90 lines
6.0 KiB
TeX
90 lines
6.0 KiB
TeX
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\chapter{Backend}
|
|
\label{chapt:birdmap-backend}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Ebben a fejezetben bemutatom a szerveroldal architektúráját, felépítését. Ismertetem a különböző szoftver komponensek feladatát.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\section{Architektúra}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A szerveroldal fejlesztésénél a háromrétegú architektúrát alkalmaztam, melynek lényege, hogy az alkalmazást logikailag három elkülönülő részre bontjuk:
|
|
\begin{itemize}
|
|
\item \textbf{Adat elérési réteg}. Ez a rész felel a tárolt entitások modell definícióiért, illetve azoknak a kiolvasásáért, tárolásáért egy adatbázisból vagy fájlrendszerből.
|
|
\item \textbf{Megjelenítési réteg}. Ezen réteg feladata a kliensoldal közvetlek kiszolgálása. Bármilyen irányú kommunikáció a kliensek felé ezen a rétegen keresztül történik.
|
|
\item \textbf{Üzleti logikai réteg}. Minden ami nem a közvetlen kommunikációért, megjelenítésért vagy adat elérésért, tárolásért felel, az ide kerül.
|
|
A fenti két réteg között helyezkedik el és feladata a különböző folyamatok értékelése és futtatása, valamint az adatok feldolgozása.
|
|
\end{itemize}
|
|
|
|
\lstset{language=C,keywordstyle={\bfseries \color{blue}}}
|
|
Az ASP.NET Core beépítetten támogatja a dependency injection-t, mely a \verb+Startup+ osztály \verb+ConfigureServices+ metódusával konfigurálható.
|
|
Én minden rétegbe tettem egy ilyen \verb+Startup+ osztályt, hogy azok feleljenek a saját szolgáltatásaik konfigurálásáért és regisztrálásáért.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\section{Adat elérési réteg}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Az adatelérést az Entity Framework Core segítségével oldottam meg. Telepítettem egy MSSQL adatbázis szervert a számítógépemre, melynek csatlakozási paramétereivel
|
|
a \verb+Startup+ osztályban felkonfigurálom az EF Core által nyújtott \verb+DbContext+ saját leszármazott változatát.
|
|
Így csak az entitások elkészítése és azok alapértelmezett értékeinek az adatbázisba való feltöltése marad hátra.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsection{Entitások}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Mivel az adatok nagy részét külső szolgáltatások fogják nyújtani, így lokálisan összesen két entitás létrehozására volt szükség.
|
|
Az egyik a \verb+User+, mely az alkalmazás felhasználóinak adatait tárolja.
|
|
A másik a \verb+Service+, mely a külső szolgáltatások adatainak tárolását szolgálja, amelyeket azért tárolok az adatbázisban és nem mondjuk a konfigurációs fájlban,
|
|
mert szerettem volna, hogyha a kezelőfelületen lehetne őket szerkeszteni, törölni.
|
|
|
|
\lstset{style=sharpc, morekeywords={record, get, set}}
|
|
\begin{lstlisting}[caption=A User és a Service modell]
|
|
public record User
|
|
{
|
|
public int Id { get; set; }
|
|
public string Name { get; set; }
|
|
public byte[] PasswordHash { get; set; }
|
|
public byte[] PasswordSalt { get; set; }
|
|
|
|
public Roles Role { get; set; }
|
|
|
|
public bool IsFromConfig { get; set; }
|
|
}
|
|
|
|
public record Service
|
|
{
|
|
public int Id { get; set; }
|
|
public string Name { get; set; }
|
|
public Uri Uri { get; set; }
|
|
|
|
public bool IsFromConfig { get; set; }
|
|
}
|
|
\end{lstlisting}
|
|
|
|
Az alkalmazás használata szempontjából a felhasználók két csoportba oszlanak.
|
|
Vannak adminisztrátor és sima felhasználók, utóbbi csak az adatok olvasására, míg előbb azok módosítására is jogosult.
|
|
Ennek a megkülönböztetésnek a jelzője a \verb+Role+ osztály tulajdonság.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsection{Seedelés}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Az alkalmazás konfigurációs fájljából meg lehet adni alapértelmezett felhasználókat és szolgáltatásokat.
|
|
Ezeknek megkülönböztetésére szolgál az entitások \verb+IsFromConfig+ mezője.
|
|
A szerver indítása legelején, megvizsgálja, hogy létezik-e az adatbázis és ha igen kitöröl minden olyan entitást ahol az \verb+IsFromConfig+ mező igaz.
|
|
Majd hozzáadja az újonnan beolvasott értékeket.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\section{Üzleti logikai réteg}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Ebben a rétegben található meg a szerver legtöbb szolgáltatása. It vannak implementálva a Birdnetes Command and Control és Input komponenseivel kommunikáló szolgáltatások is,
|
|
melyeket azok OpenAPI leírói alapján az NSwag\cite{nswag} alkalmazással generáltam.
|
|
|
|
Ugyan itt található meg a \verb+User+ és \verb+Service+ entitások létrehozásáért, olvasásáért, szerkesztéséért és törléséért felelős szolgáltatások is.
|
|
Valamint itt található még az autentikációért felelős szolgáltatás is. A felhasználók jelszavainak tárolására a HMAC (Hash-based Message Authentication Code) algorithmust,
|
|
pontosabban annak a \verb+HMACSHA512+ C\# implementációját használtam.
|
|
|
|
Minden jelszóhoz generálok egy egyedi kulcsot és azzal egy hash-t és ezeket tárolom a \verb+User+ modell \verb+PasswordSalt+ és \verb+PasswordHash+ mezőiben.
|
|
Amikor egy felhasználó be akar jelentkezni először megvizsgálom, hogy egyáltalán létezik-e az adatbázisban a megadott nevű felhasználó
|
|
és ha igen a megadott jelszóból az imént említett folyamattal generált kulcsot és hash-t összehasonlítom az adatbázisban tárolttal.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\section{Megjelenítési réteg}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|