megoldás}
@ -31,7 +31,8 @@ az eszközöktől másodpercenként.
%----------------------------------------------------------------------------
\section{A szakdolgozat felépítése}
%----------------------------------------------------------------------------
A szakdolgozatom első részében, a \ref{chapt:birdnetes-introduction}. fejezetben, bemutatom a Birdnetes felépítését, az egyes komponensek közötti kapcsolatokat és a technológiát, amire épült.
A szakdolgozatom első részében, a \ref{chapt:birdnetes-introduction}. fejezetben, bemutatom a vizualizálni kívánt rendszer felépítését, az egyes komponensek közötti kapcsolatokat,
valamint a vizualizációs szempontból releváns technológiákat, amire a rendszer épült.
A 3. fejezetben ismertetem a jelenleg az iparban is használt mikroszolgáltatás működését vizualizáló alternatívákat, majd a saját megoldásom tervezetét, az arra vonatkozó elvárásokat.
A 4. fejezetben az alkalmazásom által használt technológiákat mutatom be, ezzel előkészítve az 5. és 6. fejezetet, ahol ismertetem a szerver- és kliensalkalmazások felépítését.
A 7. és 8. fejezet az alkalmazás teszteléséről és telepítéséről szól.

8
docs/thesis/content/summary.tex
View File

@ -2,3 +2,11 @@
\chapter{Összefoglalás}
\label{chapt:summary}
%----------------------------------------------------------------------------
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Eredmények és tapasztalatok}
%----------------------------------------------------------------------------
%----------------------------------------------------------------------------
\section{Továbbfejlesztési lehetőségek}
%----------------------------------------------------------------------------

BIN
docs/thesis/figures/MQTT-Tester.png Normal file
View File

Binary file not shown.
Side by Side

After

Width:  |  Height:  |  Size: 12 KiB

BIN
docs/thesis/figures/trello-2.png Normal file
View File

Binary file not shown.
Side by Side

After

Width:  |  Height:  |  Size: 61 KiB

BIN
docs/thesis/figures/trello-3.png Normal file
View File

Binary file not shown.
Side by Side

After

Width:  |  Height:  |  Size: 80 KiB

4
docs/thesis/include/preamble.tex
View File

@ -97,8 +97,8 @@
double, lock, stackalloc,
else, long, static,
enum, namespace, string},
morekeywords=[2]{CreateMap, ForMember, MapFrom, ReverseMap, Onlineall, GetMapper, GetUserFromDb, Map},
morekeywords=[3]{Id, Name, PasswordHash, PasswordSalt, Role, IsFromConfig, Url, Username, UserRole, mapper, user, response},
morekeywords=[2]{CreateMap, ForMember, MapFrom, ReverseMap, Onlineall, GetMapper, GetUserFromDb, Map, AddTransient, GetValue},
morekeywords=[3]{Id, Name, PasswordHash, PasswordSalt, Role, IsFromConfig, Url, Username, UserRole, mapper, user, response, services, configuration},
keywordstyle=\color{blue},
keywordstyle={[2]\color{orange}},
keywordstyle={[3]\color{lightblue}},

6963
docs/thesis/thesis.pdf
View File

File diff suppressed because it is too large Load Diff