130 lines
10 KiB
TeX
130 lines
10 KiB
TeX
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\chapter{A Birdnetes részletes bemutatása}
|
|
\label{chapt:birdnetes-introduction}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Ebben a fejezetben ismertetem a Birdnetes mikroszolgáltatás rendszerének architektúráját és az általa használt technológiákat.
|
|
Részletesen kifejtem az alkalmazásom szempontjából fontos komponensek feladatát és működését.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\section{Gyors elméleti összefoglaló}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Ez a szakasz nem azt a célt szolgálja, hogy minnél részletesebb képet mutasson az itt leírt technológiákról.
|
|
Ez csupán egy rövid összefoglaló a Birdnetes működésének megértése szempontjából elengedhetetlen technológiákról és elvekről,
|
|
hogy valamilyen szinten tisztában legyünk a fejezetben elhangzó kifejezésekkel.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsection{Cloud, felhő}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A cloud lényegében annyit jelent, hogy a szervert, amin az alkalmazás fut, nem a fejlesztőnek kell üzemeltetnie,
|
|
hanem valamilyen másik szervezet\footnotemark által vannak karban tartva.
|
|
Ez több okból is hasznos:
|
|
\begin{itemize}
|
|
\item \textbf{Olcsóbb}. Nem kell berendezéseket vásárolni, nincs üzemeltetési díj. Az egyetlen költség a bérlés, ami általában töredéke annak, amit akkor fizetnénk ha magunk csinálnánk az egészet.
|
|
\item \textbf{Gyorsabb fejlesztés}. Az alkalmazás futtatására használt szervereket általában a fejlesztő nem látja, ezekkel nem kell foglalkoznia. Ha az alkalmazásnak hirtelen nagyobb erőforrás igénye lesz, a rendszer automatikusan skálázódik.
|
|
\item \textbf{Nagyobb megbízhatóság}. Az ilyen szolgáltatást nyújtó szervezeteknek ez az egyik legnagyobb feladata. Az alkalmazás bárhol és bármikor elérhető.
|
|
\end{itemize}
|
|
|
|
\footnotetext{Ilyenek például a Microsoft Azure, az Amazon Web Services vagy a Google Cloud.}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{Mikroszolgáltatások}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A mikroszolgáltatások nem sok mindenben különböznek egy általános szolgáltatástól.
|
|
Ugyan úgy valamilyen kéréseket kiszolgáló egységek, legyen az web kérések kiszolgálása HTTP-n keresztül
|
|
vagy akár parancssori utasítások feldolgozása. Az egyetlen fő különbség az a szolgáltatások felelősségköre.
|
|
A mikroszolgáltatások fejlesztésénél a fejlesztők elsősorban arra törekednek, hogy egy komponensnek minnél kevesebb feladata és függősége legyen,
|
|
ezzel megnő a tesztelhetőség és könyebb a skálázhatóság.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{Konténerek}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A konténer technikailag semmivel sem több mint egy Linux-on futó processz amelyre különböző korlátozásokat szabtak.
|
|
Ilyen korlátozások lehetnek például, hogy a konténer nem látja a teljes fájlrendszert, annak csak egy kijelölt részét,
|
|
megadható a konténer által használható processzor és memória igény vagy akár korlátozható az is, hogy a konténer hogyan használhatja a hálózatot.
|
|
Léteznek eszközök, például a Docker\footnote{https://www.docker.com/}, mely lehetővé teszi a fejlesztők számára az ilyen konténerek könnyed létrehozását és futtatását.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{Kubernetes}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A Kubernetes\footnote{https://kubernetes.io/} az ilyen komplex konténerizált mikroszolgáltatás rendszerek menedzselésének könnyítését szolgálja.
|
|
Kihasználja és ötvözi az imént említett technológiák előnyeit, hogy egy robosztus rendszert alkosson.
|
|
Használatával felgyorsulhat és automatizált lehet az egyes konténerek telepítése, futtatása, de talán a legfőbb előnye,
|
|
hogy segítségével könnyedén megoldható a rendszert ért terhelési igények szerinti dinamikus skálázódás.
|
|
Azok a mikroszolgáltatások, amikre a rendszernek épp nincs szüksége, nem futnak, nem igényelnek erőforrást a szerveren,
|
|
így nem kell utánnuk fizetni sem. Ezzel ellentétben, ha valamely szolgáltatás után hirtelen megnő az igény,
|
|
akkor az könnyedén duplikálható.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsection{MQTT}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Az MQTT (Message Queue Telemetry Transport) az egy kliens-szerver publish/subscribe üzenetküldő protokoll. Könnyű implementálni és alacsony a sávszélesség igénye,
|
|
mellyel tökéletes jelöltje a Machine to Machine (M2M), illetve az Internet of Things (IoT) kommunikáció megvalósítására.
|
|
Működéséhez szükség van egy szerverre, amelynek feladata a beérkező üzenetek továbbküldése témák alapján. Egyes kliensek fel tudnak iratkozni bizonyos témákra, míg más kliensek publikálnak
|
|
és a szerver levezényli a két fél között a kommunikációt.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsection{Open API}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Az Open API egy nyilvános alkalmazás-programozási leíró, amely a fejlesztők számára hozzáférést biztosít egy másik alkalmazáshoz.
|
|
Az API-k lírják és meghatározzák, hogy egy alkalmazás hogyan kommunikálhat egy másikkal,
|
|
melyet használva a fejlesztők könnyedén képesek a kommunikációra képes kódot írni vagy generálni.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\section{Rendszerszintű architektúra}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A Birdnetes fejlesztése során kifejezetten fontos szerepe volt a mikroszolgáltatás alapú rendszerek elvei követésének.
|
|
A rendszer egy Kubernetes klaszterben van telepítve és több kisebb komponensből áll, melyek egymás között a HTTP és az MQTT protokollok segítségével kommunikálnak.
|
|
A rendszer összes szolgáltatásának van egy Open API leírója, melyet használva hamar volt egy olyan kódbázisom, amely képes volt a rendszerrel való kommunikációra.
|
|
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsection{Főbb komponensek}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A \ref{fig:birdnetes-components}-es ábrán láthatóak a rendszer komponensei, melyek mindegyike egy-egy mikroszolgáltatás.
|
|
Az egymás mellett lévő kék levélborítékok az MQTT kommunikációt jelölik,
|
|
amellyel például a természetben elhelyezett eszközök felé irányuló kommunikáció is történik.
|
|
A következő alszakaszokban bemutatom az alkalmazásom szempontjából fontosabb komponenseket.
|
|
|
|
\begin{figure}[!ht]
|
|
\centering
|
|
\includegraphics[width=150mm, keepaspectratio]{figures/architecture-redesigned.png}
|
|
\caption{A Birdnetes rendszer architektúrája}
|
|
\label{fig:birdnetes-components}
|
|
\end{figure}
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{IoT eszközök}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Szőlőültetvényekben telepített eszközök, melyek adott időközönként publikálják állapotaikat egyéb metaadatokkal egy üzenetsoron.
|
|
Emellett folyamatosan hangfelvételt készítenek a beépített mikrofonjaikkal, mely hangfelvételekről egy másik belső szenzor eldönti,
|
|
hogy érdemes-e felküldeni a rendszerbe, ha igen, akkor egy másik üzenetsoron publikálják ezeket a hangfelvételeket.
|
|
Tartalmaznak még egy hangszórót is, mely a madarak elijesztését szolgálja.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{Input Service}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A kihelyezett IoT eszközök által felvett hangfájlok ezen a komponensen keresztül érkeznek be a rendszerbe.
|
|
Itt történik a hanganyaghoz tartozó metaadatok lementése az Input Service saját adatbázisába.
|
|
Ilyenek például a beküldő eszköz azonosítója, a beérkezés dátuma vagy a hangüzenet rendszerszintű egyedi azonosítója.
|
|
Amint a szolgáltatás a berékezett üzenettel kapcsolatban elvégezte az összes feladatát,
|
|
publikál egy üzenetet az MQTT üzenetsorra a többi kliensnek feldolgozásra.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{AI Service}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
Az AI Service példányai fogadják az Input Service-től érkező üzeneteket és elkezdik klasszifikálni az abban található hanganyagot.
|
|
Meghatározzák, hogy a hanganyag mekkora valószínűséggel volt seregély hang vagy sem.
|
|
Ennek eredményét a hangminta egyedi azonosítójával együtt publikálják egy másik üzenetsoron.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{Guard Service}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A Guard Service feliratkozik az AI Service által publikált üzenetek témájára
|
|
és valamilyen valószínűségi kritérium alapján eldönti, hogy a hangminta tartalmaz-e seregély hangot.
|
|
Ha igen, akkor az üzenetsoron küld egy riasztás parancsot a hanganyagot küldő eszköznek.
|
|
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
\subsubsection{Command and Control Service}
|
|
%----------------------------------------------------------------------------
|
|
A Command and Control Service az előzőekkel ellentétben egyáltalán nem vesz részt a minták fogadásában, feldolgozásában vagy kezelésében.
|
|
Felelősége az eszközök és azok szenzorai állapotának menedzselése és követése.
|
|
Ezen keresztül lehet az egyes eszközöket ki- és bekapcsolni. |