Added Markosz revision
This commit is contained in:
@@ -3,7 +3,7 @@
|
||||
\chapter{Alkalmazások tesztelése}
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
A peremhálózati adatközpontok lehetőségeinek dinamikus kihasználásra felkészített alkalmazásokat \aref{ch:test_system}.\ fejezetben ismertetett és felépített teszt környezetben egymástól függetlenül teszteltem. A környezet és a benne futó alkalmazások jól megfigyelhetőek voltak, így sikerült mindkét alkalmazás esetében egyértelmű következtetéseket levonnom. Az egyes alkalmazások mérésének körülményeit, kivitelezését és a mért értékeket a következőkben ismertetem.
|
||||
A peremhálózati adatközpontok lehetőségeinek dinamikus kihasználására felkészített alkalmazásokat \aref{ch:test_system}.\ fejezetben ismertetett és felépített teszt környezetben egymástól függetlenül teszteltem. A környezet és a benne futó alkalmazások jól megfigyelhetőek voltak, így sikerült mindkét alkalmazás esetében egyértelmű következtetéseket levonnom. Az egyes alkalmazások mérésének körülményeit, kivitelezését és a mért értékeket a következőkben ismertetem.
|
||||
|
||||
|
||||
% mit, miért, hogyan, mivel, eredmények, konklúzió
|
||||
@@ -23,7 +23,7 @@ Az alkalmazás működésének teszteléséhez egy olyan forgatókönyvet állí
|
||||
|
||||
A mérés elvégezéséhez szükségem volt arra, hogy a klienseket emuláló virtuális gép képes legyen több \acrshort{iot} eszköz emulálására. \Aref{sec:birbnetes_short_desc}.\ alfejezetben ismertetett kétrétegű szoftver architektúra miatt ez könnyen kivitelezhető volt. Egy új platform illesztő szoftver komponenst implementáltam, amely az \acrshort{iot} eszközön lévő hardverelemeket emulálja. A mikrofon emulációja egy fixen felvett hangfájl tartalmát szolgálja ki a logikai résznek, a többi hardver elem működése pedig csak naplózásra kerül.
|
||||
|
||||
Miután ez megvolt egy egyszerű szkriptet készítettem, amely konfigurálható számú \acrshort{iot} hardver emulációját indítja el és felel az életciklusuk kezeléséért. Ennek segítségével a mérések során tetszőleges számú eszközt tudtam emulálni.
|
||||
Miután ez elkészült, egy szkriptet készítettem, amely konfigurálható számú \acrshort{iot} hardver emulációját indítja el és felel az életciklusuk kezeléséért. Ennek segítségével a mérések során tetszőleges számú eszközt tudtam emulálni.
|
||||
|
||||
\subsection{Mérés}
|
||||
|
||||
@@ -48,17 +48,17 @@ Egy eszköz átütemezése nem orvosolta még a problémát, ezért átütemezet
|
||||
|
||||
A tesztek eredménye jól demonstrálja, az ütemező algoritmus és az átalakított alkalmazások helyes működését.
|
||||
|
||||
Elsőre kevésnek tűnhet a másodpercenkénti két minta feldolgozása a peremhálózati rendszeren. Ennek több oka is volt. A feldolgozás sebessége erősen függ az alkalmazást futtató számítógép számítási teljesítményétől. A teszt során a környezet Intel\textregistered \ Xeon\texttrademark \ X5675 processzor alapú szervergép futtatta. Ez a processzor 2011-ben jött ki \cite{intel_ark}. Azóta léteznek sokkal jobb számítási kapacitással rendelkező processzorok és szervergépek.
|
||||
Elsőre kevésnek tűnhet a másodpercenkénti két minta feldolgozása a peremhálózati rendszeren, ennek több oka is volt. Egyrészt a feldolgozás sebessége erősen függ az alkalmazást futtató számítógép számítási teljesítményétől. A teszt során a környezet Intel\textregistered \ Xeon\texttrademark \ X5675 processzor alapú szervergépen futott. Ez a processzor 2011-ben jelent meg \cite{intel_ark}, azóta léteznek sokkal jobb számítási kapacitással rendelkező processzorok és szervergépek.
|
||||
|
||||
A másik fő indok az alacsony feldolgozási kapacitás mellett a horizontális skálázás teljes hiánya. Az ütemező nem képes az elindított szolgáltatások skálázására. Így minden adatközpontban csak egy példányban futott az alkalmazás. Emiatt egyszerre csak egy minta kiértékelése történik, a többi minta addig vár a sorban. Horizontális skálázással a rendszer képes lenne kihasználni az adatközpontban elérhető teljes számítási kapacitást ami jóval nagyobb áteresztő képességet biztosítana.
|
||||
A másik fő indok az alacsony feldolgozási kapacitás mellett a horizontális skálázás teljes hiánya. Az ütemező nem képes az elindított szolgáltatások skálázására. Így minden adatközpontban csak egy példányban futott az alkalmazás. Emiatt egyszerre csak egy minta kiértékelése történik, a többi minta addig vár a sorban. Horizontális skálázással a rendszer képes lenne kihasználni az adatközpontban elérhető teljes számítási kapacitást, ami jóval nagyobb áteresztő képességet biztosítana.
|
||||
|
||||
Emellett feltűnő volt, hogy a rendszer nagyon lassan reagál a terhelésre és sokáig \enquote{tart neki} átütemezni a terhelést. Ez javítható lehet a paraméterek további optimalizálásával, hiszen jelentősen nagyobb terhelés esetén szükséges lehet a gyorsabb átütemezés.
|
||||
Emellett feltűnő volt, hogy a rendszer nagyon lassan reagál a terhelésre és sokáig tart átütemezni a terhelést. Ez javítható lehet a paraméterek további optimalizálásával, hiszen jelentősen nagyobb terhelés esetén szükséges lehet a gyorsabb átütemezés.
|
||||
|
||||
\section{Robotkar vezérlés dinamikus ütemezése}
|
||||
|
||||
\subsection{Környezet}
|
||||
|
||||
Az alkalmazás teszteléséhez feltelepítettem az alkalmazást a felhő adatközpontot szimbolizáló klaszterbe. Ugyanebbe a klaszterbe telepítettem \aref{sec:scheduler}.\ alfejezetben ismertetett ütemező szoftvert metrika gyűjtő komponenseit is, mivel itt nem volt szükség az ott ismertetett ütemező futtatására.
|
||||
Az alkalmazás teszteléséhez feltelepítettem az alkalmazást a felhő adatközpontot szimbolizáló klaszterbe. Ugyanebbe a klaszterbe telepítettem \aref{sec:scheduler}.\ alfejezetben ismertetett ütemező szoftver metrika gyűjtő komponenseit is, mivel itt nem volt szükség az ott ismertetett ütemező futtatására.
|
||||
|
||||
A robotkarok szimulálására \aref{sec:ursim_simulator}.\ alfejezetben ismertetett \textit{DockURSim} szoftvert futtattam két példányban. Mivel a vezérlő szolgáltatások \acrshort{ip} cím alapján kapcsolódnak az egyes robotkarokhoz, így a klienseket emuláló virtuális gépnek felvettem két \acrshort{ip} címet, az egyik szimulátor portjait az egyik címhez a másikat a másikhoz rendeltem. Így képes voltam két robotkar szimulálására.
|
||||
|
||||
@@ -80,7 +80,7 @@ A mérés során a kliensek és az adatközpontok közötti késleltetést megfe
|
||||
\label{fig:latency}
|
||||
\end{figure}
|
||||
|
||||
Ezek után kezdeményeztem egy új \textit{program} futtatását a felhőben futó szolgáltatástól. A rendszer helyesen az \texttt{edge-1} adatközpontra ütemezte be a \textit{program} futtatását. Onnan sikeresen csatlakozott az emulált robotkarokhoz és hajtotta végre a \textit{program} futását.
|
||||
Ezek után kezdeményeztem egy új \textit{program} futtatását a felhőben futó szolgáltatástól. A rendszer helyesen az \texttt{edge-1} adatközpontra ütemezte be a \textit{program} futtatását. Onnan sikeresen csatlakozott az emulált robotkarokhoz és hajtotta végre a \textit{program} futtatását.
|
||||
|
||||
Lefutás után megváltoztattam a késleltetési értékeket úgy, hogy az eddig kedvező \texttt{edge-1} késleltetése nagyobb legyen, mint az \texttt{edge-2} adatközponté, ehhez utóbbi késleltetését csökkentettem.
|
||||
|
||||
|
||||
Reference in New Issue
Block a user