aaaaaaaaaaaaaaAAA
This commit is contained in:
@@ -6,12 +6,12 @@
|
||||
|
||||
% TODO: bevezetés
|
||||
|
||||
\section{Klasszikus \gls{felho}s megközelítés} % Egy kis áttekintés a "tradícionális felhőről"
|
||||
\section{Klasszikus \gls{felho} számítástechnikai megközelítés} % Egy kis áttekintés a "tradícionális felhőről"
|
||||
\label{sec:tradicionalis_megkozelites}
|
||||
|
||||
\subsection{Általánosságban a \gls{felho}ről}
|
||||
|
||||
Általánosságban véve az informatikában akkor beszélhetünk \gls{felho}ről, amikor egy adott alkalmazást általunk üzemeltetett infrastruktúra helyett egy távoli szolgáltató által fenntartott környezetben futtatunk\cite{what_is_cloud}. A tradicionális megközelítés szerint ezek a környezetek az üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra egy vagy több -- a szolgáltató által üzemeltetett -- \gls{adatkozpont}ban foglal helyet.
|
||||
Általánosságban véve az informatikában akkor beszélhetünk \gls{felho}ről, amikor egy adott alkalmazást általunk üzemeltetett infrastruktúra helyett egy távoli szolgáltató által fenntartott környezetben futtatunk\cite{what_is_cloud}. Ebben a megközelítésben a környezet üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra egy vagy több -- a szolgáltató által fenntartott -- \gls{adatkozpont}ban foglal helyet.
|
||||
|
||||
A \gls{felho}szolgáltatások alkalmazásának több előnye is van, ezekből talán a legfontosabbak az
|
||||
általános hardverelemek használatára visszavezethető alacsonyabb beruházási költség és az automatizált
|
||||
@@ -19,11 +19,11 @@ folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség\cite{costofcloud}.
|
||||
|
||||
Gyakran a \gls{felho}szolgáltató egynél több \gls{adatkozpont}ot tart fenn, amelyeket a világ több pontján helyeznek el. Ezzel biztosítva redundanciát, magasabb rendelkezésre állást és hatékonyabb elérést\cite{geodist}.
|
||||
|
||||
A felhő architektúráknak több modelljét is megkülönböztetjük. Ezeket pedig aszerint osztályozhatjuk, hogy mekkora kontrollt adnak a felhasználónak a futó alkalmazás felett. Ennek a kontrollnak a legalacsonyabb szintjén van az úgy nevezett \acrfull{saas} (Szoftver mint szolgáltatás) amely egy előre telepített szoftver eszközt biztosít a szolgáltató \gls{felho} környezetében amelyet általában a felhasználó az interneten keresztül ér el. Legmagasabb szintjén pedig a \acrfull{iaas} foglal helyet, ahol az alapvető infrastruktúrát készen kapjuk, de minden mást a szolgáltatás felhasználójának kell megterveznie, feltelepíteni, konfigurálni és üzemeltetni \cite{aas}.
|
||||
A felhő architektúráknak több modelljét is megkülönböztetjük. Ezeket pedig aszerint osztályozhatjuk, hogy mekkora kontrollt adnak a felhasználónak a futó alkalmazás felett. Ennek a kontrollnak a legalacsonyabb szintjén van az úgynevezett \acrfull{saas} (Szoftver mint szolgáltatás), amely egy előre telepített szoftver eszközt biztosít a szolgáltató \gls{felho} környezetében, amelyet általában a felhasználó az interneten keresztül ér el. Legmagasabb szintjén pedig a \acrfull{iaas} foglal helyet, ahol az alapvető infrastruktúrát készen kapjuk, de minden mást a szolgáltatás felhasználójának kell megterveznie, feltelepíteni, konfigurálni és üzemeltetni \cite{aas}.
|
||||
|
||||
Előnyei miatt, manapság a nagyvállalatok csaknem 94\%-a már használja a \gls{felho} szolgáltatások nyújtotta előnyöket és alkalmazásaiknak már 83\%-a valamilyen \gls{felho} környezetben futnak\cite{cloudadpotation}.
|
||||
|
||||
Amellett, hogy az \gls{felho}szolgáltatások adaptációja növekvő tendenciát mutat. Az internetre kapcsolt eszközök száma is szépen gyarapodik\cite{annualinternetreport}. Ehhez a felhasználói készülékek mellett jelentősen hozzájárul az utóbbi időben jelentős fejlődésnek örvendő \acrfull{iot} rendszerek egyre nagyobb volumenű alkalmazása\cite{iotadpotation}.
|
||||
Amellett, hogy a \gls{felho}szolgáltatások adaptációja növekvő tendenciát mutat, az internetre kapcsolt eszközök száma is szépen gyarapodik\cite{annualinternetreport}. Ehhez a felhasználói készülékek mellett jelentősen hozzájárul az utóbbi időben jelentős fejlődésnek örvendő \acrfull{iot} rendszerek egyre nagyobb volumenű alkalmazása\cite{iotadpotation}.
|
||||
|
||||
Ezek alapján a \gls{felho} szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a \gls{vegeszkoz}öket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igényeknek néznek elébe. Mindeközben pedig egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az alkalmazásaink jó válaszidővel, alacsony késleltetéssel működjenek\cite{stateofart}.
|
||||
|
||||
@@ -48,7 +48,7 @@ Kubernetes klaszternek nevezzük azt a multihoszt környezetet, ahol több -- eg
|
||||
|
||||
A klaszteren belül két jól elkülöníthető szerepkört definiálunk, ezek a master (mester) és a worker (munkás) szereprek. A master felel az erőforrások elosztásáért, a konténerek workerhez rendeléséért és összességében a klaszter irányításáért. A workerek felelnek a konkrét alkalmazásunkhoz tartozó konténerek futtatásáért.
|
||||
|
||||
Egy \textit{Kubernetes} környezetben különböző objektumokat definiálunk, amelyekkel le írhatjuk a klaszterünkben futó alkalmazások elvárt állapotát. Ezek az objektumok közül a legkisebb kezelhető egység a \textit{Pod}. A \textit{Pod} egy vagy több futó konténert reprezentáló logikai egység. Az egy \textit{Pod}on belül futó konténerek osztoznak bizonyos névtereken, ilyen a hálózati vagy a folyamatok névtere.
|
||||
Egy \textit{Kubernetes} környezetben különböző objektumokat definiálunk, amelyekkel leírhatjuk a klaszterünkben futó alkalmazások elvárt állapotát. Ezek az objektumok közül a legkisebb kezelhető egység a \textit{Pod}. A \textit{Pod} egy vagy több futó konténert reprezentáló logikai egység. Az egy \textit{Pod}on belül futó konténerek osztoznak bizonyos névtereken, ilyen a hálózati vagy a folyamatok névtere.
|
||||
|
||||
Eggyel \enquote{nagyobb} objektum ezeknél a \textit{Deployment}, a \textit{Deployment} egy alkalmazás futtatásához szükséges állapotot írja le. A \textit{Kubernetes} klaszter törekszik a \textit{Deployment}ben megfogalmazott állapot elérésére és fenntartására.
|
||||
|
||||
@@ -89,9 +89,9 @@ A szójegyzék jelenlegi (2.0-ás verzió) kiadása alapján néhány fontosabb
|
||||
\begin{itemize}
|
||||
\item \textbf{Cloud Computing} (\Gls{felho} számítástechnika): Egy olyan rendszer, amely igény-vezérelt hozzáférést biztosít megosztott erőforrásokhoz, beleértve a hálózatot tárolást és számítási kapacitást. Tipikusan kevés számú de nagy méretű regionális \gls{adatkozpont}okat használva.
|
||||
|
||||
\item \textbf{Edge Computing} (Perem számítástechnika): A számítási kapacitás eljuttatása hálózat logikai végleteibe, annak érdekében hogy ezzel növeljék a teljesítményt, csökkentsék a működtetési költségeket illetve növeljék a rendelkezésre állását a biztosított alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak. [\dots]
|
||||
\item \textbf{Edge Computing} (Perem számítástechnika): A számítási kapacitás eljuttatása hálózat logikai végpontjaiba, annak érdekében hogy ezzel növeljék a teljesítményt, csökkentsék a működtetési költségeket illetve növeljék a rendelkezésre állását a biztosított alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak. [\dots]
|
||||
|
||||
\item \textbf{Edge Cloud} (Perem \gls{felho}): \Gls{felho}-szerű képességek az infrastruktúra peremén amely -- a felhasználó perspektívájából -- hozzáférést enged \gls{elasztikus}an allokált számítási, adat tárolási és hálózati erőforrásokhoz. Többnyire észrevétlenül szolgál a centralizált privát- vagy publikus \gls{felho} kiterjesztéseként. A hálózat peremén telepített mikro-\gls{adatkozpont}okból épül fel. Időnként elosztott perem-\gls{felho}ként hivatkoznak rá.
|
||||
\item \textbf{Edge Cloud} (Perem \gls{felho}): \Gls{felho}-szerű képességek az infrastruktúra peremén, amely -- a felhasználó perspektívájából -- hozzáférést enged \gls{elasztikus}an allokált számítási, adat tárolási és hálózati erőforrásokhoz. Többnyire észrevétlenül szolgál a centralizált privát- vagy publikus \gls{felho} kiterjesztéseként. A hálózat peremén telepített mikro-\gls{adatkozpont}okból épül fel. Időnként elosztott perem-\gls{felho}ként hivatkoznak rá.
|
||||
|
||||
\item \textbf{Edge Data Center} (Perem-\gls{adatkozpont}): Olyan \gls{adatkozpont} amelyet a mennyire csak lehet a hálózat pereméhez lehet telepíteni szemben a hagyományos \gls{adatkozpont}okkal. Képes arra, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtsa, de önmagában egy sokkal kisebb skálán. [\dots] A \textit{perem} itt a telepítés helyére hivatott utalni. [\dots] Több perem-\gls{adatkozpont} egymással közvetlen kapcsolatban állhat, hogy ezzel biztosítsanak nagyobb kapacitást, migrációt meghibásodás elkerülés vagy terhelés elosztás céljából egy nagy virtuális \gls{adatkozpont}ként funkcionálva.
|
||||
|
||||
@@ -129,9 +129,9 @@ Az adatforgalomért sok esetben az interneten szolgáltatók között is fizetni
|
||||
Ugyan a peremhálózati adatközpontok alkalmazása önmagában sok előnnyel kecsegtet, fontos megjegyezni, hogy a peremhálózati rendszerek nem fogják és nem is tervezik kiváltani a tradicionális megközelítést. Sokkal inkább azt kiegészítve szimbiózisban tudnak igazán érvényesülni.
|
||||
|
||||
% Itt le kell írni hogy van ez a két dolog
|
||||
Egy ilyen "szimbiózisban" a peremhálózati rendszerekre mint a felhős szolgáltatások kiterjesztéseként tekinthetünk\cite{7807196}. A peremhálózati rendszerek korábban említett két előnye, amelyek az alacsony késleltetés és csökkentett hálózati költségek kiegészítik a \gls{felho}s alkalmazásokat. A késleltetés érzékeny, vagy nagy adatot fogadó komponenseket kiszervezhetjük a peremre, ott akár még előfeldolgozást is végezhetünk az adatokon, így csökkentett mennyiségű és kevésbé késleltetés érzékeny adatokat kell csak eljuttatnunk a felhőbe, ezzel akár még a felhasználói élményt is javítva.
|
||||
Egy ilyen "szimbiózisban" a peremhálózati rendszerekre mint a felhős szolgáltatások kiterjesztéseként tekinthetünk\cite{7807196}. A peremhálózati rendszerek korábban említett két előnye, amelyek az alacsony késleltetés és csökkentett hálózati költségek, kiegészítik a \gls{felho}s alkalmazásokat. A késleltetés érzékeny, vagy nagy adatot fogadó komponenseket kiszervezhetjük a peremre, ott akár még előfeldolgozást is végezhetünk az adatokon, így csökkentett mennyiségű és kevésbé késleltetés érzékeny adatokat kell csak eljuttatnunk a felhőbe, ezzel akár még a felhasználói élményt is javítva.
|
||||
|
||||
A gyakorlatban a technológia adott arra, hogy szinte bármit a kiszervezzünk a központi \gls{felho}ből a peremhálózati rendszerekre. Viszont a fent említett előnyök általában véve csak az alkalmazás valamely részegységében ad értelmezhető hasznot. Fontos ezért a megfelelő architekturális tervezése az alkalmazásnak, illetve az alapos felmérése az igényeknek és a hasznoknak.
|
||||
A gyakorlatban a technológia adott arra, hogy szinte bármit a kiszervezzünk a központi \gls{felho}ből a peremhálózati rendszerekre. Viszont a fent említett előnyök általában véve csak az alkalmazás valamely részegységében adnak értelmezhető hasznot. Fontos ezért a megfelelő architekturális tervezése az alkalmazásnak, illetve az alapos felmérése az igényeknek és a hasznoknak.
|
||||
|
||||
|
||||
\section{Gyakorlati alkalmazás}
|
||||
@@ -145,7 +145,7 @@ A dolgozatom részeként a \gls{felho} és a peremhálózati rendszerek előnyei
|
||||
|
||||
% itt le lehet írni, hogy igazából mit is kell egy keretrendszernek tudnia
|
||||
|
||||
A feladatom megvalósításához több keretrendszert is megvizsgáltam, ezeket az alábbiakban részletezem
|
||||
A feladatom megvalósításához több keretrendszert is megvizsgáltam, ezeket az alábbiakban részletezem.
|
||||
|
||||
\subsection{EdgeX Foundry}
|
||||
|
||||
@@ -174,7 +174,7 @@ Mindezek mellett két további két rendszerszolgáltatást is tartalmaz, ezek a
|
||||
|
||||
\subsection{KubeEdge}
|
||||
|
||||
A \textit{KubeEdge} egy \textit{Kubernetes}re épülő rendszer, amely kiterjeszti annak képességeit, hogy konténerizált alkalmazásokat peremhálózati rendszerek kezelésével\cite{kubeedge_docs}. Architektúrája két részből épül fel, a központi felhőből és a peremhálózatól.
|
||||
A \textit{KubeEdge} egy \textit{Kubernetes}re épülő rendszer, amely kiterjeszti annak képességeit peremhálózati rendszerek kezelésével\cite{kubeedge_docs}. Így lehetővé teszi a konténerizált alkalmazások futtatását a peremhálózaton. Architektúrája két részből épül fel, a központi felhőből és a peremhálózatól.
|
||||
|
||||
A központi felhőben található fő komponensek a \textit{CloudHub} és az \textit{EdgeController}. Az előbbi egy kommunikációs interfész, amely a peremhálózatot megvalósító szervergépekkel kommunikál. Felelőssége megoldani hogy az információ a lehető legnagyobb valószínűséggel eljusson azokhoz. Ennek érdekében egy átmeneti tárolót is fenntart a küldés alatt álló üzenetekhez. Az utóbbi magukért a szervergépek menedzselésért felel.
|
||||
|
||||
|
||||
Reference in New Issue
Block a user