Compare commits
No commits in common. "8970d4fec34ca59717f3081a3dade63c0ce726ae" and "8764e1b45a32b5162373cd29de884d140b99f88a" have entirely different histories.
8970d4fec3
...
8764e1b45a
@ -22,17 +22,7 @@
|
|||||||
-->
|
-->
|
||||||
<title>Birdmap</title>
|
<title>Birdmap</title>
|
||||||
</head>
|
</head>
|
||||||
<body>
|
<body style="height: 100vh;">
|
||||||
<style>
|
|
||||||
body {
|
|
||||||
height: 100vh;
|
|
||||||
-ms-overflow-style: none;
|
|
||||||
}
|
|
||||||
|
|
||||||
body::-webkit-scrollbar {
|
|
||||||
display:none;
|
|
||||||
}
|
|
||||||
</style>
|
|
||||||
<noscript>
|
<noscript>
|
||||||
You need to enable JavaScript to run this app.
|
You need to enable JavaScript to run this app.
|
||||||
</noscript>
|
</noscript>
|
||||||
|
|||||||
@ -60,7 +60,7 @@ namespace Birdmap.Controllers
|
|||||||
var token = tokenHandler.CreateToken(tokenDescriptor);
|
var token = tokenHandler.CreateToken(tokenDescriptor);
|
||||||
var tokenString = tokenHandler.WriteToken(token);
|
var tokenString = tokenHandler.WriteToken(token);
|
||||||
|
|
||||||
AuthenticateResponse response = _mapper.Map<AuthenticateResponse>(user);
|
var response = _mapper.Map<AuthenticateResponse>(user);
|
||||||
response.AccessToken = tokenString;
|
response.AccessToken = tokenString;
|
||||||
response.TokenType = "Bearer";
|
response.TokenType = "Bearer";
|
||||||
response.ExpiresIn = expiresInSeconds;
|
response.ExpiresIn = expiresInSeconds;
|
||||||
|
|||||||
@ -1 +0,0 @@
|
|||||||
<mxfile host="app.diagrams.net" modified="2020-12-04T17:21:22.434Z" agent="5.0 (Windows NT 10.0; Win64; x64) AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko) Chrome/86.0.4240.198 Safari/537.36" etag="puyzN88MKD48mWwX1Ew6" version="13.10.9" type="device"><diagram id="C5RBs43oDa-KdzZeNtuy" name="Page-1">5Vxbd5s4EP41fjQHJG5+TOKm7W52T7ZNN7uPspENG4xckJ24v34FiIskfEkKmDo+PU0YhITmm/k0M1I8gjerl48xWvt/EA+HI6B7LyM4HQFgmACM0n+6t8sljmnlgmUceLxRJfga/MBcqHPpJvBwIjSkhIQ0WIvCOYkiPKeCDMUxeRabLUgojrpGS6wIvs5RqEofA4/6udQFTiX/hIOlX4xs2JP8zgoVjflMEh955Lkmgh9G8CYmhOa/rV5ucJgqr9DL4+fdY3j3ZH/87a/kO/p2/fvDn3+P885uX/NIOYUYR/TNXS+nK7i9T5bjHfCmD+G37+vZj7HJp0Z3hb6wx9THL0lMfbIkEQo/VNLrmGwiD6e96uyqanNHyJoJDSb8D1O647aANpQwkU9XIb+bj5kOJEF0ZH68XUI28RwfaAe5maF4iQ/2V6HIzB+TFabxjj0Y4xDRYCu+HeJ2uCzbVbpmv3B1vwJV/pZbFG74SPcx9oI5ovgL2VCsIFPpPVXisx9Q/HWNMk08M98VdbwgEeUAGGyO18sQJQmHLKExeSq9IW1dmrZewnMqGlscU/xSU5WqT34XQu5InEksmzPJc+WXRuFsfs0nTf3nIWi0fl3R8QVYf0G8x81/D1ytm3+j7sE5dM80HO/+4c9nF/+mF5pVXE5f6jenO8ElhoAZOCdlFa/ZxFkjeKsylk9Ws01ynK0E/kmp6xatgjDV/iccbjFlIzRwGgqDZcQu5gwEHDcTGxsyiJbsyq6uHjJrYWtfh1xniVxnWyrXuQ1U57ZAdQecXYDuC0MuTkOuNCIbpcRrh5SrOQvIQhJnLe3vmzTGYcqCi4Wr63pdVMO7EKYdjJMMqCvWwDDXL/Un7CX/WUpuQ7IMIqFNyO/kL1M8cmEromFLVuL0uCIe4BfBTKZ4gTYhvUM7FpVcHASWfkYIGhdG1VEXKEzUcJBNkIrqVfgwVQOjzvCK31gFnpcvpJi5J5plXaXaXZMgotlErOuRNU37YmtnwqEq1a+o9VRE9vPkCeo3G7QPutK+GpXTeHOhyjfNgSnfUsOLzSwM5kPIh9pXv+GK6i/hOBv12A3hXbAdSELaAfnAoQHgKABceasgukz1m4Oz/4mifkXpOPKu0qpkyvSpCoN5Z9n9IYo8mijCZtXXVGs1aLaQnZxO8hHu0yWs5lgSsnZRMy66yKfJn6rXLKWOTLlkNJE6yvWgdJShX077J2KxE8OBFO87NMNhdzFB3YHNQ17JC+m8s1G5WtdNcL/17/XWsa4B6LgCHKAVa7E0yxS6dTV3InZCFosEd4OwWtIYnM/bv4LPA3kxlV31VJ+HUlRqOaY2qX96ZQBHTYg/J1cb6jNos7qXd5lksG9vpGIDSy92yjhQ43boAAidGowM7N7IQM29B0cGzi9BBparwdrHaokaHEOzax9HXDfOyxSGeZwpmjeceiaLMB3uGs2fllkGcVPWeeEi+3TDJ4dzAcYnhltEWxxO2IopQm3i1G3CETnLsDXX0WsfyTS7IxtHjS1HwEarNHHL/1cuz287vRsGizotx+rALhjwhmwLluYYvcHfSBdptv9OcYamK8YTLYUTbMkw+wIVNGUTwq7aq3fLTt2Ha29XrWZiskXNCKVklZWMUEyLOIiw6Ray2yCsNtvLSGkWkvlT0YTbmfvzwVI9CGrOnI5EsYZEAGoBym4nIDJ0kcOUGtbJFRGxH0fqZk+Mw3BAu1ozTgCHBjL0Zt304ERqynVGJ/LwNpjjJJvlVfret+/bo8BAPApO2vIo2dKhe4E+1RhsnsunfIzoCq3ftyPtSdCbHak7P7Kg3Y4fWZJ1F0dJ2nejsVR36tGN1KD9vPFd8r59yBzIYmQ7LTmRI52Hkc8DXsJaZLpDcqL37UBHqnKyA4GuHAhI52WBKa0epzpQmRGV0Vx3HgSatdO9B1nqOZEvzJpwzGQ3ZLUmEY7OfVSz/fMitgTt+Y9qWk1MJmm9x/2igyd6j3JBblSD3THS6kV6qfvW9o/6PV1ScGf9uNeG+pfrwdLOPgRqQNbzgUd1w3eKEn9GUOxdLgzywdNGHGCvOAAVh7zudrkoyKdPB+ANapHoU16puVwUTGdwKKg1hjuW6F8uBLYxOAjUP0RQtH7uc0BF8HA8rmtWfl9hnaOBhuMVZVz3xjoJdIAmHOsQ++09klMTsuEZzMlFgXMajAFNzdgfokN5w/PkuoCha24tvwBiwc60pH67NphhZY4Hg7JhGwxwoZA4SsC+2WCgYx/KFXs3mF/gb1Pshi9eGZ7BmHo3DGPqg2KYYhqDNhjzRIM5a2nKAiKw0inVN9sLOGiHvdvL686+ZzsWD34QMTPxUOKX+UfNfFL5PaIUx1EmATpUsgyQb4TUtkVaNLpXfe1NX+wjoGy9daNwIvaj5EKv3ubYs7pKJXceZ++NsprfqjLVfPwTDZddVt+uljevvqMOfvgf</diagram></mxfile>
|
|
||||||
@ -3,7 +3,7 @@
|
|||||||
url = {https://kubernetes.io},
|
url = {https://kubernetes.io},
|
||||||
}
|
}
|
||||||
|
|
||||||
@misc{kubernetes-dashboard,
|
@dashboard{kubernetes-dashboard,
|
||||||
title = {A Kubernetes Dashboard hivatalos oldala},
|
title = {A Kubernetes Dashboard hivatalos oldala},
|
||||||
url = {https://kubernetes.io/docs/tasks/access-application-cluster/web-ui-dashboard/},
|
url = {https://kubernetes.io/docs/tasks/access-application-cluster/web-ui-dashboard/},
|
||||||
}
|
}
|
||||||
@ -53,21 +53,11 @@
|
|||||||
url = {https://jwt.io/introduction/},
|
url = {https://jwt.io/introduction/},
|
||||||
}
|
}
|
||||||
|
|
||||||
@misc{automapper,
|
|
||||||
title = {Az AutoMapper hivatalos oldala},
|
|
||||||
url = {https://automapper.org/},
|
|
||||||
}
|
|
||||||
|
|
||||||
@misc{react,
|
@misc{react,
|
||||||
title = {A React.js hivatalos oldala},
|
title = {A React.js hivatalos oldala},
|
||||||
url = {https://reactjs.org/},
|
url = {https://reactjs.org/},
|
||||||
}
|
}
|
||||||
|
|
||||||
@misc{react-context,
|
|
||||||
title = {A React Context dokumentációja},
|
|
||||||
url = {https://reactjs.org/docs/context.html},
|
|
||||||
}
|
|
||||||
|
|
||||||
@misc{material,
|
@misc{material,
|
||||||
title = {A Material hivatalos oldala},
|
title = {A Material hivatalos oldala},
|
||||||
url = {https://material.io/},
|
url = {https://material.io/},
|
||||||
@ -93,11 +83,6 @@
|
|||||||
url = {https://github.com/RicoSuter/NSwag},
|
url = {https://github.com/RicoSuter/NSwag},
|
||||||
}
|
}
|
||||||
|
|
||||||
@misc{nswag-studio,
|
|
||||||
title = {Az NSwag Studio github oldala},
|
|
||||||
url = {https://github.com/RicoSuter/NSwag/wiki/NSwagStudio},
|
|
||||||
}
|
|
||||||
|
|
||||||
@misc{swagger-ui,
|
@misc{swagger-ui,
|
||||||
title = {A Swagger UI hivatalos oldala},
|
title = {A Swagger UI hivatalos oldala},
|
||||||
url = {https://swagger.io/tools/swagger-ui/},
|
url = {https://swagger.io/tools/swagger-ui/},
|
||||||
|
|||||||
47
docs/thesis/content/abstract.aux
Normal file
47
docs/thesis/content/abstract.aux
Normal file
@ -0,0 +1,47 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {chapter}{Kivonat}{i}{chapter*.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{english} \contentsline {chapter}{Abstract}{ii}{chapter*.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@setckpt{content/abstract}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{3}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{0}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{2}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{2}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{0}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
\setcounter{romanPage}{3}
|
||||||
|
}
|
||||||
15
docs/thesis/content/birdmap-backend.aux
Normal file
15
docs/thesis/content/birdmap-backend.aux
Normal file
@ -0,0 +1,15 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {chapter}{\numberline {5}Szerver oldal}{14}{chapter.5}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\@writefile{lot}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\newlabel{chapt:birdmap-backend}{{5}{14}{Google Maps Api}{chapter.5}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {5.1}Architektúra}{14}{section.5.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {5.2}Adat elérési réteg}{14}{section.5.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{nswag}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {5.2.1}Entitások}{15}{subsection.5.2.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lol}{\select@language{magyar} \contentsline {lstlisting}{\numberline {5.1}A User és a Service modell}{15}{lstlisting.5.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {5.2.2}Seedelés}{15}{subsection.5.2.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{subsect:seeding}{{5.2.2}{15}{Seedelés}{subsection.5.2.2}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {5.3}Üzleti logikai réteg}{15}{section.5.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{hmacsha512}
|
||||||
@ -33,7 +33,8 @@ Az egyik a \verb+User+, mely az alkalmazás felhasználóinak adatait tárolja.
|
|||||||
A másik a \verb+Service+, mely a külső szolgáltatások adatainak tárolását szolgálja, amelyeket azért tárolok az adatbázisban és nem mondjuk a konfigurációs fájlban,
|
A másik a \verb+Service+, mely a külső szolgáltatások adatainak tárolását szolgálja, amelyeket azért tárolok az adatbázisban és nem mondjuk a konfigurációs fájlban,
|
||||||
mert szerettem volna, hogyha a kezelőfelületen lehetne őket szerkeszteni, törölni.
|
mert szerettem volna, hogyha a kezelőfelületen lehetne őket szerkeszteni, törölni.
|
||||||
|
|
||||||
\begin{lstlisting}[style=csharp, caption=A User és a Service modell]
|
\lstset{style=sharpc, morekeywords={record, get, set}}
|
||||||
|
\begin{lstlisting}[caption=A User és a Service modell]
|
||||||
public record User
|
public record User
|
||||||
{
|
{
|
||||||
public int Id { get; set; }
|
public int Id { get; set; }
|
||||||
@ -50,7 +51,7 @@ mert szerettem volna, hogyha a kezelőfelületen lehetne őket szerkeszteni, tö
|
|||||||
{
|
{
|
||||||
public int Id { get; set; }
|
public int Id { get; set; }
|
||||||
public string Name { get; set; }
|
public string Name { get; set; }
|
||||||
public Uri Url { get; set; }
|
public Uri Uri { get; set; }
|
||||||
|
|
||||||
public bool IsFromConfig { get; set; }
|
public bool IsFromConfig { get; set; }
|
||||||
}
|
}
|
||||||
@ -73,23 +74,19 @@ Majd hozzáadja az újonnan beolvasott értékeket.
|
|||||||
\section{Üzleti logikai réteg}
|
\section{Üzleti logikai réteg}
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||||
Ebben a rétegben található meg a szerver legtöbb szolgáltatása. It vannak implementálva a Birdnetes Command and Control és Input komponensekkel kommunikáló szolgáltatások is,
|
Ebben a rétegben található meg a szerver legtöbb szolgáltatása. It vannak implementálva a Birdnetes Command and Control és Input komponensekkel kommunikáló szolgáltatások is,
|
||||||
melyeket azok OpenAPI leírói alapján az NSwag Studio\cite{nswag-studio} alkalmazással generáltam. Az OpenAPI a klienseken kívül definiálja még az azok által használt modelleket is.
|
melyeket azok OpenAPI leírói alapján az NSwag\cite{nswag} alkalmazással generáltam. Az OpenAPI a klienseken kívül definiálja még az azok által használt modelleket is.
|
||||||
A Command and Control által használt \verb+Device+ modell tartalmazza annak egyedi azonosítóját, státuszát, koordinátáit és a használt szenzorok listáját,
|
A Command and Control által használt \verb+Device+ modell tartalmazza annak egyedi azonosítóját, státuszát, koordinátáit és a használt szenzorok listáját,
|
||||||
melyeknek szintén van egy modellje \verb+Sensor+ néven. Ennek szintén van azonosítója és státusza. Az Input szolgáltatásnak is van saját modellje,
|
melyeknek szintén van egy modellje \verb+Sensor+ néven. Ennek szintén van azonosítója és státusza. Az Input szolgáltatásnak is van saját modellje,
|
||||||
amely a hangüzenetek metaadatait reprezentálja. Többek között tartalmazza a kihelyezett eszköz egyedi azonosítóját és a hangüzenet keltének dátumát.
|
amely a hangüzenetek metaadatait reprezentálja. Többek között tartalmazza a kihelyezett eszköz egyedi azonosítóját és a hangüzenet keltének dátumát.
|
||||||
|
|
||||||
Ugyan itt található meg a \verb+User+ és \verb+Service+ entitások létrehozásáért, olvasásáért, szerkesztéséért és törléséért felelős szolgáltatások is.
|
Ugyan itt található meg a \verb+User+ és \verb+Service+ entitások létrehozásáért, olvasásáért, szerkesztéséért és törléséért felelős szolgáltatások is.
|
||||||
Valamint itt található még az autentikációért felelős szolgáltatás is. A felhasználók jelszavainak tárolására a HMAC (Hash-based Message Authentication Code) algorithmust,
|
Valamint itt található még az autentikációért felelős szolgáltatás is. A felhasználók jelszavainak tárolására a HMAC (Hash-based Message Authentication Code) algorithmust,
|
||||||
pontosabban annak a \verb+HMACSHA512+\cite{hmacsha512} C\# implementációját használtam.
|
pontosabban annak a \verb+HMACSHA512+\cite{hmacsha512} C\# implementációját használtam.
|
||||||
|
|
||||||
Minden jelszóhoz generálok egy egyedi kulcsot és azzal egy hash-t, majd ezeket tárolom a \verb+User+ modell \verb+PasswordSalt+ és \verb+PasswordHash+ mezőiben.
|
Minden jelszóhoz generálok egy egyedi kulcsot és azzal egy hash-t, majd ezeket tárolom a \verb+User+ modell \verb+PasswordSalt+ és \verb+PasswordHash+ mezőiben.
|
||||||
Amikor egy felhasználó be akar jelentkezni először megvizsgálom, hogy egyáltalán létezik-e az adatbázisban az adott nevű felhasználó,
|
Amikor egy felhasználó be akar jelentkezni először megvizsgálom, hogy egyáltalán létezik-e az adatbázisban az adott nevű felhasználó,
|
||||||
ha igen, akkor a megadott jelszóból az imént említett folyamattal generált kulcsot és hash-t összehasonlítom az adatbázisban tárolttal.
|
ha igen, akkor a megadott jelszóból az imént említett folyamattal generált kulcsot és hash-t összehasonlítom az adatbázisban tárolttal.
|
||||||
|
|
||||||
Azért hasznos íly módon, és nem mondjuk egyszerű szöveges formában tárolni a felhasználók jelszavát, mert így a felhasználón kívül senki sem tudja, hogy mi volt az eredeti jelszava,
|
|
||||||
az algorithmus egyirányú volta miatt\footnotemark. Ha véletlenül rossz kezekbe kerülne az adatbázis tartalma, akkor sem fognak tudni bejeletkezni a felhasználók adataival.
|
|
||||||
|
|
||||||
\footnotetext{Generálni egyszerű és gyors. Visszafejteni közel lehetetlen.}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||||
\subsection{Kommunikációs Szolgáltatások}
|
\subsection{Kommunikációs Szolgáltatások}
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||||
@ -128,17 +125,18 @@ Meg lehet adni különböző szűrőket és kimeneteket, amellyel szelektálni l
|
|||||||
Például az MQTT szolgáltalás napló bejegyzéseit a \ref{lst:nlog-config} lista alapján szűrtem.
|
Például az MQTT szolgáltalás napló bejegyzéseit a \ref{lst:nlog-config} lista alapján szűrtem.
|
||||||
Minden \verb+Debug+ szintől nagyobb és \verb+Error+ szinttől kisebb bejegyzés, mely tartalmazza az \verb+Mqtt+ kulcsszót az \verb+mqttFile+ azonosítójú fájlba kerül.
|
Minden \verb+Debug+ szintől nagyobb és \verb+Error+ szinttől kisebb bejegyzés, mely tartalmazza az \verb+Mqtt+ kulcsszót az \verb+mqttFile+ azonosítójú fájlba kerül.
|
||||||
|
|
||||||
\begin{lstlisting}[style=xml, caption=Az NLog.config fájl egy részlete, label=lst:nlog-config]
|
\lstset{style=xml, morekeywords={targets, target, xsi:type, name, fileName, layout, rules, logger, name, minlevel, maxlevel, writeTo, final}}
|
||||||
|
\begin{lstlisting}[caption=Az NLog.config fájl egy részlete, label=lst:nlog-config]
|
||||||
<targets>
|
<targets>
|
||||||
...
|
...
|
||||||
<target xsi:type="File" name="mqttFile" fileName="..." layout="..." />
|
<target xsi:type="File" name="mqttFile" fileName="${basedir}Logs/birdmap-mqtt-${shortdate}.log"
|
||||||
|
layout="..." />
|
||||||
...
|
...
|
||||||
</targets>
|
</targets>
|
||||||
|
|
||||||
<rules>
|
<rules>
|
||||||
...
|
...
|
||||||
<logger name="*.*Mqtt*.*" minlevel="Trace" maxlevel="Warning" writeTo="mqttFile"
|
<logger name="*.*Mqtt*.*" minlevel="Trace" maxlevel="Warning" writeTo="mqttFile" final="true"/>
|
||||||
final="true"/>
|
|
||||||
...
|
...
|
||||||
</rules>
|
</rules>
|
||||||
\end{lstlisting}
|
\end{lstlisting}
|
||||||
@ -148,11 +146,7 @@ Azaz, hogy egy kérés-t milyen sorrendben dolgozzák fel a regisztrált szolgá
|
|||||||
A szerveroldali kivételkezelésre szánt szolgáltatás, az \verb+ExceptionHandlerMiddleware+ is itt van használva,
|
A szerveroldali kivételkezelésre szánt szolgáltatás, az \verb+ExceptionHandlerMiddleware+ is itt van használva,
|
||||||
amely elkap minden kivételt, amit a csővezeték további részei dobtak és JSON formátumban visszaadja azokat a kliensnek.
|
amely elkap minden kivételt, amit a csővezeték további részei dobtak és JSON formátumban visszaadja azokat a kliensnek.
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
Továbbá az NSwag\cite{nswag} szoftvercsomag segítségével regisztrálok egy szolgáltatást,
|
||||||
\subsection{Swagger}
|
|
||||||
\label{subsect:backend-swagger}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Az NSwag\cite{nswag} szoftvercsomag segítségével regisztrálok egy szolgáltatást,
|
|
||||||
mely a szerveroldalon található kontrollereket felhasználva generál egy OpenAPI specifikációt és annak egy Swagger UI\cite{swagger-ui} felületet,
|
mely a szerveroldalon található kontrollereket felhasználva generál egy OpenAPI specifikációt és annak egy Swagger UI\cite{swagger-ui} felületet,
|
||||||
ahol a végpontok kipróbálhatóak, tesztelhetőek kliensoldal nélkül is.
|
ahol a végpontok kipróbálhatóak, tesztelhetőek kliensoldal nélkül is.
|
||||||
|
|
||||||
@ -167,8 +161,14 @@ ahol a végpontok kipróbálhatóak, tesztelhetőek kliensoldal nélkül is.
|
|||||||
\subsection{Kontrollerek}
|
\subsection{Kontrollerek}
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||||
A kontrollerek határozzák meg, hogy a szerveroldalon milyen végpontokat, milyen paraméterekkel lehet meghívni, ahhoz milyen jogosultságok kellenek.
|
A kontrollerek határozzák meg, hogy a szerveroldalon milyen végpontokat, milyen paraméterekkel lehet meghívni, ahhoz milyen jogosultságok kellenek.
|
||||||
|
A jogosultságok kezelését a JSON Web Token-ekkel oldottam meg. A fejlasználó bejelentkezéskor kap egy ilyen token-t,
|
||||||
|
amelyben tárolom a hozzá tartozó szerepet. A \ref{lst:devices-controller}-as listában látszik, hogy hogyan használom ezeket a szerepeket.
|
||||||
|
A \verb+DevicesController+ végpontjait alapértelmezetten \verb+User+ és \verb+Admin+ jogosultságú felhasználó hívhatja, az "online" végpontot azonban csak \verb+Admin+ jogosultságú.
|
||||||
|
Hasonló képpen oldottam meg ezt a többi kontrollernél is. A \verb+User+ felhasználók csak olyan végpontokat hívhat, mely kizárolag az állapotok olvasásával jár.
|
||||||
|
Az \verb+Admin+ felhasználók hívhatnak bármilyen végpontot.
|
||||||
|
|
||||||
\begin{lstlisting}[style=csharp, caption=Az eszköz kontroller és annak "online" végpontja, label=lst:devices-controller]
|
\lstset{style=sharpc, morekeywords={record, async}}
|
||||||
|
\begin{lstlisting}[caption=Az eszköz kontroller és annak "online" végpontja, label=lst:devices-controller]
|
||||||
[Authorize(Roles = "User, Admin")]
|
[Authorize(Roles = "User, Admin")]
|
||||||
[ApiController]
|
[ApiController]
|
||||||
[Route("api/[controller]")]
|
[Route("api/[controller]")]
|
||||||
@ -184,42 +184,6 @@ A kontrollerek határozzák meg, hogy a szerveroldalon milyen végpontokat, mily
|
|||||||
}
|
}
|
||||||
\end{lstlisting}
|
\end{lstlisting}
|
||||||
|
|
||||||
A jogosultságok kezelését a JSON Web Token-ekkel oldottam meg. A fejlasználó bejelentkezéskor kap egy ilyen token-t,
|
Controllersw
|
||||||
amelyben tárolom a hozzá tartozó szerepet. A \ref{lst:devices-controller}-as listában látszik, hogy hogyan használom ezeket a szerepeket.
|
Dtos
|
||||||
A \verb+DevicesController+ végpontjait alapértelmezetten \verb+User+ és \verb+Admin+ jogosultságú felhasználó hívhatja, az "api/devices/online" végpontot azonban csak \verb+Admin+ jogosultságú.
|
mapper
|
||||||
Hasonló képpen oldottam meg ezt a többi kontrollernél is. A \verb+User+ felhasználók csak olyan végpontokat hívhat, mely kizárolag az állapotok olvasásával jár.
|
|
||||||
Az \verb+Admin+ felhasználók hívhatnak bármilyen végpontot.
|
|
||||||
|
|
||||||
A szerveroldalon négy különböző kontroller található, melyek mindegyikének alapvető feladata az üzleti logikát megvalósító szolgáltatások használata, a működés naplózás,
|
|
||||||
illetve az imént említett végpontok authorizálása és kiszolgálása. Ezeken kívül a kontrollerek speciális feladata a következő:
|
|
||||||
\begin{itemize}
|
|
||||||
\item Az \textbf{AuthController} felel a felhasználók bejelentkezésének lebonyolításáért, a JSON Web Token elkészítéséért. Az \verb+[Authorize]+ helyett itt az \verb+[AllowAnonymous]+ attribútum van használva, mellyel azt lehet jelezni, hogy a végpont bejelentkezés nélkül is hívható.
|
|
||||||
\item A \textbf{ServiceController} felel az alkalmazás által használt külső szolgáltatások állapotának lekérdezhetőségéért. Ilyenek például a Birdnetes rendszer vagy az MQTT szolgáltatás állapota.
|
|
||||||
\item A \textbf{DevicesController} felel a Command and Control mikroszolgáltatással való kommunikáció megvalósításáért, illetve a SignalR használatáért. Ha egy felhasználó valamelyik végpontot használva változtat valamelyik eszköz állapotán, akkor a kontroller jelez erről a klienseknek.
|
|
||||||
\item A \textbf{LogController} felel azért, hogy az \verb+Admin+ jogosultságú felhasználók letölthessék a szerveroldalon készült naplófájlokat.
|
|
||||||
\end{itemize}
|
|
||||||
|
|
||||||
Az adatbázisból érkező adatok gyakran túl sok vagy túl kevés információt tartalmaznak ahhoz, hogy kiolvasás után rögtön elküldjem a kliensoldalnak.
|
|
||||||
Például amikor a felhasználó bejelentkezik a kiolvasott \verb+User+ objektum tartalmazza annak jelszavát (hash-elt formában), viszont nem tartalmazza az authorizációhoz használt token adatait.
|
|
||||||
Ennek a megoldására adatátviteli objektumokat hoztam létre, melyek csak azokat a mezőket tartalmazzák amelyekre a felhasználónak szüksége van.
|
|
||||||
Az adatbázisból kiolvasott objektum hasznos részeit és egyéb használni kívánt információt átmásolom az átviteli objektumba. Majd ezt küldöm el a kliensoldal felé.
|
|
||||||
|
|
||||||
Hogy az adatok másolását ne kézzel kelljen csinálnom, az AutoMapper\cite{automapper} szoftvercsomagot alkalmaztam, melynek használata rendkívül egyszerű.
|
|
||||||
Meg lehet adni profilokat, ahol két objektum közötti leképzéseket lehet felvenni. A szoftvercsomag automatikusan átmásolja az azonos nevű mezőket az egyik objektumból a másikba,
|
|
||||||
de meg lehet adni egyedi leképzéseket is.
|
|
||||||
\pagebreak
|
|
||||||
\begin{lstlisting}[style=csharp, caption=Egy példa az AutoMapper használatára.]
|
|
||||||
// Creating maps.
|
|
||||||
CreateMap<User, AuthenticateResponse>()
|
|
||||||
.ForMember(m => m.Username, opt => opt.MapFrom(m => m.Name))
|
|
||||||
.ForMember(m => m.UserRole, opt => opt.MapFrom(m => m.Role))
|
|
||||||
.ReverseMap();
|
|
||||||
|
|
||||||
CreateMap<Service, ServiceRequest>()
|
|
||||||
.ReverseMap();
|
|
||||||
|
|
||||||
// Using maps.
|
|
||||||
IMapper mapper = GetMapper();
|
|
||||||
User user = GetUserFromDb();
|
|
||||||
AuthenticateResponse response = mapper.Map<AuthenticateResponse>(user);
|
|
||||||
\end{lstlisting}
|
|
||||||
@ -1,289 +0,0 @@
|
|||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\chapter{Kliens oldal}
|
|
||||||
\label{chapt:birdmap-frontend}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ebben a fejezetben bemutatom a kliensoldal architektúráját. Ismertetem a különböző komponensek felépítését.
|
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\section{Architektúra}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Az alkalmazásnak minden oldala egy külön React komponens, mely mindegyikének saját mappája van a főkönyvtár alatt,
|
|
||||||
ahol az egyes oldalak által használt szolgáltatások és egyéb komponensek találhatóak.
|
|
||||||
A közöses használt szolgáltatások és komponensek a common mappába kerültek.
|
|
||||||
|
|
||||||
A kliensoldal belépési pontja az \verb+App.js+ fájlban található \verb+App+ komponens.
|
|
||||||
Itt egy React \verb+Switch+-ben fel van sorolva az összes oldal komponense azok elérési útvonalai szerint.
|
|
||||||
Ezt szemlélteti a \ref{lst:react-switch}-es lista.
|
|
||||||
Az a komponens jelenik meg a felületen, amelyiknek \verb+path+ mező értéke megegyezik az URL-ben találhatóval.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{lstlisting}[style=jsx, caption=Az App.js Switch tartalma., label=lst:react-switch]
|
|
||||||
<Switch>
|
|
||||||
<PublicRoute exact path="/login" component={AuthComponent} />
|
|
||||||
<AdminRoute exact path="/logs" component={LogsComponent} />
|
|
||||||
<DevicesContextProvider>
|
|
||||||
<PrivateRoute exact path="/" component={DashboardComponent} />
|
|
||||||
<PrivateRoute exact path="/devices/:id?" component={DevicesComponent} />
|
|
||||||
<PrivateRoute exact path="/heatmap" component={HeatmapComponent} />
|
|
||||||
</DevicesContextProvider>
|
|
||||||
</Switch>
|
|
||||||
\end{lstlisting}
|
|
||||||
|
|
||||||
Hozzáférés szempontjából három fajta oldalt különböztetünk meg:
|
|
||||||
\begin{itemize}
|
|
||||||
\item \textbf{Publikus oldal}. Az oldal bejelentkezés nélkül is látogatható.
|
|
||||||
\item \textbf{Privát oldal}. Az oldal csak bejelentkezés után látogatható.
|
|
||||||
\item \textbf{Admin oldal}. Az oldalt csak bejelentkezett admin felhasználók látogathatják.
|
|
||||||
\end{itemize}
|
|
||||||
|
|
||||||
Ezek alapján készítettem két generikus komponenst. Az egyik a \verb+DefaultLayout+ komponens, mely az oldal alapértelmezett elrendezéséért felel.
|
|
||||||
Paraméterében át lehet adni egy másik megjeleníteni kívánt komponenst, melyet a fejléc alatt jelenít meg.
|
|
||||||
Mivel minden komponens ebbe az bázis komponensbe van csomagolva, így akárhova navigálunk az oldalon a felület mindig egységes marad.
|
|
||||||
|
|
||||||
A másik komponens a \verb+PredicateRoute+, melynek paraméterében meg lehet adni egy feltételt, illetve egy másik komponenst.
|
|
||||||
Ha a feltétel hamis akkor átírányítja a felhasználót a bejelentkező oldalra, ha igaz akkor megjeleníti a \verb+DefaultLayout+-ba csomagolt komponenst.
|
|
||||||
Publikus oldalnál a feltétel mindig igaz.
|
|
||||||
Privátnál a feltétel a bejelentkezéshez van kötve.
|
|
||||||
Az admin oldal feltétele egyrészt szintén a bejelentkezés, másrészt a felhasználó \verb+Admin+ jogolsultsága.
|
|
||||||
Ezt a folyamatot próbálja szemléltetni a \ref{fig:birdmap-frontend-architecture}-es ábra.
|
|
||||||
Legfelül sárgával vannak feltüntetve a hívható végpontok, alattuk a hozzájuk kapcsolt megjelenítendő komponensek, azok alatt pedig a hozzáférést szabályozó komponensek.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/birdmap-frontend-routes.png}
|
|
||||||
\caption{A Birdmap kliensoldalának architektúrája}
|
|
||||||
\label{fig:birdmap-frontend-architecture}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\section{Kommunikáció a szerveroldallal}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
A szerveroldallal való kommunikációt rendkívül egyszerűen tudtam implementálni köszönhetően a \ref{subsect:backend-swagger}-as fejezetben bemutatott Swagger oldalnak
|
|
||||||
és annak, hogy az NSwag Studio-val\cite{nswag-studio} a C\#-on kívül lehet TypeScript\footnotemark klienseket is generálni a leíró fájlból.
|
|
||||||
Így készültek el a kommponensek kommunikációért felelős szolgáltatásai.
|
|
||||||
|
|
||||||
\footnotetext{JavaScript-re épített statikus típusdefiníciókat tartalmazó nyelv. JavaScript és TypeScript együtt is használható.}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\section{Komponensek}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ebben a szakaszban ismertete az egyes oldalak komponenseit és azok alkomponenseit,
|
|
||||||
illetve a navigációért felelős fejlécet.
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Navigáció}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
A fejléc két komponensből áll. Az egyik az oldal címe a másik az oldalak linkjeit tartalmazó komponens.
|
|
||||||
Utóbbit a React \verb+NavLink+ komponenseivel készítettem, melyeknek meg lehet adni, hogy kattintásra hova irányítsa a felhasználót.
|
|
||||||
Ha a jelenlegi webcím tartalmazza a linknek megadott címet, akkor az aktív státuszba kerül, melyre külön stílus osztályok vonatkoznak.
|
|
||||||
Ezt használva, az aktív linkeket egy aláhúzással jelölöm.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/appbar-user-admin.png}
|
|
||||||
\caption{A Birdmap fejléce. Felül a User, alul az Admin felhasználóké}
|
|
||||||
\label{fig:birdmap-appbar}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
A fejléc alapértelmezetten része a \verb+DefaultLayout+ komponensnek, így minden oldalon megjelenítésre kerül.
|
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Login}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
A bejelentkező oldal viszonylag egyszerű. Két szövegdobozt és egy bejelentkező gombot tartalmaz, ahogy az a \ref{fig:birdmap-login}-as ábrán is látszik.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=60mm, keepaspectratio]{figures/birdmap-login.png}
|
|
||||||
\caption{A Birdmap bejelentkező felülete}
|
|
||||||
\label{fig:birdmap-login}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
A generált szerverrel kommunikáló szolgáltatás be van csomagolva egy közösen használt másik szolgáltatásba.
|
|
||||||
Ennek célja, hogy a bejelentkezés eredményét több komponens is olvashassa, hiszen az alkalmazás felületét alapvetően megkülönbözteti,
|
|
||||||
egyrészt a bejelentkezés sikeressége, másrészt a bejelentkezett felhasználó jogosultsági köre.
|
|
||||||
|
|
||||||
Sikeres bejelentkezés után a szerver elküldi a felhasználó szerepét, illetve a hozzáférési token-t, amelyre a kliens többi szolgáltatásának is szüksége lesz a kommunkációhoz.
|
|
||||||
Ezeket az oldal \verb+sessionStorage+-ában\footnotemark tárolom és a becsomagolt szolgáltatáson keresztül elérhetőek.
|
|
||||||
|
|
||||||
Kijelentkezni a navigációs fejlécben található profil ikonra való kattintással lehet.
|
|
||||||
|
|
||||||
\footnotetext{Webtárhely objektum. Lehetővé teszi a kulcs-érték párok tárolását a böngészőben.}
|
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Logs}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ez az oldal az \verb+Admin+ felhasználó számára lehetővé teszi a szerveren található naplófájlok letöltését \verb+zip+ fájlformátumú archív fájlokban.
|
|
||||||
Komponense a \ref{fig:birdmap-logs}-es ábrán látható.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=75mm, keepaspectratio]{figures/birdmap-logs.png}
|
|
||||||
\caption{A Birdmap naplófájlok letöltésének felülete}
|
|
||||||
\label{fig:birdmap-logs}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Eszköz állapot és hangüzenet kezelő szolgáltatás}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
A szakasz további komponenseinek van egy közös ismertetője. Mégpedig, hogy mindegyiknek szüksége van a kihelyezett eszközök adataira
|
|
||||||
és az azok által publikált hangüzenetekből képzett valószínüségre.
|
|
||||||
A Reactnek van egy beépített komponense \verb+Context+\cite{react-context} néven, mellyel különböző komponensek között lehet adatokat megosztani.
|
|
||||||
Ezt használva készítettem egy \verb+DevicesContextProvider+ osztályt, melynek feladata a szerver eszköz kontrollerével való kommunikáció a megfelelő szolgáltatáson keresztül,
|
|
||||||
illetve a SignalR csatornákra való feliratkozás. Ezekből az adatokból egy \verb+DevicesContext+ készül, mely a \verb+Provider+ által átadásra kerül annak minden gyerekének.
|
|
||||||
A \ref{lst:react-switch}-es listában látható, hogy a \verb+DevicesContextProvider+ szülője a \verb+Dashboard+, \verb+Devices+ és \verb+Heatmap+ komponenseknek.
|
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Dashboard}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
A Dashboard az alkalmazás kezdő oldala. Itt található meg a külső szolgáltatások állapotát vizsgáló komponens,
|
|
||||||
illetve a kihelyezett eszközök működési folyamatában áttekintést nyújtó diagrammok mindegyike.
|
|
||||||
|
|
||||||
Az oldal megjelenítésekor elindul egy másodpercenként ismétlődő folyamat,
|
|
||||||
mely a \verb+DevicesContext+-ből kiolvasott értékekből legenerálja a diagrammokon megjelenítendő összes adatot.
|
|
||||||
Ez azonban az adat mennyiségétől függően akár egy-két másodpercig is eltarthat, ami rendkívül lassúvá és használhatatlanná tenné a felületet.
|
|
||||||
Ennek elkerülése érdekében az adatfeldolgozó folyamat egyszerre csak egy pár elemet dolgoz fel, mely alfolyamatok között 20 milliszekundum szüneteket iktattam be.
|
|
||||||
Továbbá hogy a különböző diagrammok animációi is zökkenőmentesek legyenek, azok adatai cserélése között is van 300 milliszekundum szünet.
|
|
||||||
Így valamivel lasabb az adatfeldolgozás, de a felület használható marad.
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsubsection{Külső szolgáltatások}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Az alkalmazás használatának szempontjából van néhány olyan külső szolgáltatás, melyek elérhetősége hiányában a rendszer működésképtelen.
|
|
||||||
Ilyen például a Birdnetes klasztere vagy a szerver MQTT szolgáltatása.
|
|
||||||
Ezért készítettem el az \ref{fig:dashboard-services-loaded}-ös ábrán látható információs panelt, ahol a szolgáltatások állapotát lehet látni, hogy a felhasználó tudja miért nem működik esetleg az alkalmazás.
|
|
||||||
A felület megvalósításhoz a Material UI \verb+Accordion+ elemét használtam, ami lényegében egy lenyíló lista.
|
|
||||||
Ennek fejlécében a szolgáltatás neve, elérési útvonala és státusza látható. A lenyíló elemben a szolgáltatástól érkezett válasz van megjelenítve.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/dashboard-services-loaded.png}
|
|
||||||
\caption{Az alkalmazás által használt külső komponensek állapotának megjelenítéséért felelős komponens}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-services-loaded}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
Az oldal betöltése vagy a frissítés gomb megnyomása esetén az adatok lekérésre kerülnek a szervertől.
|
|
||||||
Ez a folyamat akár öt-hat másodpercig is eltarthat, mely közben a felhasználó egy üres listát látna.
|
|
||||||
Ennek elkerülésére használom a Material UI \verb+Skeleton+ komponensét,
|
|
||||||
mely egy megadható méretű töltő csíkkal helyettesíti az \verb+Accordion+-ban található elemeket a \ref{fig:dashboard-services-loading}-os ábrán látható módon.
|
|
||||||
Azért célszerű ennek a használata, mert így a felhasználónak több információja van arról, hogy a felületen milyen adatok és hol fognak megjelenni.
|
|
||||||
A felhasználói élmény maximalizálása érdekében a frissítés előtt lekérdezem a szervertől, hogy hány darab szolgáltatás található az adatbázisban
|
|
||||||
és annyi darab töltőcsíkos \verb+Accordion+-t jelenítek meg.
|
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/dashboard-services-loading.png}
|
|
||||||
\caption{A Skeletonok alkalmazása a külső szolgáltatások állapotának betöltése közben.}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-services-loading}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsubsection{Eszközök és szenzorok állapota}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ennek a komponensnek a szerepe, hogy áttekintést nyújtson az eszközök és szenzorok állapotáról.
|
|
||||||
Úgy gondoltam, hogy erre a legcélravezetőbb eszköz a \ref{fig:dashboard-donut}-es ábrán is látható Apexcharts fánk diagrammja.
|
|
||||||
Látható, hogy hány darab eszköz és szenzor van bekapcsolt, kikapcsolt, illetve hibás állapotban.
|
|
||||||
Az állapotok változása esetén a \verb+DevicesContextProvider+-nek köszönhetően az adatok automatikusan frissülnek.
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/dashboard-donut-devices.png}
|
|
||||||
\caption{A Dashboard eszköz- és szenzor állapotok diagrammja}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-donut}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsubsection{Hőtérkép diagrammok}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ezekkel a diagrammokkal az a célom, hogy az eszközök által küldött észleléseket időrendben vizualizáljam.
|
|
||||||
Megvalósításukhoz az Apexcharts Heatmap típusú diagrammját használtam.
|
|
||||||
A \ref{fig:dashboard-heatmap-second}-as ábrán látható diagram az elmúlt egy percben küldött, másodpercenként a legnagyobb, hangüzenetekből képzett valószínűségeket ábrozolja.
|
|
||||||
A \ref{fig:dashboard-heatmap-minute}-es ábrán látható diagram pedig az elmúlt egy órában percenként a legnagyobbakat.
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/second-heatmap.png}
|
|
||||||
\caption{Másodperc alapú hőtérképes diagramm}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-heatmap-second}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/minute-heatmap.png}
|
|
||||||
\caption{Perc alapú hőtérképes diagramm}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-heatmap-minute}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
A függőleges tengelyen a rendszer eszközei vannak dinamikusan megjelenítve.
|
|
||||||
A vízszintes tengelyen pedig az említett időtartományok.
|
|
||||||
A diagrammokon látható négyzetek a valószínüség nagyságától függően sötétebbek vagy világosabbak.
|
|
||||||
\newpage
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsubsection{Riasztás számláló}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ez egy egyszerű oszlopdiagram, mely aggregálja az egyes eszközök által küldött hangüzeneteket 0.5 valószínűség felett a \ref{fig:dashboard-devices-column}-es ábrán látható módon.
|
|
||||||
Segítségével megvizsgálható, hogy mely eszközök riasztanak a legtöbbet a legnagyobb valószínűséggel.
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/dashboard-column-devices.png}
|
|
||||||
\caption{Eszközönkénti riasztásokat számláló diagramm}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-devices-column}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
Az egyes oszlopok három részre vannak bontva az üzenetek öt tized, hét tized és kilenc tized fölötti valószínűsége szerint.
|
|
||||||
\newpage
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsubsection{Üzenetek gyakorisága}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Az oldalon található utolsó diagramm egy vonal diagammn, melynek célja, hogy ábrázolja a rendszer által küldött üzenetek számát másodpercenként.
|
|
||||||
A \ref{fig:dashboard-messages-line}-es ábrán látható a komponens.
|
|
||||||
A vízszintes tengelyen a legelső érték az alkalmazás által először észlelt üzenet időpontja.
|
|
||||||
Az utolsó érték a legutoljára észlelt időpontja.
|
|
||||||
A függőleges tengelyen az adott másodpercben érkező üzenetek száma van ábrázolva.
|
|
||||||
Az előzőekkel ellentétben itt az adatok nincsennek szűrve a hangüzenet valószínűsége alapján,
|
|
||||||
tehát a rendszer által küldött összes üzenet látható.
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/dashboard-line-messages.png}
|
|
||||||
\caption{A másodpercenként érkező üzenetek számát ábrázoló diagram.}
|
|
||||||
\label{fig:dashboard-messages-line}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
\newpage
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Devices}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
Ez az oldal lehetővé teszi a felhasználók számára az eszközök állapotának áttekintését, \verb+Admin+ felhasználók számára azok menedszelését is.
|
|
||||||
Az eszközök dinamikusan jelennek meg a \verb+DevicesContextProvider+ adatai alapján, melyek megjelenítésére a Material UI \verb+Accrordion+ komponensét használom.
|
|
||||||
Ennek fejlécében az eszköz neve, egyedi azonosítója és státusza található. A lenyíló részben pedig az eszköz által használt szenzorok neve, azonosítója és státusza.
|
|
||||||
\verb+Admin+ felhasználók számára a felület két fajta gombbal bővül, mellyekkel be és ki lehet kapcsolni az egyes eszközöket, szenzorokat.
|
|
||||||
Az \verb+Accordion+-ok felett található egy külön panel, mellyel egyszerre lehet kezelni az összes eszközt és azok szenzorait.
|
|
||||||
A Devices oldal felülete a \ref{fig:frontend-devices}-es ábrán,
|
|
||||||
az \verb+Admin+ felhasználók számára nyújtott plusz funkciók a \ref{fig:frontend-devices-admin}-as ábrán láthatók.
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/devices.png}
|
|
||||||
\caption{A Devices oldal felülete.}
|
|
||||||
\label{fig:frontend-devices}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/devices-admin.png}
|
|
||||||
\caption{Az Admin felhasználók számára elérhető plusz funkciók.}
|
|
||||||
\label{fig:frontend-devices-admin}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\subsection{Heatmap}
|
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
|
||||||
\centering
|
|
||||||
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/heatmap.png}
|
|
||||||
\caption{A Heatmap oldal felülete.}
|
|
||||||
\label{fig:frontend-heatmap}
|
|
||||||
\end{figure}
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
- felépítés architektúra
|
|
||||||
- App and navigation
|
|
||||||
- Components and services
|
|
||||||
- kép minden felületről
|
|
||||||
- kép user és admin felhasználók különbségéről
|
|
||||||
- Device service
|
|
||||||
- dashboard systeminfo service
|
|
||||||
- kép a skeletonról -> igazi adat
|
|
||||||
64
docs/thesis/content/birdmap-introduction.aux
Normal file
64
docs/thesis/content/birdmap-introduction.aux
Normal file
@ -0,0 +1,64 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\citation{kubernetes}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {chapter}{\numberline {3}Tervek és alternatívák}{7}{chapter.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\@writefile{lot}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\newlabel{chapt:birdmap-introduction}{{3}{7}{Command and Control Service}{chapter.3}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {3.1}Tervezés}{7}{section.3.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{grafana}
|
||||||
|
\citation{kibana}
|
||||||
|
\citation{kubernetes-dashboard}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {3.2}Alternatívák}{8}{section.3.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {3.2.1}Grafana}{8}{subsection.3.2.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \contentsline {figure}{\numberline {3.1.}{\ignorespaces A Grafana demo oldalának, a \url {https://play.grafana.org}-nak a felülete\relax }}{8}{figure.caption.5}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{fig:grafana}{{3.1}{8}{A Grafana demo oldalának, a \url {https://play.grafana.org}-nak a felülete\relax }{figure.caption.5}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {3.2.2}Kibana}{8}{subsection.3.2.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {3.2.3}Kubernetes Dashboard (Web UI)}{8}{subsection.3.2.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \contentsline {figure}{\numberline {3.2.}{\ignorespaces Egy példa a Kibana kezelőfelületére\relax }}{9}{figure.caption.6}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{fig:kibana}{{3.2}{9}{Egy példa a Kibana kezelőfelületére\relax }{figure.caption.6}{}}
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \contentsline {figure}{\numberline {3.3.}{\ignorespaces A Kubernetes Dashboard felülete\relax }}{9}{figure.caption.7}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{fig:kibana}{{3.3}{9}{A Kubernetes Dashboard felülete\relax }{figure.caption.7}{}}
|
||||||
|
\@setckpt{content/birdmap-introduction}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{10}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{1}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{3}
|
||||||
|
\setcounter{section}{2}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{3}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{3}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{2}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{27}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{4}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{2}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
\setcounter{romanPage}{3}
|
||||||
|
}
|
||||||
@ -46,7 +46,9 @@ A \ref{fig:grafana}-es ábra egy jó példa arra, hogy hogyan néz ki egy által
|
|||||||
\subsection{Kibana}
|
\subsection{Kibana}
|
||||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||||
A Kibana\cite{kibana} jelentősen hasonlít a Grafanához, azonban amíg a utóbbit inkább az időben változó metrikák vizualizálására használják például processzor leterheltség vagy memória használat,
|
A Kibana\cite{kibana} jelentősen hasonlít a Grafanához, azonban amíg a utóbbit inkább az időben változó metrikák vizualizálására használják például processzor leterheltség vagy memória használat,
|
||||||
addig az előbbit elsődlegesen az Elasticsearch\footnote{Ingyenes és nyílt forráskódú index alapú keresőmotor} adatok, főként napló bejegyzések, analizálására használják.
|
addig az előbbit elsődlegesen az Elasticsearch\footenotemark adatok, főként napló bejegyzések, analizálására használják.
|
||||||
|
|
||||||
|
\footnotetext{Ingyenes és nyílt forráskódú index alapú keresőmotor}
|
||||||
|
|
||||||
\begin{figure}[!ht]
|
\begin{figure}[!ht]
|
||||||
\centering
|
\centering
|
||||||
|
|||||||
79
docs/thesis/content/birdmap-technologies.aux
Normal file
79
docs/thesis/content/birdmap-technologies.aux
Normal file
@ -0,0 +1,79 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\citation{git}
|
||||||
|
\citation{trello}
|
||||||
|
\citation{vs}
|
||||||
|
\citation{vs-code}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {chapter}{\numberline {4}Használt technológiák}{10}{chapter.4}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\@writefile{lot}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\newlabel{chapt:birdmap-technologies}{{4}{10}{Kubernetes Dashboard (Web UI)}{chapter.4}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {4.1}A fejlesztési folyamat technológiái}{10}{section.4.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.1.1}Git}{10}{subsection.4.1.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.1.2}Trello}{10}{subsection.4.1.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.1.3}Visual Studio}{10}{subsection.4.1.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.1.4}Visual Studio Code}{10}{subsection.4.1.4}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{jwt}
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \contentsline {figure}{\numberline {4.1.}{\ignorespaces Egy példa állapot a Trello felületére a fejlesztés során\relax }}{11}{figure.caption.8}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{fig:trello}{{4.1}{11}{Egy példa állapot a Trello felületére a fejlesztés során\relax }{figure.caption.8}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {4.2}Backend technológiák}{11}{section.4.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.2.1}ASP.NET Core}{11}{subsection.4.2.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.2.2}Entity Framework Core}{11}{subsection.4.2.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{nlog}
|
||||||
|
\citation{react}
|
||||||
|
\citation{material}
|
||||||
|
\citation{material-ui}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.2.3}JSON Web Token}{12}{subsection.4.2.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.2.4}SignalR}{12}{subsection.4.2.4}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.2.5}MQTT.NET}{12}{subsection.4.2.5}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.2.6}NLog}{12}{subsection.4.2.6}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {4.3}Frontend technológiák}{12}{section.4.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.3.1}React.js}{12}{subsection.4.3.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.3.2}Material UI}{12}{subsection.4.3.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{apexcharts}
|
||||||
|
\citation{google-map-react}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.3.3}Apexcharts}{13}{subsection.4.3.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {4.3.4}Google Maps Api}{13}{subsection.4.3.4}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@setckpt{content/birdmap-technologies}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{14}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{4}
|
||||||
|
\setcounter{section}{3}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{4}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{1}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{2}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{45}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{4}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{2}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
\setcounter{romanPage}{3}
|
||||||
|
}
|
||||||
72
docs/thesis/content/birdnetes-introduction.aux
Normal file
72
docs/thesis/content/birdnetes-introduction.aux
Normal file
@ -0,0 +1,72 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\citation{birdnetes-tdk}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {chapter}{\numberline {2}A Birdnetes bemutatása}{3}{chapter.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\@writefile{lot}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\newlabel{chapt:birdnetes-introduction}{{2}{3}{A szakdolgozat felépítése}{chapter.2}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {2.1}Gyors elméleti összefoglaló}{3}{section.2.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {2.1.1}Cloud, felhő}{3}{subsection.2.1.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\citation{docker}
|
||||||
|
\citation{kubernetes}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.1.1.1}Mikroszolgáltatások}{4}{subsubsection.2.1.1.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.1.1.2}Konténerek}{4}{subsubsection.2.1.1.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.1.1.3}Kubernetes}{4}{subsubsection.2.1.1.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {2.1.2}MQTT}{4}{subsection.2.1.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{subsect:mqtt}{{2.1.2}{4}{MQTT}{subsection.2.1.2}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {2.1.3}Open API}{4}{subsection.2.1.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {2.2}Rendszerszintű architektúra}{5}{section.2.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsection}{\numberline {2.2.1}Főbb komponensek}{5}{subsection.2.2.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \contentsline {figure}{\numberline {2.1.}{\ignorespaces A Birdnetes rendszer architektúrája\relax }}{5}{figure.caption.4}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\providecommand*\caption@xref[2]{\@setref\relax\@undefined{#1}}
|
||||||
|
\newlabel{fig:birdnetes-components}{{2.1}{5}{A Birdnetes rendszer architektúrája\relax }{figure.caption.4}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.2.1.1}IoT eszközök}{5}{subsubsection.2.2.1.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.2.1.2}Input Service}{6}{subsubsection.2.2.1.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{subsect:birdnetes-input-service}{{2.2.1.2}{6}{Input Service}{subsubsection.2.2.1.2}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.2.1.3}AI Service}{6}{subsubsection.2.2.1.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\newlabel{subsect:birdnetes-ai-service}{{2.2.1.3}{6}{AI Service}{subsubsection.2.2.1.3}{}}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.2.1.4}Guard Service}{6}{subsubsection.2.2.1.4}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {subsubsection}{\numberline {2.2.1.5}Command and Control Service}{6}{subsubsection.2.2.1.5}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@setckpt{content/birdnetes-introduction}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{7}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{1}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{2}
|
||||||
|
\setcounter{section}{2}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{1}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{5}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{1}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{1}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{21}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{3}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{3}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
\setcounter{romanPage}{3}
|
||||||
|
}
|
||||||
51
docs/thesis/content/introduction.aux
Normal file
51
docs/thesis/content/introduction.aux
Normal file
@ -0,0 +1,51 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {chapter}{\numberline {1}Bevezetés}{1}{chapter.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{lof}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\@writefile{lot}{\select@language{magyar} \addvspace {10\p@ }}
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {1.1}A probléma}{1}{section.1.1}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {1.2}A megoldás}{1}{section.1.2}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@writefile{toc}{\select@language{magyar} \contentsline {section}{\numberline {1.3}A szakdolgozat felépítése}{2}{section.1.3}\protected@file@percent }
|
||||||
|
\@setckpt{content/introduction}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{3}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{1}
|
||||||
|
\setcounter{section}{3}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{0}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{6}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{2}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{1}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
\setcounter{romanPage}{3}
|
||||||
|
}
|
||||||
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 5.4 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 11 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 5.1 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 76 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 6.4 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 16 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 36 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 49 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 34 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 22 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 34 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 7.8 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 38 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 113 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 2.9 MiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 3.0 MiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 66 KiB |
Binary file not shown.
|
Before Width: | Height: | Size: 37 KiB |
44
docs/thesis/include/declaration.aux
Normal file
44
docs/thesis/include/declaration.aux
Normal file
@ -0,0 +1,44 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\@setckpt{include/declaration}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{2}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{0}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{0}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{2}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{0}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
}
|
||||||
@ -32,6 +32,7 @@
|
|||||||
\usepackage[unicode]{hyperref} % For hyperlinks in the generated document.
|
\usepackage[unicode]{hyperref} % For hyperlinks in the generated document.
|
||||||
\usepackage{xcolor}
|
\usepackage{xcolor}
|
||||||
\usepackage{listings} % For source code snippets.
|
\usepackage{listings} % For source code snippets.
|
||||||
|
\lstdefinestyle{sharpc}{language=[Sharp]C, frame=lr, rulecolor=\color{blue!80!black}}
|
||||||
|
|
||||||
\usepackage[amsmath,thmmarks]{ntheorem} % Theorem-like environments.
|
\usepackage[amsmath,thmmarks]{ntheorem} % Theorem-like environments.
|
||||||
|
|
||||||
|
|||||||
@ -42,127 +42,32 @@
|
|||||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||||
% Set up listings
|
% Set up listings
|
||||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||||
|
|
||||||
\definecolor{red}{rgb}{0.6,0,0}
|
|
||||||
\definecolor{blue}{rgb}{0,0,0.6}
|
|
||||||
\definecolor{lightblue}{rgb}{0,0.5,0.7}
|
|
||||||
\definecolor{green}{rgb}{0,0.8,0}
|
|
||||||
\definecolor{cyan}{rgb}{0.0,0.6,0.6}
|
|
||||||
\definecolor{orange}{rgb}{0.8,0.6,0}
|
|
||||||
\definecolor{white}{rgb}{0.98, 0.98, 0.98}
|
|
||||||
\definecolor{lightgray}{rgb}{0.95,0.95,0.95}
|
\definecolor{lightgray}{rgb}{0.95,0.95,0.95}
|
||||||
\definecolor{darkviolet}{rgb}{0.58, 0.0, 0.83}
|
\lstset{
|
||||||
\definecolor{royalblue}{rgb}{0.25, 0.41, 0.88}
|
|
||||||
|
|
||||||
\lstdefinestyle{csharp}{
|
|
||||||
language=csh,
|
|
||||||
basicstyle=\scriptsize\ttfamily,
|
|
||||||
numbers=left,
|
|
||||||
numberstyle=\tiny,
|
|
||||||
numbersep=5pt,
|
|
||||||
tabsize=2,
|
|
||||||
extendedchars=true,
|
|
||||||
breaklines=true,
|
|
||||||
frame=b,
|
|
||||||
stringstyle=\color{red}\ttfamily,
|
|
||||||
showspaces=false,
|
|
||||||
captionpos=b,
|
|
||||||
showtabs=false,
|
|
||||||
xleftmargin=17pt,
|
|
||||||
framexleftmargin=17pt,
|
|
||||||
framexrightmargin=5pt,
|
|
||||||
framexbottommargin=4pt,
|
|
||||||
commentstyle=\color{green},
|
|
||||||
morecomment=[l]{//}, %use comment-line-style!
|
|
||||||
morecomment=[s]{/*}{*/}, %for multiline comments
|
|
||||||
showstringspaces=false,
|
|
||||||
morekeywords={ abstract, event, new, struct,
|
|
||||||
as, explicit, null, switch,
|
|
||||||
base, extern, object, this,
|
|
||||||
get, set,
|
|
||||||
bool, false, operator, throw,
|
|
||||||
break, finally, out, true,
|
|
||||||
byte, fixed, override, try,
|
|
||||||
case, float, params, typeof,
|
|
||||||
catch, for, private, uint,
|
|
||||||
char, foreach, protected, ulong,
|
|
||||||
checked, goto, public, unchecked,
|
|
||||||
class, record, async, if, readonly, unsafe,
|
|
||||||
const, implicit, ref, ushort,
|
|
||||||
continue, in, return, using,
|
|
||||||
decimal, int, sbyte, virtual,
|
|
||||||
default, interface, sealed, volatile,
|
|
||||||
delegate, internal, short, void,
|
|
||||||
do, is, sizeof, while,
|
|
||||||
double, lock, stackalloc,
|
|
||||||
else, long, static,
|
|
||||||
enum, namespace, string},
|
|
||||||
morekeywords=[2]{CreateMap, ForMember, MapFrom, ReverseMap, Onlineall, GetMapper, GetUserFromDb, Map},
|
|
||||||
morekeywords=[3]{Id, Name, PasswordHash, PasswordSalt, Role, IsFromConfig, Url, Username, UserRole, mapper, user, response},
|
|
||||||
keywordstyle=\color{blue},
|
|
||||||
keywordstyle={[2]\color{orange}},
|
|
||||||
keywordstyle={[3]\color{lightblue}},
|
|
||||||
identifierstyle=\color{cyan},
|
|
||||||
backgroundcolor=\color{white}
|
|
||||||
}
|
|
||||||
|
|
||||||
\lstdefinestyle{jsx}{
|
|
||||||
basicstyle=\scriptsize\ttfamily,
|
|
||||||
numbers=left,
|
|
||||||
numberstyle=\tiny,
|
|
||||||
numbersep=5pt,
|
|
||||||
tabsize=2,
|
|
||||||
extendedchars=true,
|
|
||||||
breaklines=true,
|
|
||||||
frame=b,
|
|
||||||
stringstyle=\color{red}\ttfamily,
|
|
||||||
showspaces=false,
|
|
||||||
captionpos=b,
|
|
||||||
showtabs=false,
|
|
||||||
xleftmargin=17pt,
|
|
||||||
framexleftmargin=17pt,
|
|
||||||
framexrightmargin=5pt,
|
|
||||||
framexbottommargin=4pt,
|
|
||||||
commentstyle=\color{green},
|
|
||||||
morestring=*[d]{"},
|
|
||||||
morecomment=[l]{//}, %use comment-line-style!
|
|
||||||
morecomment=[s]{/*}{*/}, %for multiline comments
|
|
||||||
showstringspaces=false,
|
|
||||||
morekeywords={ },
|
|
||||||
morekeywords=[2]{AuthComponent, LogsComponent, DashboardComponent, DevicesComponent, HeatmapComponent},
|
|
||||||
morekeywords=[3]{exact, path, component},
|
|
||||||
keywordstyle=\color{blue},
|
|
||||||
keywordstyle={[2]\color{orange}},
|
|
||||||
keywordstyle={[3]\color{lightblue}},
|
|
||||||
identifierstyle=\color{cyan},
|
|
||||||
backgroundcolor=\color{white}
|
|
||||||
}
|
|
||||||
\lstdefinestyle{xml}{
|
|
||||||
basicstyle=\scriptsize\ttfamily, % print whole listing small
|
basicstyle=\scriptsize\ttfamily, % print whole listing small
|
||||||
|
keywordstyle=\color{black}\bfseries, % bold black keywords
|
||||||
|
identifierstyle=, % nothing happens
|
||||||
% default behavior: comments in italic, to change use
|
% default behavior: comments in italic, to change use
|
||||||
% commentstyle=\color{green}, % for e.g. green comments
|
% commentstyle=\color{green}, % for e.g. green comments
|
||||||
|
stringstyle=\scriptsize,
|
||||||
showstringspaces=false, % no special string spaces
|
showstringspaces=false, % no special string spaces
|
||||||
aboveskip=3pt,
|
aboveskip=3pt,
|
||||||
belowskip=3pt,
|
belowskip=3pt,
|
||||||
stringstyle=\color{red}\ttfamily,
|
backgroundcolor=\color{lightgray},
|
||||||
backgroundcolor=\color{white},
|
|
||||||
keywordstyle=\color{blue},
|
|
||||||
identifierstyle=\color{cyan},
|
|
||||||
columns=flexible,
|
columns=flexible,
|
||||||
keepspaces=true,
|
keepspaces=true,
|
||||||
escapeinside={(*@}{@*)},
|
escapeinside={(*@}{@*)},
|
||||||
captionpos=b,
|
captionpos=b,
|
||||||
breaklines=true,
|
breaklines=true,
|
||||||
frame=b,
|
frame=single,
|
||||||
float=!ht,
|
float=!ht,
|
||||||
tabsize=2,
|
tabsize=2,
|
||||||
morestring=*[d]{"},
|
|
||||||
morekeywords={targets, target, rules, logger},
|
|
||||||
literate=*
|
literate=*
|
||||||
{á}{{\'a}}1 {é}{{\'e}}1 {í}{{\'i}}1 {ó}{{\'o}}1 {ö}{{\"o}}1 {ő}{{\H{o}}}1 {ú}{{\'u}}1 {ü}{{\"u}}1 {ű}{{\H{u}}}1
|
{á}{{\'a}}1 {é}{{\'e}}1 {í}{{\'i}}1 {ó}{{\'o}}1 {ö}{{\"o}}1 {ő}{{\H{o}}}1 {ú}{{\'u}}1 {ü}{{\"u}}1 {ű}{{\H{u}}}1
|
||||||
{Á}{{\'A}}1 {É}{{\'E}}1 {Í}{{\'I}}1 {Ó}{{\'O}}1 {Ö}{{\"O}}1 {Ő}{{\H{O}}}1 {Ú}{{\'U}}1 {Ü}{{\"U}}1 {Ű}{{\H{U}}}1
|
{Á}{{\'A}}1 {É}{{\'E}}1 {Í}{{\'I}}1 {Ó}{{\'O}}1 {Ö}{{\"O}}1 {Ő}{{\H{O}}}1 {Ú}{{\'U}}1 {Ü}{{\"U}}1 {Ű}{{\H{U}}}1
|
||||||
}
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||||
% Set up theorem-like environments
|
% Set up theorem-like environments
|
||||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||||
|
|||||||
44
docs/thesis/include/titlepage.aux
Normal file
44
docs/thesis/include/titlepage.aux
Normal file
@ -0,0 +1,44 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\@setckpt{include/titlepage}{
|
||||||
|
\setcounter{page}{1}
|
||||||
|
\setcounter{equation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumi}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiii}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enumiv}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{mpfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{part}{0}
|
||||||
|
\setcounter{chapter}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subsubsection}{0}
|
||||||
|
\setcounter{paragraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{subparagraph}{0}
|
||||||
|
\setcounter{figure}{0}
|
||||||
|
\setcounter{table}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@add}{0}
|
||||||
|
\setcounter{footnote@ch}{0}
|
||||||
|
\setcounter{parentequation}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Item}{0}
|
||||||
|
\setcounter{Hfootnote}{0}
|
||||||
|
\setcounter{bookmark@seq@number}{0}
|
||||||
|
\setcounter{lstnumber}{1}
|
||||||
|
\setcounter{endNonectr}{1}
|
||||||
|
\setcounter{currNonectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{caption@flags}{0}
|
||||||
|
\setcounter{continuedfloat}{0}
|
||||||
|
\setcounter{NAT@ctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endexamplectr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{example}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currdefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{enddefinitionctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{definition}{0}
|
||||||
|
\setcounter{currtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{endtheoremctr}{0}
|
||||||
|
\setcounter{theorem}{0}
|
||||||
|
\setcounter{section@level}{0}
|
||||||
|
\setcounter{lstlisting}{0}
|
||||||
|
}
|
||||||
30
docs/thesis/thesis.aux
Normal file
30
docs/thesis/thesis.aux
Normal file
@ -0,0 +1,30 @@
|
|||||||
|
\relax
|
||||||
|
\providecommand\hyper@newdestlabel[2]{}
|
||||||
|
\providecommand\babel@aux[2]{}
|
||||||
|
\@nameuse{bbl@beforestart}
|
||||||
|
\providecommand\HyperFirstAtBeginDocument{\AtBeginDocument}
|
||||||
|
\HyperFirstAtBeginDocument{\ifx\hyper@anchor\@undefined
|
||||||
|
\global\let\oldcontentsline\contentsline
|
||||||
|
\gdef\contentsline#1#2#3#4{\oldcontentsline{#1}{#2}{#3}}
|
||||||
|
\global\let\oldnewlabel\newlabel
|
||||||
|
\gdef\newlabel#1#2{\newlabelxx{#1}#2}
|
||||||
|
\gdef\newlabelxx#1#2#3#4#5#6{\oldnewlabel{#1}{{#2}{#3}}}
|
||||||
|
\AtEndDocument{\ifx\hyper@anchor\@undefined
|
||||||
|
\let\contentsline\oldcontentsline
|
||||||
|
\let\newlabel\oldnewlabel
|
||||||
|
\fi}
|
||||||
|
\fi}
|
||||||
|
\global\let\hyper@last\relax
|
||||||
|
\gdef\HyperFirstAtBeginDocument#1{#1}
|
||||||
|
\providecommand\HyField@AuxAddToFields[1]{}
|
||||||
|
\providecommand\HyField@AuxAddToCoFields[2]{}
|
||||||
|
\bibstyle{huplain}
|
||||||
|
\catcode \string ``=12
|
||||||
|
\@input{include/titlepage.aux}
|
||||||
|
\@input{include/declaration.aux}
|
||||||
|
\@input{content/abstract.aux}
|
||||||
|
\@input{content/introduction.aux}
|
||||||
|
\@input{content/birdnetes-introduction.aux}
|
||||||
|
\@input{content/birdmap-introduction.aux}
|
||||||
|
\@input{content/birdmap-technologies.aux}
|
||||||
|
\@input{content/birdmap-backend.aux}
|
||||||
51
docs/thesis/thesis.out
Normal file
51
docs/thesis/thesis.out
Normal file
@ -0,0 +1,51 @@
|
|||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter*.2}{\376\377\000K\000i\000v\000o\000n\000a\000t}{}% 1
|
||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter*.3}{\376\377\000A\000b\000s\000t\000r\000a\000c\000t}{}% 2
|
||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter.1}{\376\377\000B\000e\000v\000e\000z\000e\000t\000\351\000s}{}% 3
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.1.1}{\376\377\000A\000\040\000p\000r\000o\000b\000l\000\351\000m\000a}{chapter.1}% 4
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.1.2}{\376\377\000A\000\040\000m\000e\000g\000o\000l\000d\000\341\000s}{chapter.1}% 5
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.1.3}{\376\377\000A\000\040\000s\000z\000a\000k\000d\000o\000l\000g\000o\000z\000a\000t\000\040\000f\000e\000l\000\351\000p\000\355\000t\000\351\000s\000e}{chapter.1}% 6
|
||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter.2}{\376\377\000A\000\040\000B\000i\000r\000d\000n\000e\000t\000e\000s\000\040\000b\000e\000m\000u\000t\000a\000t\000\341\000s\000a}{}% 7
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.2.1}{\376\377\000G\000y\000o\000r\000s\000\040\000e\000l\000m\000\351\000l\000e\000t\000i\000\040\000\366\000s\000s\000z\000e\000f\000o\000g\000l\000a\000l\000\363}{chapter.2}% 8
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.2.1.1}{\376\377\000C\000l\000o\000u\000d\000,\000\040\000f\000e\000l\000h\001\121}{section.2.1}% 9
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.1.1.1}{\376\377\000M\000i\000k\000r\000o\000s\000z\000o\000l\000g\000\341\000l\000t\000a\000t\000\341\000s\000o\000k}{subsection.2.1.1}% 10
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.1.1.2}{\376\377\000K\000o\000n\000t\000\351\000n\000e\000r\000e\000k}{subsection.2.1.1}% 11
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.1.1.3}{\376\377\000K\000u\000b\000e\000r\000n\000e\000t\000e\000s}{subsection.2.1.1}% 12
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.2.1.2}{\376\377\000M\000Q\000T\000T}{section.2.1}% 13
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.2.1.3}{\376\377\000O\000p\000e\000n\000\040\000A\000P\000I}{section.2.1}% 14
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.2.2}{\376\377\000R\000e\000n\000d\000s\000z\000e\000r\000s\000z\000i\000n\000t\001\161\000\040\000a\000r\000c\000h\000i\000t\000e\000k\000t\000\372\000r\000a}{chapter.2}% 15
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.2.2.1}{\376\377\000F\001\121\000b\000b\000\040\000k\000o\000m\000p\000o\000n\000e\000n\000s\000e\000k}{section.2.2}% 16
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.2.1.1}{\376\377\000I\000o\000T\000\040\000e\000s\000z\000k\000\366\000z\000\366\000k}{subsection.2.2.1}% 17
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.2.1.2}{\376\377\000I\000n\000p\000u\000t\000\040\000S\000e\000r\000v\000i\000c\000e}{subsection.2.2.1}% 18
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.2.1.3}{\376\377\000A\000I\000\040\000S\000e\000r\000v\000i\000c\000e}{subsection.2.2.1}% 19
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.2.1.4}{\376\377\000G\000u\000a\000r\000d\000\040\000S\000e\000r\000v\000i\000c\000e}{subsection.2.2.1}% 20
|
||||||
|
\BOOKMARK [3][-]{subsubsection.2.2.1.5}{\376\377\000C\000o\000m\000m\000a\000n\000d\000\040\000a\000n\000d\000\040\000C\000o\000n\000t\000r\000o\000l\000\040\000S\000e\000r\000v\000i\000c\000e}{subsection.2.2.1}% 21
|
||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter.3}{\376\377\000T\000e\000r\000v\000e\000k\000\040\000\351\000s\000\040\000a\000l\000t\000e\000r\000n\000a\000t\000\355\000v\000\341\000k}{}% 22
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.3.1}{\376\377\000T\000e\000r\000v\000e\000z\000\351\000s}{chapter.3}% 23
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.3.2}{\376\377\000A\000l\000t\000e\000r\000n\000a\000t\000\355\000v\000\341\000k}{chapter.3}% 24
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.3.2.1}{\376\377\000G\000r\000a\000f\000a\000n\000a}{section.3.2}% 25
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.3.2.2}{\376\377\000K\000i\000b\000a\000n\000a}{section.3.2}% 26
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.3.2.3}{\376\377\000K\000u\000b\000e\000r\000n\000e\000t\000e\000s\000\040\000D\000a\000s\000h\000b\000o\000a\000r\000d\000\040\000\050\000W\000e\000b\000\040\000U\000I\000\051}{section.3.2}% 27
|
||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter.4}{\376\377\000H\000a\000s\000z\000n\000\341\000l\000t\000\040\000t\000e\000c\000h\000n\000o\000l\000\363\000g\000i\000\341\000k}{}% 28
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.4.1}{\376\377\000A\000\040\000f\000e\000j\000l\000e\000s\000z\000t\000\351\000s\000i\000\040\000f\000o\000l\000y\000a\000m\000a\000t\000\040\000t\000e\000c\000h\000n\000o\000l\000\363\000g\000i\000\341\000i}{chapter.4}% 29
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.1.1}{\376\377\000G\000i\000t}{section.4.1}% 30
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.1.2}{\376\377\000T\000r\000e\000l\000l\000o}{section.4.1}% 31
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.1.3}{\376\377\000V\000i\000s\000u\000a\000l\000\040\000S\000t\000u\000d\000i\000o}{section.4.1}% 32
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.1.4}{\376\377\000V\000i\000s\000u\000a\000l\000\040\000S\000t\000u\000d\000i\000o\000\040\000C\000o\000d\000e}{section.4.1}% 33
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.4.2}{\376\377\000B\000a\000c\000k\000e\000n\000d\000\040\000t\000e\000c\000h\000n\000o\000l\000\363\000g\000i\000\341\000k}{chapter.4}% 34
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.2.1}{\376\377\000A\000S\000P\000.\000N\000E\000T\000\040\000C\000o\000r\000e}{section.4.2}% 35
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.2.2}{\376\377\000E\000n\000t\000i\000t\000y\000\040\000F\000r\000a\000m\000e\000w\000o\000r\000k\000\040\000C\000o\000r\000e}{section.4.2}% 36
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.2.3}{\376\377\000J\000S\000O\000N\000\040\000W\000e\000b\000\040\000T\000o\000k\000e\000n}{section.4.2}% 37
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.2.4}{\376\377\000S\000i\000g\000n\000a\000l\000R}{section.4.2}% 38
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.2.5}{\376\377\000M\000Q\000T\000T\000.\000N\000E\000T}{section.4.2}% 39
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.2.6}{\376\377\000N\000L\000o\000g}{section.4.2}% 40
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.4.3}{\376\377\000F\000r\000o\000n\000t\000e\000n\000d\000\040\000t\000e\000c\000h\000n\000o\000l\000\363\000g\000i\000\341\000k}{chapter.4}% 41
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.3.1}{\376\377\000R\000e\000a\000c\000t\000.\000j\000s}{section.4.3}% 42
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.3.2}{\376\377\000M\000a\000t\000e\000r\000i\000a\000l\000\040\000U\000I}{section.4.3}% 43
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.3.3}{\376\377\000A\000p\000e\000x\000c\000h\000a\000r\000t\000s}{section.4.3}% 44
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.4.3.4}{\376\377\000G\000o\000o\000g\000l\000e\000\040\000M\000a\000p\000s\000\040\000A\000p\000i}{section.4.3}% 45
|
||||||
|
\BOOKMARK [0][-]{chapter.5}{\376\377\000S\000z\000e\000r\000v\000e\000r\000\040\000o\000l\000d\000a\000l}{}% 46
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.5.1}{\376\377\000A\000r\000c\000h\000i\000t\000e\000k\000t\000\372\000r\000a}{chapter.5}% 47
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.5.2}{\376\377\000A\000d\000a\000t\000\040\000e\000l\000\351\000r\000\351\000s\000i\000\040\000r\000\351\000t\000e\000g}{chapter.5}% 48
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.5.2.1}{\376\377\000E\000n\000t\000i\000t\000\341\000s\000o\000k}{section.5.2}% 49
|
||||||
|
\BOOKMARK [2][-]{subsection.5.2.2}{\376\377\000S\000e\000e\000d\000e\000l\000\351\000s}{section.5.2}% 50
|
||||||
|
\BOOKMARK [1][-]{section.5.3}{\376\377\000\334\000z\000l\000e\000t\000i\000\040\000l\000o\000g\000i\000k\000a\000i\000\040\000r\000\351\000t\000e\000g}{chapter.5}% 51
|
||||||
Binary file not shown.
0
docs/thesis/thesis.toc
Normal file
0
docs/thesis/thesis.toc
Normal file
Loading…
Reference in New Issue
Block a user