marcsello/marci-dipterv-latex
1
0
Fork 0
Code Issues Pull Requests Projects Releases Wiki Activity

small fixes

Browse Source
This commit is contained in:
Pünkösd Marcell
2021-05-23 17:22:07 +02:00
parent 93f5317427
commit 335abf4c78
4 changed files with 70 additions and 70 deletions
Download Patch File Download Diff File Expand all files Collapse all files

44
src/content/overview.tex
View File

@@ -11,21 +11,21 @@
\subsection{Általánosságban a felhőről}
Általánosságban véve az informatikában akkor beszélhetünk felhőről, amikor egy adott alkalmazást általunk üzemeltetett infrastruktúra helyett egy távoli szolgáltató által fenntartott környezetben futtatunk\cite{what_is_cloud}. Ebben a megközelítésben a környezet üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra egy vagy több -- a szolgáltató által fenntartott -- \gls{adatkozpont}ban foglal helyet.
Általánosságban véve az informatikában akkor beszélhetünk felhőről, amikor egy adott alkalmazást általunk üzemeltetett infrastruktúra helyett egy távoli szolgáltató által fenntartott környezetben futtatunk \cite{what_is_cloud}. Ebben a megközelítésben a környezet üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra egy vagy több -- a szolgáltató által fenntartott -- \gls{adatkozpont}ban foglal helyet.
A felhőszolgáltatások alkalmazásának több előnye is van, ezekből talán a legfontosabbak az
általános hardverelemek használatára visszavezethető alacsonyabb beruházási költség és az automatizált
folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség\cite{costofcloud}. Ezzel leveszi az üzemeltetés terhét és költségét az alkalmazás fejlesztőinek válláról.
folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség \cite{costofcloud}. Ezzel leveszi az üzemeltetés terhét és költségét az alkalmazás fejlesztőinek válláról.
Gyakran a felhőszolgáltató egynél több \gls{adatkozpont}ot tart fenn, amelyeket a világ több pontján helyeznek el. Ezzel biztosítva redundanciát, magasabb rendelkezésre állást és hatékonyabb elérést\cite{geodist}.
Gyakran a felhőszolgáltató egynél több \gls{adatkozpont}ot tart fenn, amelyeket a világ több pontján helyeznek el. Ezzel biztosítva redundanciát, magasabb rendelkezésre állást és hatékonyabb elérést \cite{geodist}.
A felhő architektúráknak több modelljét is megkülönböztetjük. Ezeket pedig aszerint osztályozhatjuk, hogy mekkora kontrollt adnak a felhasználónak a futó alkalmazás felett. Ennek a kontrollnak a legalacsonyabb szintjén van az úgynevezett \acrfull{saas} (Szoftver mint szolgáltatás), amely egy előre telepített szoftver eszközt biztosít a szolgáltató felhő környezetében, amelyet általában a felhasználó az interneten keresztül ér el. Legmagasabb szintjén pedig a \acrfull{iaas} foglal helyet, ahol az alapvető infrastruktúrát készen kapjuk, de minden mást a szolgáltatás felhasználójának kell megterveznie, feltelepíteni, konfigurálni és üzemeltetni \cite{aas}.
Előnyei miatt, manapság a nagyvállalatok csaknem 94\%-a már használja a felhő szolgáltatások nyújtotta előnyöket és alkalmazásaiknak már 83\%-a valamilyen felhő környezetben futnak\cite{cloudadpotation}.
Előnyei miatt, manapság a nagyvállalatok csaknem 94\%-a már használja a felhő szolgáltatások nyújtotta előnyöket és alkalmazásaiknak már 83\%-a valamilyen felhő környezetben futnak \cite{cloudadpotation}.
Amellett, hogy a felhőszolgáltatások adaptációja növekvő tendenciát mutat, az internetre kapcsolt eszközök száma is szépen gyarapodik\cite{annualinternetreport}. Ehhez a felhasználói készülékek mellett jelentősen hozzájárul az utóbbi időben jelentős fejlődésnek örvendő \acrfull{iot} rendszerek egyre nagyobb volumenű alkalmazása\cite{iotadpotation}.
Amellett, hogy a felhőszolgáltatások adaptációja növekvő tendenciát mutat, az internetre kapcsolt eszközök száma is szépen gyarapodik \cite{annualinternetreport}. Ehhez a felhasználói készülékek mellett jelentősen hozzájárul az utóbbi időben jelentős fejlődésnek örvendő \acrfull{iot} rendszerek egyre nagyobb volumenű alkalmazása \cite{iotadpotation}.
Ezek alapján a felhő szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a \gls{vegeszkoz}öket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igényeknek néznek elébe. Mindeközben pedig egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az alkalmazásaink jó válaszidővel, alacsony késleltetéssel működjenek\cite{stateofart}.
Ezek alapján a felhő szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a \gls{vegeszkoz}öket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igényeknek néznek elébe. Mindeközben pedig egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az alkalmazásaink jó válaszidővel, alacsony késleltetéssel működjenek \cite{stateofart}.
\subsection{Felhős alkalmazásüzemeltetési eszközök}
@@ -40,9 +40,9 @@ Dockerben az alkalmazást és környezetét úgynevezett képfájlokban (image)
\subsubsection{Kubernetes}
Manapság egyre jobban terjed a konténer alapú szoftver fejlesztés és a felhő alapú megoldások\cite{containermarketshare}. Az egyik legnépszerűbb ilyen felhő implementáció a \textit{Kubernetes}. A \textit{Kubernetes} egy konténer orkesztrációs platform, amely felügyeli és kezeli az egyes alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat megvalósító konténerek életciklusát egy multihoszt környezetben.
Manapság egyre jobban terjed a konténer alapú szoftver fejlesztés és a felhő alapú megoldások \cite{containermarketshare}. Az egyik legnépszerűbb ilyen felhő implementáció a \textit{Kubernetes}. A \textit{Kubernetes} egy konténer orkesztrációs platform, amely felügyeli és kezeli az egyes alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat megvalósító konténerek életciklusát egy multihoszt környezetben.
Az életciklus kezelés mellett több hasznos szolgáltatást is nyújt. Ilyenek az automatikus szolgáltatás felderítés és terhelés elosztás, tárhely orkesztráció, konfiguráció kezelés. Bizonyos, megfelelően felkonfigurált helyzetekben a \textit{Kubernetes} képes alapszintű hibajavításra is, bizonyos szolgáltatások programozott újraindításával.\cite{kubernetes_docs}
Az életciklus kezelés mellett több hasznos szolgáltatást is nyújt. Ilyenek az automatikus szolgáltatás felderítés és terhelés elosztás, tárhely orkesztráció, konfiguráció kezelés. Bizonyos, megfelelően felkonfigurált helyzetekben a \textit{Kubernetes} képes alapszintű hibajavításra is, bizonyos szolgáltatások programozott újraindításával \cite{kubernetes_docs}.
Kubernetes klaszternek nevezzük azt a multihoszt környezetet, ahol több -- egymással hálózatba kötött -- számítógép (fizikai vagy virtuális) valósítja meg a \textit{Kubernetes} környezetet.
@@ -54,7 +54,7 @@ Eggyel \enquote{nagyobb} objektum ezeknél a \textit{Deployment}, a \textit{Depl
\subsubsection{Mikroszolgáltatások}
A mikroszolgáltatás modell egy újkeletű architekturális megközelítés a szoftver fejlesztésben. Ebben a megközelítésben egyfunkciós modulokat tervezünk és fejlesztünk, amelyek jól definiált Alkalmazás programozói interfész (\acrlong{api}; \acrshort{api}) használatával kommunikálnak egymással\cite{microservices}. Ennek hála, amíg egy komponens teljesíti az elvárt \acrshort{api} definíciót, addig szabadon kicserélhető
A mikroszolgáltatás modell egy újkeletű architekturális megközelítés a szoftver fejlesztésben. Ebben a megközelítésben egyfunkciós modulokat tervezünk és fejlesztünk, amelyek jól definiált Alkalmazás programozói interfész (\acrlong{api}; \acrshort{api}) használatával kommunikálnak egymással \cite{microservices}. Ennek hála, amíg egy komponens teljesíti az elvárt \acrshort{api} definíciót, addig szabadon kicserélhető
Az egységek a fejlesztése, és tesztelése sokkal gyorsabb ütemben tud haladni a kisebb kódbázis miatt. A rajtuk eszközölt fejlesztések sokkal hamarabb kerülhetnek ki az éles rendszerbe, hiszen a változtatásuk nem érinti a teljes rendszert, ezért könnyebb őket frissíteni, vagy valamilyen szélsőséges esemény hatására visszaállni egy korábbi változatra.
@@ -81,9 +81,9 @@ A fent vázolt problémákra megoldást ígér a peremhálózati rendszerek alka
\subsection{Használt fogalmak}
A peremhálózat pontos definiálása egyelőre nem teljesen tisztázott mivel nem is egy egyszerű kérdés\cite{cureforedge, cloudflare_whatisedge}. Egyes források szerint a peremhálózati számítástechnika az magukon a \gls{vegeszkoz}ökön futtatott alkalmazások\cite{verge_whatisedge}, míg más források a felhő és a \gls{vegeszkoz}ök között elhelyezkedő számítási környezetre hivatkoznak így\cite{ibm_whatisedge}, illetve vannak források amelyek a határokat teljesen elmosva mindkettőt értelmezik\cite{cb_whatisedge, dataplace_whatisedge}
A peremhálózat pontos definiálása egyelőre nem teljesen tisztázott mivel nem is egy egyszerű kérdés \cite{cureforedge, cloudflare_whatisedge}. Egyes források szerint a peremhálózati számítástechnika az magukon a \gls{vegeszkoz}ökön futtatott alkalmazások \cite{verge_whatisedge}, míg más források a felhő és a \gls{vegeszkoz}ök között elhelyezkedő számítási környezetre hivatkoznak így \cite{ibm_whatisedge}, illetve vannak források amelyek a határokat teljesen elmosva mindkettőt értelmezik \cite{cb_whatisedge, dataplace_whatisedge}
A fogalom -- és a kapcsolódó fogalmak -- tisztázására és egységesítésére a \textit{Linux Foundation} egy nyitott szójegyzéket hozott létre \enquote{\textit{Open Glossary of Edge Computing}} néven\footnote{\url{https://www.lfedge.org/openglossary/}}. Ezt a szabadon elérhető szójegyzéket egyre több gyártó ismeri el és használja\cite{openglossary}.
A fogalom -- és a kapcsolódó fogalmak -- tisztázására és egységesítésére a \textit{Linux Foundation} egy nyitott szójegyzéket hozott létre \enquote{\textit{Open Glossary of Edge Computing}} néven\footnote{\url{https://www.lfedge.org/openglossary/}}. Ezt a szabadon elérhető szójegyzéket egyre több gyártó ismeri el és használja \cite{openglossary}.
A szójegyzék jelenlegi (2.0-ás verzió) kiadása alapján néhány fontosabb fogalmat az alábbiak szerint definiálhatunk:
\begin{itemize}
@@ -114,9 +114,9 @@ Ezt a fajta logikai \enquote{közelség} úgy valósul meg, hogy az úton, amely
\label{fig:overview_with_edge}
\end{figure}
Az egyik ilyen jelentős előny a késeltetés javítása. A hálózati adattovábbításhoz szükséges időt jelentősen befolyásolja mind az, hogy fizikailag milyen távolságba kell eljuttatni az információt (a jelenlegi legerősebb limitáló faktor maga a fényebesség az optikai összeköttetések esetén) de sokkal inkább az, hogy hány csomóponton kell áthaladnia útközben a csomagnak\cite{server_location_matters}. Azzal, hogy a távolságot és a köztes csomópontok számát csökkentjük jelentős javulást tudunk elérni a késleltetésben.
Az egyik ilyen jelentős előny a késeltetés javítása. A hálózati adattovábbításhoz szükséges időt jelentősen befolyásolja mind az, hogy fizikailag milyen távolságba kell eljuttatni az információt (a jelenlegi legerősebb limitáló faktor maga a fényebesség az optikai összeköttetések esetén) de sokkal inkább az, hogy hány csomóponton kell áthaladnia útközben a csomagnak \cite{server_location_matters}. Azzal, hogy a távolságot és a köztes csomópontok számát csökkentjük jelentős javulást tudunk elérni a késleltetésben.
Az adatforgalomért sok esetben az interneten szolgáltatók között is fizetniük kell az egyes feleknek\cite{cloudflare_price_of_bandwidth}. Azzal, hogy az információnak kevesebb köztes csomóponton kell áthaladnia jelentős adatforgalmi költségeket lehet megtakarítani a köztes szolgáltatóknak. Különös tekintettel arra az esetre, ha az adatforgalom nem hagyja el a szolgáltatói hálózatot.
Az adatforgalomért sok esetben az interneten szolgáltatók között is fizetniük kell az egyes feleknek \cite{cloudflare_price_of_bandwidth}. Azzal, hogy az információnak kevesebb köztes csomóponton kell áthaladnia jelentős adatforgalmi költségeket lehet megtakarítani a köztes szolgáltatóknak. Különös tekintettel arra az esetre, ha az adatforgalom nem hagyja el a szolgáltatói hálózatot.
% TODO: privacy
@@ -129,7 +129,7 @@ Az adatforgalomért sok esetben az interneten szolgáltatók között is fizetni
Ugyan a peremhálózati adatközpontok alkalmazása önmagában sok előnnyel kecsegtet, fontos megjegyezni, hogy a peremhálózati rendszerek nem fogják és nem is tervezik kiváltani a tradicionális megközelítést. Sokkal inkább azt kiegészítve szimbiózisban tudnak igazán érvényesülni.
% Itt le kell írni hogy van ez a két dolog
Egy ilyen \enquote{szimbiózisban} a peremhálózati rendszerekre mint a felhős szolgáltatások kiterjesztéseként tekinthetünk\cite{7807196}. A peremhálózati rendszerek korábban említett két előnye, amelyek az alacsony késleltetés és csökkentett hálózati költségek, kiegészítik a felhős alkalmazásokat. A késleltetés érzékeny, vagy nagy adatot fogadó komponenseket kiszervezhetjük a peremre, ott akár még előfeldolgozást is végezhetünk az adatokon, így csökkentett mennyiségű és kevésbé késleltetés érzékeny adatokat kell csak eljuttatnunk a felhőbe, ezzel akár még a felhasználói élményt is javítva.
Egy ilyen \enquote{szimbiózisban} a peremhálózati rendszerekre mint a felhős szolgáltatások kiterjesztéseként tekinthetünk \cite{7807196}. A peremhálózati rendszerek korábban említett két előnye, amelyek az alacsony késleltetés és csökkentett hálózati költségek, kiegészítik a felhős alkalmazásokat. A késleltetés érzékeny, vagy nagy adatot fogadó komponenseket kiszervezhetjük a peremre, ott akár még előfeldolgozást is végezhetünk az adatokon, így csökkentett mennyiségű és kevésbé késleltetés érzékeny adatokat kell csak eljuttatnunk a felhőbe, ezzel akár még a felhasználói élményt is javítva.
A gyakorlatban a technológia adott arra, hogy szinte bármit a kiszervezzünk a központi felhőből a peremhálózati rendszerekre. Viszont a fent említett előnyök általában véve csak az alkalmazás valamely részegységében adnak értelmezhető hasznot. Fontos ezért a megfelelő architekturális tervezése az alkalmazásnak, illetve az alapos felmérése az igényeknek és a hasznoknak.
@@ -137,7 +137,7 @@ A gyakorlatban a technológia adott arra, hogy szinte bármit a kiszervezzünk a
\section{Gyakorlati alkalmazás}
Számos olyan alkalmazás van, amelynél a peremhálózati és felhő rendszerek alkalmazásával jelentős javítást lehet elérni a fenti szempontokban.
Jelenleg is már több alkalmazásnál is használják, vagy tervezik használni. Ilyenek például az önvezető járművek\cite{liu2019edge}, ipari rendszerek távfelügyelete\cite{hao2020cloud}, betegfelügyelet\cite{wang2020secure}, felhő alapú játék szolgáltatások\cite{edge_gaming}, okos otthonok és városok\cite{shi2016edge} és még sok minden más területen\cite{edge_companies}.
Jelenleg is már több alkalmazásnál is használják, vagy tervezik használni. Ilyenek például az önvezető járművek \cite{liu2019edge}, ipari rendszerek távfelügyelete \cite{hao2020cloud}, betegfelügyelet \cite{wang2020secure}, felhő alapú játék szolgáltatások \cite{edge_gaming}, okos otthonok és városok \cite{shi2016edge} és még sok minden más területen \cite{edge_companies}.
A dolgozatom részeként a felhő és a peremhálózati rendszerek előnyeinek bemutatására két konkrét alkalmazást készítettem, amelyen jól demózhatóak az előnyök. Ezeknek a megvalósítását a \aref{chapter:birbnetes}.\ és \aref{chapter:ursim}.\ fejezetek részletezik.
@@ -150,7 +150,7 @@ A feladatom megvalósításához több keretrendszert is megvizsgáltam, ezeket
\subsection{EdgeX Foundry}
Az \textit{EdgeX Foundry} egy mikroszolgáltatásokból felépülő környezet, amelynek a célja az, hogy a perem alkalmazások fejlesztésénél gyakran felmerülő feladatokat ellátó komponensek egységesek legyenek\cite{edgexfoundry_docs}.
Az \textit{EdgeX Foundry} egy mikroszolgáltatásokból felépülő környezet, amelynek a célja az, hogy a perem alkalmazások fejlesztésénél gyakran felmerülő feladatokat ellátó komponensek egységesek legyenek \cite{edgexfoundry_docs}.
A keretrendszer komponensei lazán csatoltak. Ez lehetővé teszi, hogy akár az előbb bemutatott három szintű peremhálózati architektúránál akár több réteget is bevezessünk. A komponensek mind platform függetlenek és a megfelelő környezetben egymástól függetlenül bárhol futtathatóak.
@@ -169,7 +169,7 @@ Mindezek mellett két további két rendszerszolgáltatást is tartalmaz, ezek a
\subsection{Project EVE}
A Project EVE célje egy különálló, direkt peremhálózati rendszerek megvalósítására tervezett operációs rendszer fejlesztése. A \Gls{linux} alapokra épül, erre épülő operációs rendszerük neve az EVE-OS. A rendszer célja a fejlesztés, orchestráció egyszerűsítése és egy nyílt platform létrehozása. Az EVE-OS jelenleg támogat Docker konténereket, virtuális gépeket és Kubernetes klasztereket, viszont utóbbi támogatása kezdetleges.
A Project EVE célje egy különálló, direkt peremhálózati rendszerek megvalósítására tervezett operációs rendszer fejlesztése. \Gls{linux} alapokra épített operációs rendszerük neve az \textit{EVE-OS}. A rendszer célja a fejlesztés, orchestráció egyszerűsítése és egy nyílt platform létrehozása. Az \textit{EVE}-OS jelenleg támogat \textit{Docker} konténereket, virtuális gépeket és \textit{Kubernetes} klasztereket, viszont utóbbi támogatása kezdetleges.
A projekt tervezése során kiemelt figyelmet fordítottak a a teljesítmény optimalizálásra. Lehetőség van az operációs rendszerben hogy a processzor és GPU erőforrásokat az egyes alkalmazások számára dedikáltan rendelje hozzá, valamint lehetséges távolról befolyásolni a processzor, memória, hálózat és egyéb erőforrások ütemezését. Mindezek mellett hangsúlyosak a biztonsági szempontok is mind hardveresen és szoftveresen is: A nem használt \acrshort{io} portokat ki lehet kapcsolni. A használt szoftverek távoli és automatizált frissítése is lehetséges. Az EVE-OS a rajta futó alkalmazásoknak további védelmet nyújt a policy alapú, elosztott tűzfal alkalmazásával. A fejlesztők igyekeznek az rendszert úgy konfigurálni, hogy az biztonságos alapbeállításokkal rendelkezzen.
@@ -182,17 +182,17 @@ A különböző backendek támogatása azzal jár, hogy ezeket egységes absztra
A többi bemutatott megoldással szemben az \textit{Akarino Edge Stack} egy specifikáció halmaz, amely igyekszik a peremhálózati rendszerek fejlesztése során gyakran felmerülő problémákra tervezési mintákat adni.
Ezek a specifikációk lefednek számos az peremhálózati számítástechnika esetében releváns felhasználási területet, például a valós idejű játékokat, videófeldolgozást és elosztott gépi tanulást. A specifikációk megalkotása során cél a komplexitás minimalizálása véges számú lehetséges konfiguráció alkalmazásával. A specifikációk biztonsági szempontokból validálásra kerülnek.
Ezek a specifikációk lefednek számos, a peremhálózati számítástechnika esetében releváns felhasználási területet, például a valós idejű játékokat, videófeldolgozást és elosztott gépi tanulást. A specifikációk megalkotása során cél a komplexitás minimalizálása véges számú lehetséges konfiguráció alkalmazásával. A specifikációk biztonsági szempontokból validálásra kerülnek.
% TODO befejezni
\subsection{StarlingX}
%\subsection{StarlingX}
% TODO erről is írni valamit
\subsection{KubeEdge}
A \textit{KubeEdge} egy \textit{Kubernetes}re épülő rendszer, amely kiterjeszti annak képességeit peremhálózati rendszerek kezelésével\cite{kubeedge_docs}. Így lehetővé teszi a konténerizált alkalmazások futtatását a peremhálózaton. Architektúrája két részből épül fel, a központi felhőből és a peremhálózatól.
A \textit{KubeEdge} egy \textit{Kubernetes}re épülő rendszer, amely kiterjeszti annak képességeit peremhálózati rendszerek kezelésével \cite{kubeedge_docs}. Így lehetővé teszi a konténerizált alkalmazások futtatását a peremhálózaton. Architektúrája két részből épül fel, a központi felhőből és a peremhálózatól.
A központi felhőben található fő komponensek a \textit{CloudHub} és az \textit{EdgeController}. Az előbbi egy kommunikációs interfész, amely a peremhálózatot megvalósító szervergépekkel kommunikál. Felelőssége megoldani hogy az információ a lehető legnagyobb valószínűséggel eljusson azokhoz. Ennek érdekében egy átmeneti tárolót is fenntart a küldés alatt álló üzenetekhez. Az utóbbi magukért a szervergépek menedzselésért felel.
@@ -208,7 +208,7 @@ Az \textit{\acrshort{aws} \acrshort{iot} Greengrass} egy az \textit{Amazon} ált
A rendszer két fő részből áll. Az egyik az \acrshort{aws} felhőben futó szolgáltatások halmaza, a másik pedig a peremhálózati rendszerre telepíthető\footnote{Az \textit{\acrshort{aws} \acrshort{iot} Greengrass} támogatja azt a megközelítést is ahol a peremhálózat maga a végeszközök rendszere. Ennek megfelelően a \enquote{kliens} alkalmazást oda is lehet telepíteni.} (itt átjáróként hivatkozott) \enquote{kliens} szoftver. Az \acrshort{iot} eszközök ezen az átjárón futó szoftverrel kommunikálnak. Az itt futó peremhálózati szolgáltatások pedig az interneten keresztül kommunikálnak az \acrshort{aws} felhőben futtatott többi komponenssel.
A két fő rész képes bizonyos ideig egymástól teljesen függetlenül üzemelni. Ha megszakad az összeköttetés a perem és a felhő rendszer között, akkor azok a peremhálózati rendszer képes továbbra is zavartalanul kiszolgálni az \acrshort{iot} eszközöket.
A két fő rész képes bizonyos ideig egymástól teljesen függetlenül üzemelni. Ha megszakad az összeköttetés a perem és a felhő rendszer között, akkor a peremhálózati rendszer képes továbbra is zavartalanul kiszolgálni az \acrshort{iot} eszközöket.
A szolgáltatás árazása az első tízezer csatlakoztatott eszköz esetében havi szinten \$0.16, viszont ebben az árban egyéb \acrshort{aws} szolgáltatások nem tartoznak bele, ami egy konkrét alkalmazás esetében jóval magasabb költségeket is eredményezhet
@@ -217,7 +217,7 @@ A szolgáltatás árazása az első tízezer csatlakoztatott eszköz esetében h
Sajnos itt egyértelműen úgy értelmezik a peremhálózati rendszereket, mint ami konkrétan az \acrshort{iot} eszközökön fut, így ez a feladat megoldása szempontjából nem alkalmas. Jelen bemutatása csak a teljesebb kép bemutatását szolgálja.
Az \textit{Azure \acrshort{iot} Edge} egy a \textit{Microsoft} által fejlesztett menedzselt (szintén \acrshort{paas}) platform. A rendszer lehetőséget nyújt \acrshort{iot} eszköztár menedzselésére, azokon távoli frissítéseket végezni és az önálló eszközök állapotát megfigyelni. Szükség esetén irányított beavatkozásra is lehetőséget az egyes eszközökön.
Az \textit{Azure \acrshort{iot} Edge} egy a \textit{Microsoft} által fejlesztett menedzselt (szintén \acrshort{paas}) platform. A rendszer lehetőséget nyújt \acrshort{iot} eszköztár menedzselésére, azokon távoli frissítéseket végezni és az önálló eszközök állapotát megfigyelni. Szükség esetén irányított beavatkozásra is lehetőséget ad egyes eszközökön.
A rendszer felépítése három fő komponensből áll. Az első az \textit{\acrshort{iot} Edge modules} amely a konkrét futtatható alkalmazásokat jelenti. Ezeknek a futtatásáért felel az \textit{\acrshort{iot} Edge runtime} amelyet az \acrshort{iot} eszközökön kerül telepítésre. És maga a \textit{cloud-based interface} amely a rendszer távoli monitorozásáért és kezeléséért felel.