This commit is contained in:
240
src/.kile/thesis.kilepr.gui
Normal file
240
src/.kile/thesis.kilepr.gui
Normal file
@@ -0,0 +1,240 @@
|
||||
[General]
|
||||
kile_livePreviewEnabled=true
|
||||
kile_livePreviewStatusUserSpecified=true
|
||||
kile_livePreviewTool=LivePreview-XeLaTeX
|
||||
lastDocument=content/results.tex
|
||||
|
||||
[document-settings,item:../../thesis-template-latex/src/thesis.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/abstract.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/acknowledgement.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/appendices.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/closing.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/create-functions.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/introduction.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/preparation.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/results.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:content/theory.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[document-settings,item:thesis.tex]
|
||||
Bookmarks=
|
||||
Encoding=UTF-8
|
||||
Highlighting=LaTeX
|
||||
Highlighting Set By User=false
|
||||
Indentation Mode=normal
|
||||
Mode=LaTeX
|
||||
Mode Set By User=false
|
||||
|
||||
[item:../../thesis-template-latex/src/thesis.tex]
|
||||
open=true
|
||||
order=0
|
||||
|
||||
[item:content/abstract.tex]
|
||||
open=false
|
||||
order=0
|
||||
|
||||
[item:content/acknowledgement.tex]
|
||||
open=true
|
||||
order=3
|
||||
|
||||
[item:content/appendices.tex]
|
||||
open=true
|
||||
order=2
|
||||
|
||||
[item:content/closing.tex]
|
||||
open=false
|
||||
order=6
|
||||
|
||||
[item:content/create-functions.tex]
|
||||
open=false
|
||||
order=4
|
||||
|
||||
[item:content/introduction.tex]
|
||||
open=false
|
||||
order=1
|
||||
|
||||
[item:content/preparation.tex]
|
||||
open=false
|
||||
order=3
|
||||
|
||||
[item:content/results.tex]
|
||||
open=true
|
||||
order=1
|
||||
|
||||
[item:content/theory.tex]
|
||||
open=true
|
||||
order=0
|
||||
|
||||
[item:thesis.kilepr]
|
||||
open=false
|
||||
order=-1
|
||||
|
||||
[item:thesis.tex]
|
||||
open=false
|
||||
order=8
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:../../thesis-template-latex/src/thesis.tex]
|
||||
CursorColumn=32
|
||||
CursorLine=37
|
||||
Dynamic Word Wrap=false
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/abstract.tex]
|
||||
CursorColumn=141
|
||||
CursorLine=10
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,1,0,[,1,0,],1,0
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/acknowledgement.tex]
|
||||
CursorColumn=0
|
||||
CursorLine=7
|
||||
Dynamic Word Wrap=false
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,8,233,[,8,233,],8,233
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/appendices.tex]
|
||||
CursorColumn=37
|
||||
CursorLine=6
|
||||
Dynamic Word Wrap=false
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,181,0,[,181,0,],181,9
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/closing.tex]
|
||||
CursorColumn=29
|
||||
CursorLine=4
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,4,28,[,4,19,],4,28
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/create-functions.tex]
|
||||
CursorColumn=121
|
||||
CursorLine=1
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,34,55,[,34,38,],34,57
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/introduction.tex]
|
||||
CursorColumn=24
|
||||
CursorLine=5
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,1,0,[,1,0,],1,0
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/preparation.tex]
|
||||
CursorColumn=866
|
||||
CursorLine=125
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,123,241,[,123,232,],123,241
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/results.tex]
|
||||
CursorColumn=0
|
||||
CursorLine=195
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,131,180,[,131,177,],131,180
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:content/theory.tex]
|
||||
CursorColumn=404
|
||||
CursorLine=125
|
||||
Dynamic Word Wrap=true
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,66,39,[,66,39,],66,39
|
||||
|
||||
[view-settings,view=0,item:thesis.tex]
|
||||
CursorColumn=22
|
||||
CursorLine=46
|
||||
Dynamic Word Wrap=false
|
||||
JumpList=
|
||||
TextFolding=[]
|
||||
ViMarks=.,12,39,[,12,39,],12,39
|
||||
68
src/Makefile
Normal file
68
src/Makefile
Normal file
@@ -0,0 +1,68 @@
|
||||
DOCUMENT=thesis
|
||||
#MODE=-interaction=batchmode
|
||||
|
||||
all: clean xelatex
|
||||
echo
|
||||
|
||||
xelatex: compile_xelatex
|
||||
mv $(DOCUMENT)-xelatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT).pdf
|
||||
|
||||
compile_xelatex:
|
||||
xelatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
bibtex $(DOCUMENT)
|
||||
xelatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
xelatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
mv $(DOCUMENT).pdf $(DOCUMENT)-xelatex.pdf
|
||||
|
||||
pdflatex: compile_pdflatex
|
||||
mv $(DOCUMENT)-pdflatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT).pdf
|
||||
|
||||
compile_pdflatex:
|
||||
pdflatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
bibtex $(DOCUMENT)
|
||||
pdflatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
pdflatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
mv $(DOCUMENT).pdf $(DOCUMENT)-pdflatex.pdf
|
||||
|
||||
lualatex: compile_lualatex
|
||||
mv $(DOCUMENT)-lualatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT).pdf
|
||||
|
||||
compile_lualatex:
|
||||
lualatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
bibtex $(DOCUMENT)
|
||||
lualatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
lualatex $(MODE) $(DOCUMENT)
|
||||
mv $(DOCUMENT).pdf $(DOCUMENT)-lualatex.pdf
|
||||
|
||||
switch_to_hungarian:
|
||||
sed -i "s|^\\\input{include/thesis-en}|%\\\input{include/thesis-en}|" $(DOCUMENT).tex
|
||||
sed -i "s|^%\\\input{include/thesis-hu}|\\\input{include/thesis-hu}|" $(DOCUMENT).tex
|
||||
|
||||
test_hu:
|
||||
${MAKE} clean compile_xelatex
|
||||
${MAKE} clean compile_pdflatex
|
||||
${MAKE} clean compile_lualatex
|
||||
mv $(DOCUMENT)-xelatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT)-xelatex-hu.pdf
|
||||
mv $(DOCUMENT)-pdflatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT)-pdflatex-hu.pdf
|
||||
mv $(DOCUMENT)-lualatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT)-lualatex-hu.pdf
|
||||
|
||||
switch_to_english:
|
||||
sed -i "s|^\\\input{include/thesis-hu}|%\\\input{include/thesis-hu}|" $(DOCUMENT).tex
|
||||
sed -i "s|^%\\\input{include/thesis-en}|\\\input{include/thesis-en}|" $(DOCUMENT).tex
|
||||
|
||||
test_en:
|
||||
${MAKE} switch_to_english
|
||||
${MAKE} clean compile_xelatex
|
||||
${MAKE} clean compile_pdflatex
|
||||
${MAKE} clean compile_lualatex
|
||||
mv $(DOCUMENT)-xelatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT)-xelatex-en.pdf
|
||||
mv $(DOCUMENT)-pdflatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT)-pdflatex-en.pdf
|
||||
mv $(DOCUMENT)-lualatex.pdf ../pdf/$(DOCUMENT)-lualatex-en.pdf
|
||||
${MAKE} switch_to_hungarian
|
||||
|
||||
test: test_hu test_en
|
||||
echo
|
||||
|
||||
clean:
|
||||
echo Cleaning temporary files...
|
||||
rm -f *.aux *.dvi *.thm *.lof *.log *.lot *.fls *.out *.toc *.bbl *.blg
|
||||
402
src/bib/mybib.bib
Normal file
402
src/bib/mybib.bib
Normal file
@@ -0,0 +1,402 @@
|
||||
@misc{dockervirt,
|
||||
author = {Nick Janetakis},
|
||||
howpublished = {\url{https://nickjanetakis.com/blog/comparing-virtual-machines-vs-docker-containers}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Comparing Virtual Machines vs Docker Containers}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{docker-overview,
|
||||
howpublished = {\url{https://docs.docker.com/engine/docker-overview/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-22},
|
||||
title = {Docker overview}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{linux-namespaces,
|
||||
howpublished = {\url{http://man7.org/linux/man-pages/man7/namespaces.7.html}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {namespaces - overview of Linux namespaces}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{cgroups,
|
||||
howpublished = {\url{https://access.redhat.com/documentation/en-us/red\_hat\_enterprise\_linux/6/html/resource\_management\_guide/ch01}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Introduction to Control Groups (Cgroups)}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{mikroszeviz,
|
||||
author = {Farkas G{\'a}bor},
|
||||
howpublished = {\url{https://ithub.hu/blog/post/A\_microservice\_architekturarol\_diohejban/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-23},
|
||||
title = {A microservice architekt{\'u}r{\'a}r{\'o}l di{\'o}h{\'e}jban}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-pods,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/workloads/pods/pod/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {Pods}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-replicaset,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/workloads/controllers/replicaset/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {ReplicaSet}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-deployment,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/workloads/controllers/deployment/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Deployments}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-crd,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/tasks/access-kubernetes-api/custom-resources/custom-resource-definitions/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Extend the Kubernetes API with CustomResourceDefinitions}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-hpa,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/tasks/run-application/horizontal-pod-autoscale/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-23},
|
||||
title = {Horizontal Pod Autoscaler}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubeless-http,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubeless.io/docs/http-triggers/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-23},
|
||||
title = {Expose and secure Kubeless functions}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubeless-pubsub,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubeless.io/docs/pubsub-functions/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-23},
|
||||
title = {PubSub events}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-ingress,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/services-networking/ingress-controllers/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-24},
|
||||
title = {Ingress Controllers}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-nginx,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.github.io/ingress-nginx/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-24},
|
||||
title = {NGINX Ingress Controller}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{github-issue-1,
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/kubernetes-incubator/metrics-server/issues/131}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-24},
|
||||
title = {Metrics server issue with hostname resolution of kubelet and apiserver unable to communicate with metric-server clusterIP}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubeless-quickstart,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubeless.io/docs/quick-start/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-22},
|
||||
title = {Installation}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{github-hey,
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/rakyll/hey}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {HTTP load generator, ApacheBench (ab) replacement, formerly known as rakyll/boom}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{github-wrk,
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/wg/wrk}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {Modern HTTP benchmarking tool}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{docker-logging,
|
||||
howpublished = {\url{https://docs.docker.com/config/containers/logging/configure/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-25},
|
||||
title = {Configure logging drivers}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-ephemeral-storage,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/configuration/manage-compute-resources-container/\#local-ephemeral-storage}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-24},
|
||||
title = {Managing Compute Resources for Containers - Local ephemeral storage}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-eviction,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/tasks/administer-cluster/out-of-resource/\#eviction-policy}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Configure Out of Resource Handling - Eviction Policy}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-nodes,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/architecture/nodes/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Nodes}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-kubelet,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/reference/command-line-tools-reference/kubelet/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {kubelet}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{cloud,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.ibm.com/cloud/learn/cloud-computing}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Cloud computing: A complete guide}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{faas,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.cloudflare.com/learning/serverless/glossary/function-as-a-service-faas/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-23},
|
||||
title = {What Is Function as a Service (FaaS)?}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{saas,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.infoworld.com/article/3226386/what-is-saas-software-as-a-service-defined.html}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {What is SaaS? Software-as-a-service defined}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{paas,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.bmc.com/blogs/saas-vs-paas-vs-iaas-whats-the-difference-and-how-to-choose/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {SaaS vs PaaS vs IaaS: What{\rq}s The Difference and How To Choose}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{iaas,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.techradar.com/news/what-is-infrastructure-as-a-service}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {What is Infrastructure-as-a-Service? Everything you need to know}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{os-virt,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.w3schools.in/cloud-virtualization/os-virtualization/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-22},
|
||||
title = {Operating System (OS) Virtualization}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{docker-layers,
|
||||
howpublished = {\url{https://medium.com/@jessgreb01/digging-into-docker-layers-c22f948ed612}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {Digging into Docker layers}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-runtimes,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/setup/production-environment/container-runtimes/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {Container runtimes}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-concepts,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Concepts}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kube-apiserver,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/reference/command-line-tools-reference/kube-apiserver/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {kube-apiserver}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{etcd,
|
||||
howpublished = {\url{https://etcd.io/docs/v3.4.0/learning/data\_model/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Data model}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-api,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/overview/kubernetes-api/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {The Kubernetes API}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kuebrnetes-controller,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/architecture/controller/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Controllers}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-node-controller,
|
||||
howpublished = {\url{https://unofficial-kubernetes.readthedocs.io/en/latest/concepts/nodes/node/\#node-controller}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Node - Node Controller}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kuebrnetes-components,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/overview/components/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Kubernetes Components}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-scheduler,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/scheduling/kube-scheduler/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {Kubernetes Scheduler}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-kube-proxy,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/reference/command-line-tools-reference/kube-proxy/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-20},
|
||||
title = {kube-proxy}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-service,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/services-networking/service/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {Service}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-volume,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/storage/volumes/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-21},
|
||||
title = {Volumes}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubernetes-ingress-resource,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubernetes.io/docs/concepts/services-networking/ingress/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-25},
|
||||
title = {Ingress}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubeless,
|
||||
howpublished = {\url{https://itnext.io/kubeless-kubernetes-native-serverless-framework-3d0f96e03add}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-25},
|
||||
title = {Kubeless --- Kubernetes Native Serverless Framework}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubeless-api-deploy,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubeless.io/docs/advanced-function-deployment/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-25},
|
||||
title = {Deploying Kubeless Functions using Kubernetes API}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{kubeless-build,
|
||||
howpublished = {\url{https://kubeless.io/docs/building-functions/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-25},
|
||||
title = {Build process for functions}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{istio-service-mesh,
|
||||
howpublished = {\url{https://istio.io/docs/concepts/what-is-istio/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-26},
|
||||
title = {What is Istio?}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{istio-observer,
|
||||
howpublished = {\url{https://istio.io/docs/concepts/observability/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-26},
|
||||
title = {Observability}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{istio-mgmt,
|
||||
howpublished = {\url{https://istio.io/docs/concepts/traffic-management/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-26},
|
||||
title = {Traffic Management}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative,
|
||||
howpublished = {\url{https://containerjournal.com/topics/container-management/what-is-knative-and-what-can-it-do-for-you/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-26},
|
||||
title = {What is Knative, and What Can It Do for You?}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-serving,
|
||||
howpublished = {\url{https://knative.dev/docs/serving/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Knative Serving}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-eventing,
|
||||
howpublished = {\url{https://knative.dev/docs/eventing/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Knative Eventing}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-thoughts,
|
||||
howpublished = {\url{https://searchitoperations.techtarget.com/news/252469607/Knative-serverless-Kubernetes-bypasses-FaaS-to-revive-PaaS}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Knative serverless Kubernetes bypasses FaaS to revive PaaS}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-gateweay,
|
||||
howpublished = {\url{https://knative.dev/v0.9-docs/serving/samples/knative-routing-go/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Routing across multiple Knative services - Go}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-autoscaler,
|
||||
howpublished = {\url{https://knative.dev/docs/serving/configuring-the-autoscaler/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-27},
|
||||
title = {Configuring the Autoscaler}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-autoscaler-component,
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/knative/serving/blob/master/docs/scaling/DEVELOPMENT.md}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-24},
|
||||
title = {Autoscaling}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-gloo,
|
||||
howpublished = {\url{https://medium.com/solo-io/gloo-by-solo-io-is-the-first-alternative-to-istio-on-knative-324753586f3a}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-25},
|
||||
title = {Gloo, by Solo.io, is the first alternative to Istio on Knative}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-monitoring,
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/knative/docs/blob/master/docs/serving/accessing-metrics.md}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-22},
|
||||
title = {Accessing Metrics}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{knative-crd,
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/knative/serving/blob/master/docs/spec/overview.md}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-22},
|
||||
title = {Resource Types}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{cloudlab,
|
||||
howpublished = {\url{https://cloudlab.us/technology.php}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-01-29},
|
||||
title = {Cloudlab - Software Technology}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{influxdb-performance,
|
||||
author = {Syeda Noor Zehra Naqvi and Sofia Yfantidou},
|
||||
howpublished = {\url{https://cs.ulb.ac.be/public/\_media/teaching/influxdb\_2017.pdf}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-03-29},
|
||||
title = {Time Series Databases and InfluxDB}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{microservices-apply,
|
||||
howpublished = {\url{https://microservices.io/articles/applying.html}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-29},
|
||||
title = {Applying the microservice architecture pattern language}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{microservices-intro,
|
||||
author = {Chris Richardson},
|
||||
howpublished = {\url{https://www.nginx.com/blog/introduction-to-microservices/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-10},
|
||||
title = {Introduction to Microservices}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{microservices-apigateway,
|
||||
author = {Chris Richardson},
|
||||
howpublished = {\url{https://www.nginx.com/blog/building-microservices-using-an-api-gateway/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-03-20},
|
||||
title = {Building Microservices: Using an API Gateway}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{microservices-messagequeue,
|
||||
author = {Alexander Nnakwue},
|
||||
howpublished = {\url{https://blog.logrocket.com/understanding-message-queuing-systems-using-rabbitmq/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-03-10},
|
||||
title = {Understanding message queuing systems using RabbitMQ}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{microservices-timeseriesdb,
|
||||
howpublished = {\url{https://www.influxdata.com/time-series-database/}},
|
||||
note = {Megtekintve 2020-02-28},
|
||||
title = {Time series database (TSDB) explained}
|
||||
}
|
||||
|
||||
37
src/content/abstract.tex
Normal file
37
src/content/abstract.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,37 @@
|
||||
\pagenumbering{roman}
|
||||
\setcounter{page}{1}
|
||||
|
||||
\selecthungarian
|
||||
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Abstract in Hungarian
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\chapter*{Kivonat}\addcontentsline{toc}{chapter}{Kivonat}
|
||||
|
||||
Napjainkban a mezőgazdaságban egyre elterjedtebbek a dolgok internetére (Internet of Things – IoT) épülő megoldások, ezek viszont nagy mennyiségű adatot generálnak, amelyek feldolgozása tradicionális rendszerekkel nehézkes. Erre a problémára tud megoldást nyújtani egy jól skálázódó felhő-natív adatfeldolgozó és elemző rendszer, amelynek tervezése és megvalósítása több kihívást is rejt magában.
|
||||
Kártevő madarak hang alapján történő gyors és automatikus azonosítása fontos feladat, ugyanis például a seregélyek akár több tízmillió forint kárt is képesek okozni egy nagyobb szőlőbirtoknak. Dolgozatunkban seregélyek hang alapján történő azonosítása és riasztása a kitűzött cél, ezzel segítve a szőlősgazdákat.
|
||||
Az ilyen rendszerek esetében fontos elvárás a közel valós idejű reakció, különben nem képes hatékonyan támogatni a megfigyelni vagy felügyelni kívánt folyamatokat. Ezért a rendszer komponenseinek telepítése és elhelyezése során biztosítani kell, hogy egy adatpont átfutási ideje és az egyes komponensek válaszideje is bizonyos keretek között maradjon. A rendszer tervezése során további lehetőségeket vetnek fel az az edge cloud megoldások.
|
||||
Dolgozatunk keretein belül egy ilyen rendszer tervezését és fejlesztését mutatjuk be. Ehhez elkészítettem a rendszer architektúrájának tervét, a komponensek közötti interfészeket. A rendszer kidolgozása során számos általános problémát megoldó komponens készült el, valamint több, a seregélyek hangját felismerő elemet is felhasználtam. Ezen az elkészült rendszeren méréseket végeztünk, hogy annak változó méretű és jellegű terhelés alatti működését felmérjük. Az elvégzett méréseket és azok eredményeinek analízisét automatizáljuk, felgyorsítva ezek értelmezését.
|
||||
A tervezés és fejlesztés során cél kizárólag nyílt forráskódú és szabadon elérhető komponensek, valamint szolgáltatófüggetlen Kubernetes technológiák használata. Így a rendszer felhő szolgáltatók között gyorsan és könnyedén hordozható marad, de komolyabb nehézségek nélkül telepíthető saját Kubernetes fürtbe is.
|
||||
|
||||
\vfill
|
||||
\selectenglish
|
||||
|
||||
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Abstract in English
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\chapter*{Abstract}\addcontentsline{toc}{chapter}{Abstract}
|
||||
|
||||
Nowadays many smart agricultural solutions leverage the novel mechanisms of Internet of Things (IoT), which in turn generate large volume of data that cannot be processed efficiently with legacy data processing methods. This shortcoming can be successfully addressed by cloud native data processing and analytics systems, but due to their complexity, the design and deployment of such systems pose their own challenges.
|
||||
Fast and automatic recognition of pest birds is important as they can cause great financial harm to larger vineyards. In our work we focused on the detection and deterrence of Sturnus Vulgaris, one such pest bird.
|
||||
The IoT systems we discuss require tight, near instant response times, otherwise they cannot efficiently support the processes they are supposed to monitor or control. To ensure this, during installation and scheduling of each component the round-trip time of datapoints and the response time of each component must be kept within certain limits. When planning such systems edge cloud solutions give developers tools to achieve this. As a part of our paper we discuss the design and development of such systems. To do this we designed and developed such a system from the ground up and measured its behaviour under loads of varying size and nature. We automated these measurements and their analysis to speed up further research.
|
||||
During design and development, we had a goal to exclusively use free and open source components as well as a provider-independent Kubernetes distribution. By doing this our system can be moved between cloud providers with relative ease and it may also be deployed to a self-hosted Kubernetes cluster quite easily.
|
||||
|
||||
\vfill
|
||||
\selectthesislanguage
|
||||
|
||||
\clearpage
|
||||
\newcounter{romanPage}
|
||||
\setcounter{romanPage}{\value{page}}
|
||||
\stepcounter{romanPage}
|
||||
9
src/content/acknowledgement.tex
Normal file
9
src/content/acknowledgement.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,9 @@
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\chapter*{\koszonetnyilvanitas}\addcontentsline{toc}{chapter}{\koszonetnyilvanitas}
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
K\"osz\"on\"om a konzulensemnek a seg\'itők\'esz hozz\'a\'all\'as\'at \'es \'utmutat\'as\'at Dr. Maliosz Markosznak. K\"osz\"on\"om sz\"uleimnek \'es a bar\'ataimnak a t\'amogat\'ast.
|
||||
|
||||
A szakdolgozatban ismertetett eredmények a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Balatonfüredi Hallgatói Kutatócsoport szakmai közössége keretében jöttek létre a régió gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében. Az eredmények létrehozása során figyelembe vettük a balatonfüredi központú Rendszertudományi Innovációs Klaszter által megfogalmazott célkitűzéseket, valamint a párhuzamosan megvalósuló EFOP 4.2.1-16-2017-00021 pályázat támogatásával elnyert „BME Balatonfüredi Tudáscentrum” térségfejlesztési terveit.
|
||||
|
||||
A kutatás az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg (EFOP-3.6.2-16-2017-00013, Innovatív Informatikai és Infokommunikációs Megoldásokat Megalapozó Tematikus Kutatási Együttműködések).
|
||||
209
src/content/appendices.tex
Normal file
209
src/content/appendices.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,209 @@
|
||||
% !TeX root = ../thesis.tex
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\appendix
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\chapter*{\fuggelek}\addcontentsline{toc}{chapter}{\fuggelek}
|
||||
\setcounter{chapter}{\appendixnumber}
|
||||
%\setcounter{equation}{0} % a fofejezet-szamlalo az angol ABC 6. betuje (F) lesz
|
||||
\numberwithin{equation}{section}
|
||||
\numberwithin{figure}{section}
|
||||
\numberwithin{lstlisting}{section}
|
||||
%\numberwithin{tabular}{section}
|
||||
|
||||
\section{Knative Autoscaler napl\'o feldolgoz\'as\'at v\'egző k\'od}
|
||||
\label{sec:log-analyze}
|
||||
\begin{lstlisting}[label=code:log-analyze]
|
||||
class LogAnalyzer(Analyzer):
|
||||
def __init__(self):
|
||||
super().__init__(typeof='.txt')
|
||||
self.concurrencypersec = []
|
||||
self.podpersec = []
|
||||
self.start = datetime.datetime.now()
|
||||
self.end = datetime.datetime.now()
|
||||
|
||||
def listtodict(self, inlist: list) -> dict:
|
||||
it = iter(inlist)
|
||||
res_dct = dict(zip(it, it))
|
||||
return res_dct
|
||||
|
||||
def processfile(
|
||||
self,
|
||||
fname,
|
||||
shouldprint: bool = False) -> dict:
|
||||
dictofsecs = {}
|
||||
if 'date' in fname:
|
||||
return {}
|
||||
with open(fname, 'r') as inputFile:
|
||||
line = inputFile.readline()
|
||||
while line:
|
||||
try:
|
||||
linedict = json.loads(line)
|
||||
try:
|
||||
currdate = linedict['ts'].split(
|
||||
'.')[0].replace('T', ' ')
|
||||
dateformatted = datetime.datetime.strptime(
|
||||
currdate, '%Y-%m-%d %H:%M:%S')
|
||||
if self.start < dateformatted < self.end:
|
||||
message = linedict['msg']
|
||||
messagelist = re.split('[ =]', message)
|
||||
messagedict = self.listtodict(messagelist)
|
||||
messagedict['ts'] = dateformatted
|
||||
if 'ObservedStableValue' in messagedict:
|
||||
if messagedict['ts'] not in dictofsecs:
|
||||
dictofsecs[messagedict['ts']] = {
|
||||
'pod': [], 'cc': []}
|
||||
dictofsecs[messagedict['ts']]['pod'].append(
|
||||
float(messagedict['PodCount']))
|
||||
dictofsecs[messagedict['ts']]['cc'].append(
|
||||
float(messagedict['ObservedStableValue']))
|
||||
except Exception as exception:
|
||||
print(exception)
|
||||
except json.JSONDecodeError:
|
||||
continue
|
||||
finally:
|
||||
line = inputFile.readline()
|
||||
return dictofsecs
|
||||
|
||||
def readconfigdates(self, directory='.'):
|
||||
dates = []
|
||||
with open(directory + "/dates.txt", 'r') as inputFile:
|
||||
line = inputFile.readline().rstrip()
|
||||
currline = 0
|
||||
while line:
|
||||
dateformatted = datetime.datetime.strptime(
|
||||
line, '%Y-%m-%d %H:%M:%S')
|
||||
dates.append(dateformatted)
|
||||
line = inputFile.readline().rstrip()
|
||||
currline += 1
|
||||
self.start = dates[0]
|
||||
self.end = dates[1]
|
||||
|
||||
def averagepersec(
|
||||
self,
|
||||
dictoftimes: dict,
|
||||
shouldprint: bool = False) -> None:
|
||||
for key, value in dictoftimes.items():
|
||||
pod = value['pod']
|
||||
concurrency = value['cc']
|
||||
avgpod = average(pod)
|
||||
avgcc = average(concurrency)
|
||||
self.podpersec.append(avgpod)
|
||||
self.concurrencypersec.append(avgcc)
|
||||
if shouldprint:
|
||||
print(avgpod)
|
||||
print(avgcc)
|
||||
|
||||
def work(self, directory: str = '.') -> None:
|
||||
files = super().getfiles(directory)
|
||||
self.readconfigdates(directory)
|
||||
filelines = {}
|
||||
for afile in files:
|
||||
filelines.update(self.processfile(afile))
|
||||
self.averagepersec(filelines, False)
|
||||
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
|
||||
\section{Folyamatos terhel\'est gener\'al\'o m\'er\'est v\'egző szkriptr\'eszlet Bash nyelven}
|
||||
\begin{lstlisting}[label=code:bash-banchmark-for]
|
||||
if [[ $* == *"--for"* ]]; then
|
||||
for num in 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10; do
|
||||
echo -e "for $num\n"
|
||||
if $kubeless; then
|
||||
if [[ $* == *"--loadtest"* ]]; then
|
||||
loadtest -k -H "Host: $function.kubeless" --rps $rps -c $connection -t $time -p "$function_firendly".body http://$kuberhost/"$function" >./data/"$function"."$num".txt
|
||||
else
|
||||
hey -c "$connection" -q $rps -z "$time" -m POST -o csv -host "$function.kubeless" -D "$function_friendly".body -T "application/json" http://$kuberhost/"$function" >./data/"$function"."$num".csv
|
||||
fi
|
||||
else
|
||||
if [[ $* == *"--loadtest"* ]]; then
|
||||
loadtest -k -H "Host: $function.default.example.com" --rps $rps -c $connection -t $time http://$kuberhost/ >./data/"$function"."$num".for.csv
|
||||
else
|
||||
hey -c "$connection" -q $rps -z "$time" -m POST -o csv -host "$function.default.example.com" http://$kuberhost/ >./data/"$function"."$num".for.csv
|
||||
fi
|
||||
fi
|
||||
done
|
||||
fi
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
|
||||
\clearpage
|
||||
\section{Emelkedő terhel\'est megval\'os\'itő m\'er\'es Bash szkriptnyelven}
|
||||
\begin{lstlisting}[label=code:bash-banchmark-climb]
|
||||
if [[ $* == *"--climb"* ]]; then
|
||||
while [[ $climb -lt $climb_max ]]; do
|
||||
climb_rps=$((rps * climb))
|
||||
echo -e "Rps: $climb_rps"
|
||||
if $kubeless; then
|
||||
if [[ $* == *"--loadtest"* ]]; then
|
||||
loadtest -k -H "Host: $function.kubeless" --rps $climb_rps -c 1 -t $time -p "$function_firendly".body http://$kuberhost/"$function" >./data/"$function"."$climb_rps".climb.txt
|
||||
else
|
||||
hey -c $climb -q $rps -z $time -m POST -o csv -host "$function.kubeless" -D "$function_friendly".body -T "application/json" http://$kuberhost/"$function" >./data/"$function"."$climb_rps".climb.csv
|
||||
fi
|
||||
else
|
||||
if [[ $* == *"--loadtest"* ]]; then
|
||||
loadtest -k -H "Host: $function.default.example.com" --rps $climb_rps -c 1 -t $time http://$kuberhost/ >./data/"$function"."$climb_rps".climb.txt
|
||||
else
|
||||
hey -c $climb -q $rps -z $time -m POST -o csv -host "$function.default.example.com" http://$kuberhost/ >./data/"$function"."$climb_rps".climb.csv
|
||||
fi
|
||||
fi
|
||||
climb=$((climb + 1))
|
||||
done
|
||||
fi
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
|
||||
\section{Jmeter kimenet\'et feldolgoz\'o k\'odr\'eszlet, Python nyelven}
|
||||
\begin{lstlisting}[label=code:jmeter-analyze]
|
||||
class JmeterAnalyzer(CsvAnalyzer):
|
||||
def __init__(self):
|
||||
super().__init__()
|
||||
self.responsepersec = {}
|
||||
|
||||
def processfile(
|
||||
self,
|
||||
fname,
|
||||
shouldprint: bool = False):
|
||||
with open(fname, 'r') as f:
|
||||
data = csv.reader(f)
|
||||
fields = next(data)
|
||||
for row in data:
|
||||
items = zip(fields, row)
|
||||
item = {}
|
||||
for (name, value) in items:
|
||||
item[name] = value.strip()
|
||||
sec = datetime.datetime.fromtimestamp(
|
||||
int(item['timeStamp']) / 1000.0).strftime('%c')
|
||||
if sec not in self.responsepersec:
|
||||
self.responsepersec[sec] = []
|
||||
self.responsepersec[sec].append(float(item['Latency']))
|
||||
|
||||
def collectinfo(self, shouldprint: bool = False) -> None:
|
||||
self.walkresponsepersec(self.responsepersec, shouldprint)
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
|
||||
\clearpage
|
||||
\section{Hey kimenet\'et feldolgoz\'o k\'odr\'eszlet, Python nyelven}
|
||||
\begin{lstlisting}[label=code:hey-analyze]
|
||||
class HeyAnalyzer(CsvAnalyzer):
|
||||
def __init__(self):
|
||||
super().__init__()
|
||||
|
||||
def processfile(
|
||||
self,
|
||||
fname,
|
||||
shouldprint: bool = False):
|
||||
with open(fname, 'r') as f:
|
||||
data = csv.reader(f)
|
||||
fields = next(data)
|
||||
responsepersec = {}
|
||||
for row in data:
|
||||
items = zip(fields, row)
|
||||
item = {}
|
||||
for(name, value) in items:
|
||||
item[name] = value.strip()
|
||||
sec = int(item['offset'].split('.')[0])
|
||||
if sec not in responsepersec:
|
||||
responsepersec[sec] = []
|
||||
else:
|
||||
responsepersec[sec].append(float(item['response-time']))
|
||||
self.walkresponsepersec(responsepersec, shouldprint)
|
||||
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
60
src/content/closing.tex
Normal file
60
src/content/closing.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,60 @@
|
||||
% !TeX root = ../thesis.tex
|
||||
\chapter{A rendszer teljesítménymérése}
|
||||
Dolgozatunk e fejezetében bemutatunk egy olyan módszertant és eszközöket, amik segítségével egy komplex mikroszolgáltatásokból álló rendszerben megtalálhatók az esetleges gócpontok, valamint azok orvoslására javaslat tehető. Emellett bemutatjuk az ennek kidolgozásához és ellenőrzéséhez felhasznált eszközöket.
|
||||
\section{Mérési környezet ismertetése}
|
||||
A fejlesztés és teljesítménymérés idejére létrehoztunk egy Kubernetes klasztert, amiben futtattuk a rendszert. A klaszterben három Master és ugyanennyi Worker volt, mindegyik virtuális gépen futott, Microsoft Hyper-V hypervisorban. A Mastereknek kettő processzormagja és nyolc gigabájt memóriája volt, a Workereknek négy magot, valamint tizenhat gigabájt memóriát allokáltunk. A klaszter három fizikai gépen futott, mindegyikben Intel Xeon E5-2450L processzor, valamint 64 gigabájt memória volt. Egy Master és egy Worker példányt telepítettünk mindegyik fizikai gépre.
|
||||
<Ábra a fizikai architektúráról>
|
||||
A fizikai hosztgépek kétszer egy gigabites hálózaton kerültek összekötésre. Amint az <ÁBRAHIVATKOZÁS> -n is látható, az egyik hálózaton a hypervisorok és a virtuális gépek az internetet érték el, ezt csak frissítések és csomagok letöltésére használtuk. Emellett egy fizikailag teljesen különálló hálózat állt a virtuális gépek rendelkezésére a klaszter forgalmának lebonyolítására.
|
||||
Mivel a fürtnek számos tagja volt, telepítettünk egy külön fizikai gépre egy HAProxy HTTP és TCP terheléselosztót, ami a kéréseket roundrobin algoritmussal osztotta el az egyes node-ok között. Ennek segítségével volt elérhető az egyes mikroszolgáltatások API-ja és az MQTT broker az IoT eszközök számára. Ebben a fizikai gépben egy Intel Core i5 2550K és 16 gigabájt ram volt.
|
||||
A Kubernetes klaszterben a Calico hálózati implementációt használtuk, ami nem hoz létre virtuális hálózatot a meglévő fölé, hanem az egyes alkalmazások és kompnensek között különálló IP alhálózatok és útvonalválasztás segítségével biztosítja a megfelelő izolációt. Emellett NGINX Ingress Controllert használtunk. Ez egy NGINX webszerver konfigurációjával realizálja az Ingress Controller funkcionalitását.
|
||||
A mikroszolgáltatásokat kiszolgáló relációs adatbázisokat egy külön virtuális gépen futó PostgreSQL szolgálta ki, aminek 2 processzormagot és két gigabájt memóriát allokáltunk.
|
||||
A méréseket futtató számítógépben egy Core i7 3770 és 16 gigabájt ram volt, valamint csatlakozott mind a publikus, mint a magánhálózatra.
|
||||
|
||||
\section{Mérőszoftver ismertetése}
|
||||
Mint azt az előző fejezetben ismertettük a leghosszabb út, amit egy minta és az arra generált válasz megtehet egy seregélyként kategorizált minta tesz meg. Ebből következik, hogy egy kritikus mérés a beküldött HTTP kérések és az érkező MQTT üzenetek között eltelt idő lehet. Olyan kész mérőeszköz viszont, ami ennek a mérésére képes nem elérhető, ezért egy saját mérőeszköz fejlesztése mellett döntöttünk.
|
||||
Annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban legyen képes a szoftver kéréseket generálni azokat indulás után először kigenerálja azok törzsét az Input Service elvárt sémában található eszközazonosító kitöltésével, a többi mező és rész előre beállított sablont érintetlenül hagyásával. Parancssori paraméterként megadható a használni kívánt konkurenciaszám, ami egy külön folyamatot jelent. Az egyes folyamatok a következő lépésben egy saját listában nyilvántartják az aktuális rendszeridőt, elküldenek egy HTTP kérést az előre elkészítettek közül, majd egy másik listába is feljegyzik a rendszeridő aktuális értékét. Fontos kiemelni, hogy az egyes worker folyamatok minden kérés végéig blokkolnak, azaz megvárják, amíg megérkezik a válasz. Ezt a lépést addig ismétlik, amíg a mérést felügyelő folyamat – az előre beállított idő leteltével – le nem állítja őket. Ez alatt és után 600 másodpercig, szintén külön folyamatban, a szoftver fogadja az MQTT-n érkező üzeneteket és feljegyzi azok érkezési idejét egy listába.
|
||||
Miután minden folyamat végzett, a különböző HTTP kéréseket generáló folyamatoktól lekérdezi a küldési és fogadási időpontokat tartalmazó listákat és egyesíti azokat egy-egy nagy listába, amik a kérések elküldése szerint kerülnek rendezésre. Ez úgy lehetséges, hogy a szoftver minden kéréshez rendel egy egyedi azonosítót, amit a listában az időbélyeg mellé csatol. Ugyanez teszi lehetővé az MQTT üzenetek HTTP kérésekhez párosítását, ugyanis a mérni kívánt rendszer a bemeneti API-ján elfogad egy egyedi azonosítót, amit felhasznál az MQTT téma összeállítása során. Amennyiben a mérések során minden esetben egyedi azonosítóval látunk el egy-egy kérést, azok végig egyértelműen azonosíthatók maradnak lehetővé téve az egyes mérőkomponensek külön folyamatba választását.
|
||||
|
||||
\section{Mérőszoftver értékelése}
|
||||
Amennyiben a mérőszoftver segítségével méréseket futtatnánk a kapott eredmények csekély információt hordoznának egyéb adatok híján, ugyanis bizonytalan lenne, hogy a mérés a rendszer vagy a mérőeszköz legjobb teljesítményét mutatja, nem tudjuk melyik teljesítményét mértük ki. A mérőszoftvert Pythonban készítettük, ezért annak teljesítménye nem feltétlen haladja meg a mért rendszerét.
|
||||
Ezt a problémát megoldandó elkészítettünk egy a rendszert imitáló webes alkalmazást. Az alkalmazást Kotlinban írtuk, amiben a korutinok segítségével könnyű aszinkron, nem blokkoló kód írása. Ennek köszönhetően az alkalmazás minden HTTP kérést aszinkron módon szolgál ki, ezzel emelve az alkalmazás áteresztőképességét. Amennyiben az alkalmazáshoz GET kérés érkezik, az egy nullás karakterrel tér vissza. Ezt a viselkedést a mérő alkalmazás működésének tesztelésére hoztuk létre. Ha az alkalmazáshoz POST kérés érkezik, ellenőrzi, hogy a kérés megfelel-e az Input Service által elvártaknak. Amennyiben nem, 500-as hibakóddal válaszol. Amennyiben a kérés átmegy a validáción, a kérés törzséből beolvassa az eszközt – vagy ez esetben a kérést – azonosító mező értékét és aszinkron módon küldd egy üzenetet az MQTT brókernek továbbításra a megfelelő témára, majd válaszol a kérésre egy húsz karakter hosszú karakterlánccal. Ez utóbbi célja, hogy a HTTP válasz mérete is nagyságrendileg akkora legyen, mint amekkorát az Input Service küldene.
|
||||
Ennek az alkalmazásnak referenciaként teszteltük a teljesítményét az Apache Benchmark (ab) eszközzel.
|
||||
<barchart: BirbBench – requests: 130, BirbBench – pycurl: 560, ab: 698>
|
||||
Az <ÁBRAHIVATKOZÁS> n is látható, hogy az ab (ab oszlop) és az általunk készített szoftver (BirbBench – requests oszlop) nagy a különbség teljesítmény téren. Ezt a különbséget nem tartottuk elfogadhatónak . A gyanú gyorsan az általunk használt Python HTTP kliensre, a requests-re terelődött, ugyanis az teljes egészében Pythonban készült, valamint a PyCurlhöz összehasonlító teljesítménymérésekben lemarad. Utóbbi egy vékony Python réteg a C-ben implementált libcurl felett. Valóban, a PyCurl használata esetén a mérőeszköz által mért áteresztőképesség jobban megközelítette az ab által elértet, de nem érte azt el, viszont ez nem volt célunk. Ezen mérések által van referenciánk arról, milyen karakterisztikákkal rendelkezik a mérőszoftverünk HTTP kliense.
|
||||
Az MQTT komponens értékelése során is nem várt anomáliát figyeltünk meg. Amint az <ÁBRAHIVATKOZÁS>n megfigyelhető, az MQTT üzenetek késleltetési ideje a HTTP kérésekhez képest a mérés során szigorúan monoton növekedett, ami arra enged következtetni, hogy vagy a broker áteresztőképességénél nagyobb rátával küldi neki az üzeneteket a Kotlinos alkalmazás, vagy a kliens képes túl lassan fogadni az üzeneteket. Előbbire enged következtetni, hogy a broker folyamata a Workeren egy processzormagot teljesen kihasznál.
|
||||
<ábra: mqtt latency megy fel, mint a 21-es busz a normáfra>
|
||||
A fenti hipotézis ellenőrzésére elkészítettünk egy olyan Kotlin programot, ami letárolja az egy másodperc alatt érkezett üzeneteket, majd ezt összehasonlítottuk a Pythonban készült mérőszoftverrel. Az összehasonlítás során
|
||||
Ezek alapján arra következtettünk , hogy az általunk használt Apache Artemis MQTT broker egy példányt használva a számunkra elérhető hardveren körülbelül száz egyedi témára érkező üzenetet képes továbbítani.
|
||||
|
||||
\section{Skálázódási lehetőségek felmérése}
|
||||
Méréseinkkel a rendszer skálázhatóságát szerettük volna megvizsgálni, viszont ehhez tudnunk kellett, mely komponenseket érdemes skálázni, melyek azok a mikroszolgáltatások, amk egy adott kérést a legtovább dolgozzák fel, ezzel a rendszerben szűk keresztmetszetként viselkednek. Mivel a mikroszolgáltatásaink egy távoli Kubernetes klaszterben futnak a tradicionális, fejlesztői eszközökbe épített profilozó használata nem lehetséges. Ezt a problémát hivatottak megoldani az Alkalmazás Teljesítmény Monitorozó eszközök. Számos ilyen eszköz elérhető, mint például a Jaeger, vagy a mikroszolgáltatásokban keletkezett hibákat is gyűjteni képes Sentry. Ezek között a különbség tipikusan a támogatott nyelvek és a szerverben használt technológiákban rejlik, mindegyik képes egy megjelölt kódblokk futási idejét monitorozni. A projekt fejlesztése során Sentryt használtunk az elosztott hibakeresési képességei, valamint elsőrangú Python támogatása miatt.
|
||||
Ezen vizsgálatok során a módszertanunk az volt, hogy a rendszerbe beküldtünk egyetlen mintát, valamint korábban ismertetett mérőeszközzel generáltunk nagyobb terhelést a rendszerben, majd a Sentry által aggregált adatokat összevetettük és értkeltük. Minden mérést húsz alkalommal ismételtünk és az eredmények mértani közepét vettük annak érdekében, hogy egy-egy kiemelkedő mérés ne befolyásolja aránytalanul a kapott eredményeket.
|
||||
<barchart késleltetések 50. és 95. percentiliséről, egy kérés esetén>
|
||||
Általánosan elmondható volt a tesztek alapján, hogy a hangmintákkal dolgozó, valamint mesterséges intelligenciát alkalmazó mikroszolgáltatások válaszideje nagyságrendekkel nagyobb, mint a csak szöveges adatokkal dolgozóké. Ennek oka valószínű az Input és a Storage mikroszolgáltatások esetében a HTTP kérések mérete lehet, a Classification Service-nél pedig a mesterséges intelligencia futási idejéből adódhat a magas átfutási idő. Ezt ellenőrizendő finomítottuk a használt tranzakciókat, hogy a kérdéses HTTP kérések során elvégzett műveletek ideje pontosan látszódjon.
|
||||
<input-service futási idő waterfall chart>
|
||||
Ez alapján (ahogy az <ÁBRAHIVATKOZÁS> is látható) megállapítható, hogy valóban a kérés fogadása, valamint a kezelése tart sokáig az Input Service-ben, az egyéb műveletek rövid idő alatt lezajlanak. Ennek okán az egyik skálázásra kijelölt komponenspár az Input és Storage Service-ek voltak.
|
||||
<storage service futási idő waterfall chart>
|
||||
Úgy döntöttünk ezeket közösen érdemes skálázni, hiszen az <ÁBRAHIVATKOZÁS>t összevetve az <ÁBRAHIVBATKOZÁS>val is megfigyelhető, hogy a Storage Service esetében a HTTP kérés fogadásával és a hangfájl multipart kérésből kivételével eltöltött idő igen közel van az Input Service-nél tapasztaltakhoz. Ez egy várható eredmény volt, ugyanis mindegyik mikroszolgáltatás Python nyelven, a Flask webes keretrendszert használva készült, így ezen műveletek implementációja és belső viselkedése nagyon hasonló.
|
||||
<classification service waterfall chart>
|
||||
A Classification Service-t górcső alá véve a korábbi hipotézisünk beigazolódni látszik, ugyanis a minta feldolgozásával eltöltött idő közel 85\%-át tölti a mesterséges intelligencia futtatásával a mikroszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy nagy számú egyidejű beérkező minta esetén mindenképpen skálázni kell ezt a mikroszolgáltatást is.
|
||||
A többi mikroszolgáltatás esetében nem tartottuk indokoltnak a skálázás alkalmazását, ugyanis azok nagy számú konkurens kliens esetében is alacsony válaszidővel képesek voltak feldolgozni az egyes kéréseket, így azok a rendszer áteresztőképességét nem korlátozzák.
|
||||
|
||||
\section{Input és Storage Service-ek skálázásának vizsgálata}
|
||||
Száz konkurens kliens esetén az Input Service késleltetése nem növekszik meg lényegesen az egy, vagy húsz konkurens kliensek esetén mérttől, amint azt <ÁBRAHIVATKOZÁS>n is láthatjuk. Ez jó jel a skálázhatóságára tekintve, ugyanis ebből arra következtethetünk, hogy ez a mikroszolgáltatás kiszámíthatóan reagál a változatos terhelésekre. Ez alapján megsejthetjük, hogy amennyiben kettő példányt indítunk a komponensből annak áteresztőképessége közel kétszeresére növekedik. Ehhez viszont ki kell kössük, hogy a Storage Service skálázása is szükséges, ellenben az továbbra is szűk keresztmetszet marad.
|
||||
<input service latency benchmarkok>
|
||||
A sejtés beigazolódni látszik, ugyanis míg ez a két mikroszolgáltatás egy-egy példányt használtva tíz kérést volt képes feldolgozni másodpercenként, kettő példányt használva húszat, öt esetében pedig negyvennyolcat.
|
||||
<input service rps benchmarkok>
|
||||
|
||||
\section{Classification Service skálázásának vizsgálata}
|
||||
A Classification Service bemeneti interfésze, mivel üzenetsoron kapja a bemeneti adatokat más jellegű, mint az Input vagy a Storage Service-eké. A teljesen aszinkron bemeneti interfészén csak akkor kap adatot, ha épp nem dolgoz fel egy másikat, valamint az aszinkron kimeneti interfésze miatt nem blokkolja másik mikroszolgáltatás sem. Emiatt az üzenetsor egyfajta terheléselosztóként is felfogható.
|
||||
<cnn rps benchmarkok>
|
||||
A fent leírtak alapján azt várjuk, hogy a mikroszolgáltatás skálázása esetén a komponens áteresztőképessége a replikák számával arányosan fog nőni. Amint ez <ÁBRAHIVATKOZÁS>n látható, ez így van, amíg egy példány két mintát képes másodpercenként feldolgozni, tíz példány húszat, húsz példány pedig negyvenet.
|
||||
|
||||
\section{Eredmények értékelése}
|
||||
A fejezetben ismertetett mérések eredményeiből számos konzekvencia levonható a rendszerrel kapcsolatban. Az első, hogy a teljesítmény szempontjából szűk keresztmetszetet képző komponensek jól skálázódnak. A szűk keresztmetszet megszüntetésére vagy enyhítésére viszont egyéb alternatívák is láthatók. Az Input és Storage Service-ek vizsgálata esetén érdemes lehet meggondolni azok összevonását, ugyanis ezzel a lépéssel az Input Service válaszideje a felére csökkenthető. Ezen túl a komponens skálázásával jól növelhető az áteresztőképessége.
|
||||
A Classification Service esetében javasoljuk a Kubenetesben automatikus skálázás alkalmazását, egyedi metrikákat megfogalmazva az üzenetsoron egységnyi idő alatt beérkező üzenetek alapján. Ez megoldja a szűk keresztmetszet problémáját amellett, hogy nem pazarol feleslegesen erőforrást a klaszterben. Ennek a skálázódásnak implementációjánál viszont figyelni kell arra, hogy az új példányok az első minta feldolgozása során le kell kérjék az aktuális modellt a Model Service-től.
|
||||
|
||||
\section{A módszer általános leírása}
|
||||
Az általunk itt alkalmazott módszer jól felhasználható más hasonló mikroszolgáltatásokra épülő szoftverek esetében. Első lépésként valamilyen Alkalmazás Teljesítmény Monitorozó megoldás használata és integrálása kulcsfontosságú. Ezek segítségével megállapítható, mely mikroszolgáltatások szükségesek vizsgálatra skálázási szempontból, melyek jelenthetik a szűk keresztmetszetet. Természetesen a skálázás előfeltétele, hogy a mikroszolgáltatásaink állapotmentesek legyenek. A szűk keresztmetszetet gyanúsan alkotó mikroszolgáltatások azok lehetnek, melyek legalább egy nagyságrenddel nagyobb idő alatt dolgoznak fel egységnyi kérést a rendszerben, ezek lehetnek érdemesek további vizsgálatra.
|
||||
Második lépésként meg kell vizsgáljuk a kérdéses komponensek miként viselkednek skálázás esetében. Ezt terheléstesztek segítségével érhetjük el. Amennyiben egy komponens nem skálázódik jól, annak refaktorálására lehet szükség.
|
||||
Az itt leírt tesztek segítségével elég adatot gyűjthetünk ahhoz, hogy javaslatokat tegyünk a rendszerben esetlegesen szükséges változásokra.
|
||||
60
src/content/create-functions.tex
Normal file
60
src/content/create-functions.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,60 @@
|
||||
\chapter{F\"uggv\'enyek l\'etrehoz\'asa}
|
||||
A rendszerek sajátosságai miatt ugyanazt a kódot nem lehet változtatás nélkül felhasználni a két eltérő rendszerben. Mindkét rendszerre két tesztfüggvényt valósítottam meg. Az egyik célja a lehető legrövidebb válaszidő és a legnagyobb áteresztőképesség. A másik célja a kérésenként nagyobb processzorterhelés generálása.
|
||||
|
||||
Az első egy Go nyelven megvalósított tesztfüggvény, amely a meghívás után “Hello Go!” szöveggel tér vissza. A Kubeless rendszerhez írt függvény szignatúrája egyezik \aref{code:hello-kubeless-go} k\'odr\'eszletben l\'athat\'o függvényével. Függőségként importálni kell a Kubeless sztenderd könyvtárát.
|
||||
|
||||
Knative rendszerben szükség van a Go sztenderd könyvtárban megtalálható HTTP szerver implementációra, valamint egy belépési függvényre, amely elindítja a webszervert és beköti a függvényünket úgy, hogy az alapértelmezett URL - ahol elindul a webszerver - az ide érkező kéréseket továbbítsa neki. Mivel a Knative-ba Docker Image-eket lehet telepíteni, ezért azt is létre kell hozni. Annak érdekében, hogy a végső Image a lehető legkisebb méretű legyen, a Go program binárissá fordítását külön végezzük el, a végső Image-be csak bemásoljuk azt. Erre a Docker ad eszközt, az úgynevezett multi-stage buildek segítségével. Ez azt jelenti, hogy egy külön végrehajtási láncot leírva lefordítjuk a kódot, majd a végső Image-be csak bemásoljuk a fordítással végzett konténer Image-éből. Az elkészült Image-et - melyet le\'ir\'o Dockerfile \aref{code:dockerfile-hello-go} k\'odr\'eszleten l\'athat\'o - a Docker Hubra feltöltöttem, hogy ne kelljen minden frissen telepített Workernek megépítenie az Image-et.
|
||||
|
||||
\begin{lstlisting}[float=!ht,caption={Echo t\'ipus\'u f\"uggv\'eny Docker Image-\'et le\'ir\'o Dockerfile},label=code:dockerfile-hello-go]
|
||||
FROM golang:1.13 as builder
|
||||
|
||||
WORKDIR /app
|
||||
|
||||
COPY go.* ./
|
||||
RUN go mod download
|
||||
|
||||
COPY . ./
|
||||
|
||||
RUN CGO_ENABLED=0 GOOS=linux go build -v -o server
|
||||
|
||||
FROM alpine:3
|
||||
|
||||
RUN apk add --no-cache ca-certificates
|
||||
|
||||
COPY --from=builder /app/server /server
|
||||
|
||||
CMD ["/server"]
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
|
||||
A várhatóan nagyobb processzorterhelést generáló függvényként egy Python nyelven implementált prímszám számoló szerepelt. E függvény viselkedése egyezik mindkét rendszerbe telepített verzió esetében, csupán a bemeneti érték kinyerése tér el. A függvény erről a bemeneti értékről dönti el, hogy az prímszám-e. Kubeless esetében a Go-val ellentétben nincs szükség semmilyen függőség megjelölésére, a megírt függvényt egyből lehet telepíteni.
|
||||
|
||||
A Knative esetében szintén eltérő módon érdemes Docker Image-et készíteni a megírt függvényből. Szükség van a Flask nevű könyvtárra, amely segítségével webes alkalmazásokat lehet készíteni Pythonban. Használata igen hasonló a Go-ban megtalálható implementációhoz. Úgynevezett dekorátor segítségével lehet a Flask számára jelezni, hogy az adott függvény milyen URL meghívásakor fusson le, valamint a használni kívánt port számát is itt lehet megadni. A Docker Image építése során multi-stage build használatára nincsen szükség, hiszen a Python értelmezőnek mindenképpen jelen kell lennie a végső Image-ben is. A Flask telepítése mellett úgy döntöttem, hogy a \textit{gunicorn} Pythonban implementált webszervert is telepítem, valamint azt használom, mint webszervert a Docker Image-ben. Használatának előnye, hogy képes kihasználni a Python által nyújtott multiprocessing lehetőségeket, amely azt jelenti, hogy több Python értelmezőt indítva, több folyamat használatával jobb teljesítményt lehet elérni, mint több szál használatával, ugyanis a Python értelmező egyszerre egy szálon futó programkódot értelmez.
|
||||
|
||||
Minden Knative függvényhez definiáltam egy-egy YAML állományban egy olyan Service-t, amelyhez tartozó podok számát nullára képes leskálázni a rendszer, valamint egy konkurencia alapú skálázást használó Service-t. Az ut\'obbit le\'ir\'o YAML \'allom\'any \aref{code:yaml-isprime-py} k\'odr\'eszleten l\'athat\'o.
|
||||
|
||||
\begin{lstlisting}[float=!ht,caption={Pr\'imsz\'aml\'al\'o f\"uggv\'eny Knative Service obejktum\'at le\'ir\'o YAML},label=code:yaml-isprime-py]
|
||||
apiVersion: serving.knative.dev/v1alpha1
|
||||
kind: Service
|
||||
metadata:
|
||||
name: isprime-py-sc-cc
|
||||
namespace: default
|
||||
spec:
|
||||
template:
|
||||
metadata:
|
||||
annotations:
|
||||
autoscaling.knative.dev/class: kpa.autoscaling.knative.dev
|
||||
autoscaling.knative.dev/metric: concurrency
|
||||
autoscaling.knative.dev/target: "10"
|
||||
autoscaling.knative.dev/minScale: "1"
|
||||
autoscaling.knative.dev/maxScale: "100"
|
||||
spec:
|
||||
containers:
|
||||
- image: tormachris/isprime-python
|
||||
env:
|
||||
- name: TARGET
|
||||
value: "Py"
|
||||
\end{lstlisting}
|
||||
|
||||
Az elkészített függvényen, valamint a Docker Image-eket leíró Dockerfile-okat Git verziókezelőrendszerrel kezeltem, a létrehozott repository-t a GitHub szolgáltatásba feltöltöttem. Ez lehetővé tette a Travis Continuos Integration/Continuos Delivery rendszer használatát. Ezt arra használtam, hogy a változások nyugtázása után, valamint azok GitHubra történő feltöltése után a Docker Image-ek automatikusan épüljenek meg, valamint kerüljenek fel a Docker Hubra. Fontos, hogy ez nem feltétlen jelenti, hogy a Kubernetes-ben éppen futó vagy később létrejövő podok a legfrissebb Image-et fogják használni. Ehhez szükség van vagy a latest nevű címkét használni vagy az ImagePullPolicy nevű opciót bekapcsolni a Knative Service vagy Kubernetes Deployment definiálásánál.
|
||||
|
||||
Az elkészített függvények Kubeless-be telepítése a korábban telepített parancssori interfész segítségével lehetséges. A függvény telepítése, ahhoz HTTP végpont csatolása, valamint a skálázás létrehozása különálló parancs. Skálázás esetében a processzor limit alkalmazása a függvény telepítését végző parancs argumentumaként adható meg. Ebből adódóan skálázás esetén nem lehet csak a skálázás telepítését végrehajtó parancsot kiadni. A Kubeless függvények telepítését megkönnyítendő, elkészítettem egy Bash nyelven írt szkriptet, amely paramétereként elvárja a függvény és az állomány nevét, ami tartalmazza azt, illetve a futtató környezet nevét és azt, hogy kell-e skálázás. Ezek alapján kiadja a szükséges parancsokat helyesen paraméterezve. Ezáltal a parancssori interfész helyes használatát gyorsabbá és könnyebbé tettem.
|
||||
10
src/content/introduction.tex
Normal file
10
src/content/introduction.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,10 @@
|
||||
% !TeX root = ../thesis.tex
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\chapter{\bevezetes}
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
A felhő alapú technológiák elterjedésével egyre növekszik az ilyen megoldások iránti igény. Az ebbenrejlő lehetőségek kihasználására képes alkalmazások fejlesztése egyedi és új kihívásokat jelent. Az ilyen alkalmazások komponensei általában egymástól elválasztottak, lazán kötődnek és állapotmentesek. Ez tipikusan, de nem szükségszerűen mikroszolgáltatás alapú alkalmazás architektúrát, agilis fejlesztési folyamatokat, konténer alapú technológiák használatát jelenti.
|
||||
Szőlőtulajdonosoknak éves szinten jelentős kárt okoznak a seregélyek, akik előszeretettel választják táplálékul a megtermelt szőlőt. Az ilyen kártevő madarakat elriasztó eszközök általában folyamatos ultrahang kibocsájtásával érik el a kívánt hatást. Ezekhez képes egy intelligens, célzottan működő rendszer a környezetre kisebb ráhatással is elérhet hasonló eredményeket, hiszen nincs szükség a többi állatot is zavaró ultrahang kibocsájtására, ha a kártevők nincsenek jelen. Emellett az Internet of Things és a felhő adta lehetőségeket kihasználva a szőlőültetvények számára az általunk készített rendszer további hozzáadott értéket is hordoz.
|
||||
Az Internet of Things eszközökről általánosságban elmondható, hogy olyan mindennapi használati tárgyak vagy ipari eszközök, amelyeket hálózati kapcsolattal és számítási kapacitással is felruháztak. Az említett hálózati kapcsolat lehet többek között egyes eszközök közötti, vagy akár egy felhőben lévő rendszerhez is kapcsolódhatnak a készülékek. Nagy számú eszközpark esetén megoldandó probléma a készülékek állapotának megfigyelése és központi irányítása is.
|
||||
Azért, hogy a riasztás effektív legyen elengedhetetlen a relatív alacsony körbefordulási idő a rendszer és az egyes eszközök között. Ahhoz, hogy megtudjuk egy adott rendszerben ez az érték miként alakul méréseket kell végezzünk. Mikroszolgáltatás alapú rendszerek esetében az is érdekes információ lehet, hogy az egyes mikroszolgáltatások mennyi idő alatt képesek egy adatpontot feldolgozni, hogy reagálnak nagy terhelésre és mennyire skálázhatóak, valamint ezeknek milyen hatása van az egész rendszerre.
|
||||
Feladatunk egy seregélyeket hang alapján felismerni és elriasztani képes rendszer megtervezése és fejlesztése volt, amely kizárólag nyílt komponenseket használ fel. Kiemelten fontos volt, hogy az általunk elkészített rendszerbe későbbi fejlesztések során könnyedén illeszthetők legyenek más típusú adatok és kimenetek. A rendszer architektúráját ezen szempontok és a korábban ismertetett követelményeket figyelembe véve készítettük el. A rendszer elkészülte után megterveztünk és elvégeztünk méréseket, amiknek a célja a rendszer nagy számú szenzor melletti viselkedésének vizsgálata és az egyes komponensek skálázásának az adatok körülfordulási idejére gyakorolt hatásának elemzése volt. Ezek alapján ajánlásokat fogalmazunk meg a saját rendszerünkre, valamint hasonló rendszerek fejlesztésére vonatkozóan.
|
||||
22
src/content/preparation.tex
Normal file
22
src/content/preparation.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,22 @@
|
||||
\chapter{A rendszer ismertetése}
|
||||
|
||||
A rendszer tervezését olyan alapvető felelősségekkel kezdtük, mint adatok fogadása, ezek tárolása, valamint továbbítása. A fejlesztési folyamat során ezektől haladtunk az egyre specifikusabbak fele, mint a mesterséges intelligencia által használt modellek tárolása és dinamikus frissítése. Ennek a folyamatnak eredményeképp készítettük el a <ÁBRAHIVATKOZÁS> látható architektúrát. A rendszer minden komponense egy-egy mikroszolgáltatás. Ezt a tervezési folyamat egy korai lépésében döntöttük el. E döntés mögött két indokunk volt. Az első a fejlesztés során a kooperáció könnyebbsége, hiszen a mikroszolgáltatások interfészeinek egyeztetése után azok egymástól függetlenül fejleszthetők, ezzel a kooperációt is elősegítve. Emellett ettől a döntéstől azt vártuk, hogy amennyiben a rendszer tervezése során követjük a korábban leírt ajánlásokat, a komponensek skálázhatósága jobb lesz, így a nagyobb terhelés esetén nem lesz érzékelhető növekedés a válaszidőben. Ebben a fejezetben szeretnénk bemutatni az általunk tervezett architektúrát a beérkező adatok útját bejárva.
|
||||
\section{Felhő rendszer ismertetése}
|
||||
<Jól ismert kép az architektúráról>
|
||||
A rendszerbe két típusú adat érkezhet . A kihelyezett eszközök által felvett hangadatok a felhő rendszerbe az Input Service-hez kerülnek be, ahol a beérkezett hangfájl és az azt kísérő üzenet formátumának validálása után az alapvető metaadatok – többek között a küldő eszköz azonosítója, beérkezés dátuma, valamint az egész felhős rendszerben használt egyedi azonosító – eltárolódnak. Ezt követően az állomány továbbításra kerül a Storage Service-nek, ahol egy objektumtárban kerül eltárolásra. Ez azért előnyös, mert ha egy mintát szeretnénk többször is feldolgozni , a feldolgozott mintákat meghallgatni validálás céljából vagy az AI Service-ben használt modellt a rendszer felhasználója pontosítani szeretné a rendelkezésre álló valós mintákkal, akkor lehetőség van azt lekérni egyéb metaadatai mellett az egyedi azonosító segítségével. Erre viszont csak limitált ideig van lehetőség, ugyanis az eltárolt hangfájlok beállítható idő múlva – alapértelmezés szerint egy hét – törlésre kerülnek, hogy a beérkezett minták által elfoglalt lemezterületet kordában tartsuk. A fájl sikeres tárolását követően az Input Service egy üzenetsorra beküldi a minta azonosítóját, ezzel jelezve a feldolgozó komponensnek az új minta beérkezését és azt, hogy milyen azonosítót használhat a Storage Service-től lekérdezéskor.
|
||||
Az üzenetsoron az AI Service példányai fogadják az üzenetet, ezen komponens felelőssége a minták klasszifikálása többek között seregély, traktor és egyéb zaj kategóriákba. Még mielőtt megkezdhetné a feldolgozást, a Model Service-nél ellenőrzi, hogy elérhető-e újabb modell, amivel dolgozni tud. A Model Service egy képes több típusú – beleértve a felhő rendszerben és az IoT eszközön található mesterséges intelligenciák által használtakat – modelleket képes tárolni, a modellek verzióját követni, valamint visszaadni REST API-n keresztül. Az éppen használt modell friss állapotának eldöntésére lekéri az alapértelmezett modell metaadatait, amiket összevet a lokálisan meglévő modell metaadataival. Amennyiben valóban elérhető újabb modell, letölti azt és onnan betölti további használatra. E mechanizmus által lehetőség van a rendszer által használt modellek dinamikus frissítésére és cseréjére , valamint a Model Service-ben az alapértelmezett modell korábbira visszaállításával akár korábbira visszatérés is könnyedén lehetséges. A modell ellenőrzése után az AI Service-ben található mesterséges intelligencia elvégzi a hangfájl klasszifikációját. Ennek eredményét a minta azonosítójával egyetemben egy másik üzenetsoron publikálja.
|
||||
Az üzenetsorra érkező adatokat három mikroszolgáltatás fogadja, de az üzenetsornak hála újabb ilyen komponens illesztése a meglévő a rendszerhez könnyedén lehetséges. A Results Service feladata eltárolni minden egyes minta adatait úgy, hogy azok egyesével lekérdezhetők legyenek. Ennek a mikroszolgáltatásnak a segítségével lehetséges harmadik fél által gyártott szoftverekhez csatolni az általunk fejlesztett rendszert. A Metrics Service felelőssége idősoros adatbázisba illeszteni az eredményeket. Az idősor adatbázisból statisztikai lekérdezések segítségével betekintést nyerhetünk a szőlőben a seregélyek mozgásába, tendenciáiba akár egy harmadik fél által fejlesztett dashboarddal. Az utolsó mikroszolgáltatás, ami megkapja a klasszifikációk eredményeit a Guard Service. Ez a mikroszolgáltatás üzenetsoron küld egy riasztási parancsot annak az eszköznek, ahonnan seregélyként detektált minta érkezett.
|
||||
Az egyes komponensek közötti kommunikáció alapvetően HTTP feletti REST API-k segítségével történik, kivéve az előzőekben említett helyeken. Előbbit olyan esetekben alkalmaztuk, amikor az adott interfész külső alkalmazások felé elérhető, nagy mennyiségű adat átvitele történik, vagy fontos a szinkron kommunikáció. Jó példa a Storage Service interfésze, ugyanis itt fontos tudni, hogy mikor áll készen a mikroszolgáltatás a minta kiszolgálására, valamint egy tipikus JSON formátumú üzenethez képest nagy mennyiségű, bináris adat átvitelét jelenti. Természetesen üzenetsorra is megvalósítható lenne ez a viselkedés, viszont jelentősen bonyolultabb üzleti logikát igényelt volna a megvalósítás, jelentősebb előnyt viszont nem hozna.
|
||||
Az egyes mikroszolgáltatások közötti üzenetsorok AMQP (Advanced Message Queuing Protocol) felett zajlanak. Emellett akkor döntöttünk, amikor több komponensnek is szüksége van egy művelet eredményére – mint például az AI Service kimenetére reagáló három mikroszolgáltatás –, vagy nem szükséges az adott üzenetre válasznak érkeznie. Ilyen az Input Service által az AI Service-nek küldött értesítés is.
|
||||
Az interfészek és üzenetek tervezése során kiemelten figyeltünk arra, hogy minden üzenetsoron és REST API-n átvitt adat lehetőleg minél kisebb legyen, csak a szükséges adatok kerüljenek továbbításra. Ezzel is növelve a kommunikáció hatékonyságát és kihasználva a HTTP és üzenetsor előnyeit minimális többletköltség mellett.
|
||||
A minták fogadásában nem vesz részt a Command and Control Service, felelőssége az egyes eszközök és azok szenzorainak állapotának vezérlése, nyomon követése. A kihelyezett IoT eszközök az állapotukat üzenetsoron jelzik. Egy ilyen üzenet például lehet jelzés, hogy az eszköz valamilyen hibás állapotba került és javítást vagy cserét igényel, esetleg egy szenzorrol nem képes adatot olvasni, kikapcsolni készül vagy épp most kapcsolt be. Egy másik üzenetsoron hallgatják a parancsokat és végrehajtják azokat. Ilyen parancs lehet a mesterséges intelligencia által használt modell frissítése és a szenzor vagy eszköz kikapcsolása. Az irányító üzenetek küldését REST API segítségével lehet kiváltani. A Command and Control Service indulásakor nem ismeri a rendszerben futó eszközöket, azokat az első üzenetük fogadásakor jegyzi fel egy saját relációs adatbázisba, ahol követi az állapotukat. Azokat az eszközöket, amik öt perce nem küldtek státusz üzenetet, a mikroszolgáltatás hibás állapotba lépteti a belső állapotreprezentációjában. Az egy hétnél tovább el nem érhető eszközöket automatikusan kikerülnek az adatbázisból kivéve, ha a felhasználó API hívás segítségével permanensnek nem jelölte azt.
|
||||
Az eszközök és a felhőben lévő komponensek közti üzenetsoros kommunikáció MQTT (Message Queue Telemetry Transport) protokollon történik, ami mellett annak flexibilis téma (topic) architektúrája mellett döntöttünk. Lehetőség van az egyes üzenetsorok vagy másnéven témák struktúrálására és ezáltal egyszere több témára üzenet küldésére, valamint feliratkozásra. Ezt a Command and Control Service esetében ki is használtuk, ugyanis az egyszere iratkozik fel minden eszköz státuszüzeneteire, valamint a struktúrált témáknak köszönhetően minden vezérlőüzenetet csak a céleszköz kap meg, ami csökkenti a szükséges hálózati forgalmat és az eszközök által feldolgozandó üzenetek számát.
|
||||
\section{Internet of Things eszköz ismertetése}
|
||||
Az IoT eszköz architektúrájának tervezése során a legfontosabb szempont az új szenzorok bevezetése volt. Emiatt úgy döntöttünk, hogy az egyes szenzorokat teljesen külön kezeljük. Három alapvető lépést határoztunk meg egy mért adat útja során. Az első a szenzor általi mérés elvégzése, amit az opcionális előfeldolgozás követ. Végezetül, a szoftvernek döntést kell hoznia, hogy az eredményt tovább küldje-e felhőbe, majd a döntést végre is kell hajtsa.
|
||||
Azért, hogy ez a folyamat minél flexibilisebb legyen, az egyes lépéseket összefogja és indítja egy külön osztály, valamint a mintavételezéseket egy központi, belső óra vezérli.
|
||||
Itt konkrét, hardveres implementációval nem foglalkoztunk, azt a szoftver tervezése és fejlesztése során elabsztracháltnak tekintettük.
|
||||
<osztálydiagram>
|
||||
A felvázolt koncepciót a fenti osztálydiagramon valósítottuk meg. Új szenzor felvétele esetén az ISensor, IPreProcessor, ISender interfészek implementálásával és SignalProcessor osztályból leszármazással, valamint ezek az Application osztályba regisztrálásával lehetséges. Új riasztásra képes forgatókönyv esetében az IActuator interfész implementálásával van lehetőségünk a riasztás elvégzésére.
|
||||
Az Application osztály tartalmazza az eszközök eseményhurkát, ami lehetővé teszi a szenzorok ismételt mintavételét, előfeldolgozását és a minta felhőbe küldését. Az általunk megvalósított viselkedés során egy ütemben a SoundSignalProcessor vezényli a hangminták kezelését. Az ütem elején egy másodperc hosszú hangmintát vesz az előre bekonfigurált mikrofonról, amit egy mesterséges intelligencia bekategorizál többek között traktor, emberhang, méhek és madárcsicsergés kategóriákba. A madárcsiripelés kategóriába sorolt mintákat továbbítja a felhőbe a SoundSender, ahol az előbbiekben leírt folyamat kerül végrehajtásra. Ez a forgatókönyv <ÁBRAHIVATKOZÁS> látható. Minden harmadik ütem végén küld az eszköz státusz frissítést a felhőnek.
|
||||
<szekvenciadiagram>
|
||||
Az eszköz indulásakor az Application osztály a beállított üzenetsoron elküldi, hogy éppen bekapcsolt, hamarosan elkezd adatokat küldeni és képes parancsok végrehajtására. Utóbbi külön szálon történik, emiatt szükség volt a szenzorok offline és online állapotainak szálbiztos kezelésére a SignalProcessor leszármazottjaiban és az ezeket nyilvántartó listának is hasonlóan szálbiztosnak kell lennie. Az offline szenzorok forgatókönyve kikerül az ütemezett forgatókönyvek közül, viszont futó forgatókönyvet az alkalmazás nem szakít meg.
|
||||
8
src/content/results.tex
Normal file
8
src/content/results.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,8 @@
|
||||
\chapter{Zárszó}
|
||||
|
||||
\section{További kutatási irányok}
|
||||
|
||||
Az elkövetkező időszakban szándékunkban áll megtervezni és implementálni az előző fejezetben javasolt módosításokat, valamint azok hatékonyságának értékelését is szeretnénk elvégezni.
|
||||
Úgy gondoljuk a rendszerben számos lehetőség rejlik, amit érdemes lenne kiaknázni, ezért további funkciókkal szeretnénk bővíteni mind az IoT eszközön futó szoftvert, mind a felhő-natív rendszert. Egy ilyen lehet hőmérséklet és egy egyéb adatok felhasználása a seregélyek detekciója és a riasztások tüzelése elején.
|
||||
|
||||
\section{Köszönetnyilvánítás}
|
||||
24
src/content/theory.tex
Normal file
24
src/content/theory.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,24 @@
|
||||
% !TeX root = ../thesis.tex
|
||||
\chapter{Cloud-native rendszerekről}
|
||||
\label{sec:theory}
|
||||
|
||||
\section{Felhő}
|
||||
A felhőalapú számítástechnikában a felhasználó elől elrejtve, a szolgáltató erőforrás halmazán elosztva megvalósított szolgáltatásokat értjük, amit jellemzően virtualizációs technológiára építenek. Három alapvető szolgáltatási modellt különböztetünk meg: SaaS (Software as a Service, Szoftver, mint Szolgáltatás, például: Office 365), PaaS (Platform as a Service, Platform, mint Szolgáltatás, például: Oracle Cloud Platform) és IaaS (Infrastructure as a Service, Infrastruktúra, mint Szolgáltatás, például: Microsoft Azure). További szolgáltatási modellek: Container aaS, Function aaS, etc.
|
||||
\section{Kubernetes}
|
||||
A Kubernetes egy Go nyelven írt, nyílt forráskódú konténer orkesztrációs platform, amely képes konténerek automatikus konfigurációjára, skálázására, valamint bizonyos hibák automatikus elhárítására is. Több konténer technológiát támogat, köztük a Dockert is. Nagyon népszerű, gyors fejlesztés alatt álló projekt. Emiatt felhasználói és programozói interfésze gyakran változik, megkövetelve a ráépülő megoldásoktól a hasonló sebességű fejlesztést. Jól definiált interfésze miatt sok ráépülő, azt kiegészítő projekt létezik. A Kubernetes kiváló keretet nyújt mikroszolgáltatás alapú alkalmazások fejlesztésére.
|
||||
<ábra példa k8s klaszterről>
|
||||
Egy Kubernetes klaszterben két típusú hosztgép lehet. Mindkettőből lehet több darab, de legalább egy-egy példány kötelező. Egy Kubernetes klaszter legalább egy Masterből és Workerből épül fel, ezek több komponensből állnak. A Kubernetes Master felelős a klaszterben lezajló folyamatok irányításáért, valamint a Slave-ek - vagy más néven Workerek - és az alkalmazások állapotának nyilvántartásáért. Egy Master node számos komponensből áll, ezek a Master egy-egy feladatáért felelnek. Több Master node futtatása esetén - úgynevezett multimaster mode - csak az API Server és az etcd komponensekből jön létre több példány, a többiből egyszerre csak egy példány lehet aktív.
|
||||
A Kubernetesben különböző objektumtípusokat definiáltak, ezek közül a legfontosabbakat bemutatjuk a következőkben (Pod, Deployment, Service és Ingress).
|
||||
A Pod egy vagy több konténert összefogó logikai hoszt. Egy podon belül lévő konténerek osztoznak a hálózaton és a háttértáron, valamint azonos a futtatási specifikációjuk. Ez azt jelenti, hogy az egy podon belüli konténerek localhoston keresztül elérik egymást, valamint van lehetőség, hogy a konténerekben futó alkalmazások lássák a másik konténerben futó folyamatokat. Egy Kubernetes rendszerben a Pod a legkisebb egység, amit futásra lehet ütemezni.
|
||||
A Deployment segítségével deklaratívan leírható egy alkalmazást felépítő podok és azok kívánt állapota. Lehetőség van megadni, hány replikát hozzon létre a rendszer. Hasonló módon lehet a podok állapotát frissíteni vagy egy korábbi állapotra visszatérni. Egy Deploymentben lehetőség van több pod definiálására, ami az alkalmazás komponensek lazább csatolását teszi lehetővé.
|
||||
A podok bármikor törlődhetnek, valamint új példány jöhet belőlük létre. Minden pod saját IP címmel rendelkezik, viszont szükség van valamilyen módszerre, aminek segítségével nyomon lehet követni, hogy egy pod által nyújtott szolgáltatás milyen címen érhető el. Erre a problémára nyújt megoldást a Service, ami absztrakciót jelent a podok felett.
|
||||
Néhány fontosabb szolgáltatás, melyet a Kubernetes nyújt:
|
||||
Horizontális skálázás,
|
||||
Konfiguráció és szenzitív adatok menedzsmentje,
|
||||
Háttértár orkesztráció,
|
||||
Szolgáltatások név alapján történő felderítése.
|
||||
Ingress erőforrás segítségével klaszteren belüli Service erőforrást lehet azon kívülre kiszolgálni. Ennek módját az Ingress erőforrás határozza meg, amelyet az Ingress Controller nevű klaszter szintű objektum szolgál ki.
|
||||
\section{Mikroszolgáltatások}
|
||||
A mikroszolgáltatás vagy mikroszolgáltatás szoftverarchitektúra egy alkalmazás architektúra, amelynek segítségével a komplex, skálázható alkalmazások fejlesztése egyszerűbb, valamint a kódbázis növekedésével átlátható marad. Ezt úgy éri el, hogy az alkalmazást kisebb, önálló komponensekre bontja, ezeket lazán, tipikusan REST API-val, vagy üzenet sorok (message queue) segítségével illeszti egymáshoz. Az architektúra alkalmazása esetén felmerülnek bizonyos problémák, mint például az egyes szolgáltatásoknak meg kell egymást találniuk, vagy több példány futtatása esetén megoldandó a terheléselosztás is. Az így fejlesztett alkalmazások kiválóan illeszkednek a felhő alapú rendszerekhez, például a Kuberneteshez. Mikroszolgáltatás architektúra esetében figyelni kell az úgynevezett rejtett monolitra, amikor a fejlesztett alkalmazás viselkedéséből adódóan igazából nem mikroszolgáltatás alapú. Például, ha minden mikroszolgáltatás függ egytől, akkor az adott architektúra rejtett monolit jellegű. Pozitív tulajdonsága a mikroszolgáltatásoknak, hogy jól definiált API-k mellett az egyes szolgáltatások a saját adatszerkezetüket a nekik legmegfelelőbb módon képesek kezelni, nincs szükség kompromisszumokra az egész alkalmazást figyelembe véve.
|
||||
\section{Internet of Things}
|
||||
Az Internet of Things (IoT), vagy magyarul a Dolgok Internete mindennapi eszközök szenzorokkal és internet kapcsolattal ellátását jelenti. Ezek az eszközök képesek automatikusan adatok gyűjtésére és azok továbbítására. Gyakran előfordul, hogy több típusú szenzorból gyűjtött adatok egy felhős rendszerben kerülnek összegzésre és feldolgozásra, ugyanis at IoT eszközök tipikusan alacsony számítási kapacitással és fogyasztással rendelkeznek, ami az egyes eszközök árát is alacsonyan tartja. Jó példa az IoT-ben rejlő lehetőségekre egy olyan okos termosz, amely az online elérhető időjárás előrejelzések és a felhőben tárolt felhasználói profil alapján előre melegíti vagy hűti az általa irányított lakást.
|
||||
BIN
src/figures/bme_logo.pdf
Normal file
BIN
src/figures/bme_logo.pdf
Normal file
Binary file not shown.
BIN
src/figures/classification-service-rps.png
Normal file
BIN
src/figures/classification-service-rps.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 56 KiB |
BIN
src/figures/classification-service-runtime.png
Normal file
BIN
src/figures/classification-service-runtime.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 52 KiB |
1
src/figures/cloud-arch (8).drawio
Normal file
1
src/figures/cloud-arch (8).drawio
Normal file
File diff suppressed because one or more lines are too long
BIN
src/figures/cloud-arch-class.pdf
Normal file
BIN
src/figures/cloud-arch-class.pdf
Normal file
Binary file not shown.
BIN
src/figures/cloud-arch-k8s-general-ach.pdf
Normal file
BIN
src/figures/cloud-arch-k8s-general-ach.pdf
Normal file
Binary file not shown.
BIN
src/figures/cloud-arch-phys.pdf
Normal file
BIN
src/figures/cloud-arch-phys.pdf
Normal file
Binary file not shown.
BIN
src/figures/cloud-arch-redesigned.pdf
Normal file
BIN
src/figures/cloud-arch-redesigned.pdf
Normal file
Binary file not shown.
7
src/figures/convert.cmd
Normal file
7
src/figures/convert.cmd
Normal file
@@ -0,0 +1,7 @@
|
||||
@echo off
|
||||
for %%j in (*.eps) do (
|
||||
echo converting file "%%j"
|
||||
epstopdf "%%j"
|
||||
)
|
||||
echo done .
|
||||
|
||||
BIN
src/figures/input-service-rps.png
Normal file
BIN
src/figures/input-service-rps.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 52 KiB |
BIN
src/figures/input-service-runtime.png
Normal file
BIN
src/figures/input-service-runtime.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 34 KiB |
BIN
src/figures/input-svc-latency.png
Normal file
BIN
src/figures/input-svc-latency.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 51 KiB |
BIN
src/figures/microservice-comparison.png
Normal file
BIN
src/figures/microservice-comparison.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 47 KiB |
BIN
src/figures/mqtt-latency.png
Normal file
BIN
src/figures/mqtt-latency.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 36 KiB |
BIN
src/figures/softwarecomparison-benchmarks.png
Normal file
BIN
src/figures/softwarecomparison-benchmarks.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 35 KiB |
BIN
src/figures/storage-service-runtime.png
Normal file
BIN
src/figures/storage-service-runtime.png
Normal file
Binary file not shown.
|
After Width: | Height: | Size: 48 KiB |
1910
src/huplain.bst
Normal file
1910
src/huplain.bst
Normal file
File diff suppressed because it is too large
Load Diff
32
src/include/declaration.tex
Normal file
32
src/include/declaration.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,32 @@
|
||||
\selectlanguage{magyar}
|
||||
\pagenumbering{gobble}
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Nyilatkozat
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\begin{center}
|
||||
\large
|
||||
\textbf{HALLGATÓI NYILATKOZAT}\\
|
||||
\end{center}
|
||||
|
||||
Alulírott \emph{\vikszerzoVezeteknev{} \vikszerzoKeresztnev}, szigorló hallgató kijelentem, hogy ezt a \vikmunkatipusat{} meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, csak a megadott forrásokat (szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem.
|
||||
|
||||
Hozzájárulok, hogy a jelen munkám alapadatait (szerző(k), cím, angol és magyar nyelvű tartalmi kivonat, készítés éve, konzulens(ek) neve) a BME VIK nyilvánosan hozzáférhető elektronikus formában, a munka teljes szövegét pedig az egyetem belső hálózatán keresztül (vagy autentikált felhasználók számára) közzétegye. Kijelentem, hogy a benyújtott munka és annak elektronikus verziója megegyezik. Dékáni engedéllyel titkosított diplomatervek esetén a dolgozat szövege csak 3 év eltelte után válik hozzáférhetővé.
|
||||
|
||||
\begin{flushleft}
|
||||
\vspace*{1cm}
|
||||
Budapest, \today
|
||||
\end{flushleft}
|
||||
|
||||
\begin{flushright}
|
||||
\vspace*{1cm}
|
||||
\makebox[7cm]{\rule{6cm}{.4pt}}\\
|
||||
\makebox[7cm]{\emph{\vikszerzoVezeteknev{} \vikszerzoKeresztnev}}\\
|
||||
\makebox[7cm]{hallgató}
|
||||
\end{flushright}
|
||||
\thispagestyle{empty}
|
||||
|
||||
\vfill
|
||||
\clearpage
|
||||
\thispagestyle{empty} % an empty page
|
||||
|
||||
\selectthesislanguage
|
||||
54
src/include/guideline.tex
Normal file
54
src/include/guideline.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,54 @@
|
||||
\selecthungarian
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Rovid formai es tartalmi tajekoztato
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
\footnotesize
|
||||
\begin{center}
|
||||
\large
|
||||
\textbf{\Large Általános információk, a diplomaterv szerkezete}\\
|
||||
\end{center}
|
||||
|
||||
A diplomaterv szerkezete a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán:
|
||||
\begin{enumerate}
|
||||
\item Diplomaterv feladatkiírás
|
||||
\item Címoldal
|
||||
\item Tartalomjegyzék
|
||||
\item A diplomatervező nyilatkozata az önálló munkáról és az elektronikus adatok kezeléséről
|
||||
\item Tartalmi összefoglaló magyarul és angolul
|
||||
\item Bevezetés: a feladat értelmezése, a tervezés célja, a feladat indokoltsága, a diplomaterv felépítésének rövid összefoglalása
|
||||
\item A feladatkiírás pontosítása és részletes elemzése
|
||||
\item Előzmények (irodalomkutatás, hasonló alkotások), az ezekből levonható következtetések
|
||||
\item A tervezés részletes leírása, a döntési lehetőségek értékelése és a választott megoldások indoklása
|
||||
\item A megtervezett műszaki alkotás értékelése, kritikai elemzése, továbbfejlesztési lehetőségek
|
||||
\item Esetleges köszönetnyilvánítások
|
||||
\item Részletes és pontos irodalomjegyzék
|
||||
\item Függelék(ek)
|
||||
\end{enumerate}
|
||||
|
||||
Felhasználható a következő oldaltól kezdődő \LaTeX diplomatervsablon dokumentum tartalma.
|
||||
|
||||
A diplomaterv szabványos méretű A4-es lapokra kerüljön. Az oldalak tükörmargóval készüljenek (mindenhol 2,5~cm, baloldalon 1~cm-es kötéssel). Az alapértelmezett betűkészlet a 12 pontos Times New Roman, másfeles sorközzel, de ettől kismértékben el lehet térni, ill. más betűtípus használata is megengedett.
|
||||
|
||||
Minden oldalon -- az első négy szerkezeti elem kivételével -- szerepelnie kell az oldalszámnak.
|
||||
|
||||
A fejezeteket decimális beosztással kell ellátni. Az ábrákat a megfelelő helyre be kell illeszteni, fejezetenként decimális számmal és kifejező címmel kell ellátni. A fejezeteket decimális aláosztással számozzuk, maximálisan 3 aláosztás mélységben (pl. 2.3.4.1.). Az ábrákat, táblázatokat és képleteket célszerű fejezetenként külön számozni (pl. 2.4. ábra, 4.2. táblázat vagy képletnél (3.2)). A fejezetcímeket igazítsuk balra, a normál szövegnél viszont használjunk sorkiegyenlítést. Az ábrákat, táblázatokat és a hozzájuk tartozó címet igazítsuk középre. A cím a jelölt rész alatt helyezkedjen el.
|
||||
|
||||
A képeket lehetőleg rajzoló programmal készítsék el, az egyenleteket egyenlet-szerkesztő segítségével írják le (A \LaTeX~ehhez kézenfekvő megoldásokat nyújt).
|
||||
|
||||
Az irodalomjegyzék szövegközi hivatkozása történhet sorszámozva (ez a preferált megoldás) vagy a Harvard-rendszerben (a szerző és az évszám megadásával). A teljes lista névsor szerinti sorrendben a szöveg végén szerepeljen (sorszámozott irodalmi hivatkozások esetén hivatkozási sorrendben). A szakirodalmi források címeit azonban mindig az eredeti nyelven kell megadni, esetleg zárójelben a fordítással. A listában szereplő valamennyi publikációra hivatkozni kell a szövegben (a \LaTeX-sablon a Bib\TeX~segítségével mindezt automatikusan kezeli). Minden publikáció a szerzők után a következő adatok szerepelnek: folyóirat cikkeknél a pontos cím, a folyóirat címe, évfolyam, szám, oldalszám tól-ig. A folyóiratok címét csak akkor rövidítsük, ha azok nagyon közismertek vagy nagyon hosszúak. Internetes hivatkozások megadásakor fontos, hogy az elérési út előtt megadjuk az oldal tulajdonosát és tartalmát (mivel a link egy idő után akár elérhetetlenné is válhat), valamint az elérés időpontját.
|
||||
|
||||
\vspace{5mm}
|
||||
Fontos:
|
||||
\begin{itemize}
|
||||
\item A szakdolgozatkészítő / diplomatervező nyilatkozata (a jelen sablonban szereplő szövegtartalommal) kötelező előírás, Karunkon ennek hiányában a szakdolgozat/diplomaterv nem bírálható és nem védhető!
|
||||
\item Mind a dolgozat, mind a melléklet maximálisan 15~MB méretű lehet!
|
||||
\end{itemize}
|
||||
|
||||
\vspace{5mm}
|
||||
\begin{center}
|
||||
Jó munkát, sikeres szakdolgozatkészítést, ill. diplomatervezést kívánunk!
|
||||
\end{center}
|
||||
|
||||
\normalsize
|
||||
\selectthesislanguage
|
||||
73
src/include/packages.tex
Normal file
73
src/include/packages.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,73 @@
|
||||
% !TeX root = ../thesis.tex
|
||||
% thanks to http://tex.stackexchange.com/a/47579/71109
|
||||
\usepackage{ifxetex}
|
||||
\usepackage{ifluatex}
|
||||
\newif\ifxetexorluatex % a new conditional starts as false
|
||||
\ifnum 0\ifxetex 1\fi\ifluatex 1\fi>0
|
||||
\xetexorluatextrue
|
||||
\fi
|
||||
|
||||
\ifxetexorluatex
|
||||
\usepackage{fontspec}
|
||||
\else
|
||||
\usepackage[T1]{fontenc}
|
||||
\usepackage[utf8]{inputenc}
|
||||
\usepackage[lighttt]{lmodern}
|
||||
\fi
|
||||
|
||||
\usepackage[english,magyar]{babel} % Alapértelmezés szerint utoljára definiált nyelv lesz aktív, de később külön beállítjuk az aktív nyelvet.
|
||||
|
||||
%\usepackage{cmap}
|
||||
\usepackage{amsfonts,amsmath,amssymb} % Mathematical symbols.
|
||||
%\usepackage[ruled,boxed,resetcount,linesnumbered]{algorithm2e} % For pseudocodes. % beware: this is not compatible with LuaLaTeX, see http://tex.stackexchange.com/questions/34814/lualatex-and-algorithm2e
|
||||
\usepackage{booktabs} % For publication quality tables for LaTeX
|
||||
\usepackage{graphicx}
|
||||
|
||||
\usepackage{listings}
|
||||
|
||||
%\usepackage{fancyhdr}
|
||||
%\usepackage{lastpage}
|
||||
|
||||
\usepackage{anysize}
|
||||
%\usepackage{sectsty}
|
||||
\usepackage{setspace} % For setting line spacing
|
||||
|
||||
\usepackage[unicode]{hyperref} % For hyperlinks in the generated document.
|
||||
\usepackage{xcolor}
|
||||
\usepackage{listings} % For source code snippets.
|
||||
|
||||
\usepackage[amsmath,thmmarks]{ntheorem} % Theorem-like environments.
|
||||
|
||||
\usepackage[hang]{caption}
|
||||
|
||||
\singlespacing
|
||||
|
||||
\newcommand{\selecthungarian}{
|
||||
\selectlanguage{magyar}
|
||||
\setlength{\parindent}{2em}
|
||||
\setlength{\parskip}{0em}
|
||||
\frenchspacing
|
||||
}
|
||||
|
||||
\newcommand{\selectenglish}{
|
||||
\selectlanguage{english}
|
||||
\setlength{\parindent}{0em}
|
||||
\setlength{\parskip}{0.5em}
|
||||
\nonfrenchspacing
|
||||
\renewcommand{\figureautorefname}{Figure}
|
||||
\renewcommand{\tableautorefname}{Table}
|
||||
\renewcommand{\partautorefname}{Part}
|
||||
\renewcommand{\chapterautorefname}{Chapter}
|
||||
\renewcommand{\sectionautorefname}{Section}
|
||||
\renewcommand{\subsectionautorefname}{Section}
|
||||
\renewcommand{\subsubsectionautorefname}{Section}
|
||||
}
|
||||
|
||||
\usepackage[numbers]{natbib}
|
||||
\usepackage{xspace}
|
||||
|
||||
\usepackage{tikz}
|
||||
\usepackage{pgfplots}
|
||||
\pgfplotsset{compat=1.6}
|
||||
|
||||
\PassOptionsToPackage{hyphens}{url}\usepackage{hyperref}
|
||||
125
src/include/preamble.tex
Normal file
125
src/include/preamble.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,125 @@
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Page layout setup
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% we need to redefine the pagestyle plain
|
||||
% another possibility is to use the body of this command without \fancypagestyle
|
||||
% and use \pagestyle{fancy} but in that case the special pages
|
||||
% (like the ToC, the References, and the Chapter pages)remain in plane style
|
||||
|
||||
\pagestyle{plain}
|
||||
\marginsize{35mm}{25mm}{15mm}{15mm}
|
||||
|
||||
\setcounter{tocdepth}{3}
|
||||
%\sectionfont{\large\upshape\bfseries}
|
||||
\setcounter{secnumdepth}{3}
|
||||
|
||||
\sloppy % Margón túllógó sorok tiltása.
|
||||
\widowpenalty=10000 \clubpenalty=10000 %A fattyú- és árvasorok elkerülése
|
||||
\def\hyph{-\penalty0\hskip0pt\relax} % Kötőjeles szavak elválasztásának engedélyezése
|
||||
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Setup hyperref package
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\hypersetup{
|
||||
% bookmarks=true, % show bookmarks bar?
|
||||
unicode=true, % non-Latin characters in Acrobat's bookmarks
|
||||
pdftitle={\vikcim}, % title
|
||||
pdfauthor={\szerzoMeta}, % author
|
||||
pdfsubject={\vikdoktipus}, % subject of the document
|
||||
pdfcreator={\szerzoMeta}, % creator of the document
|
||||
pdfproducer={}, % producer of the document
|
||||
pdfkeywords={}, % list of keywords (separate then by comma)
|
||||
pdfnewwindow=true, % links in new window
|
||||
colorlinks=true, % false: boxed links; true: colored links
|
||||
linkcolor=black, % color of internal links
|
||||
citecolor=black, % color of links to bibliography
|
||||
filecolor=black, % color of file links
|
||||
urlcolor=black % color of external links
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Set up listings
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\definecolor{lightgray}{rgb}{0.95,0.95,0.95}
|
||||
\lstset{
|
||||
basicstyle=\scriptsize\ttfamily, % print whole listing small
|
||||
keywordstyle=\color{black}\bfseries, % bold black keywords
|
||||
identifierstyle=, % nothing happens
|
||||
% default behavior: comments in italic, to change use
|
||||
% commentstyle=\color{green}, % for e.g. green comments
|
||||
stringstyle=\scriptsize,
|
||||
showstringspaces=false, % no special string spaces
|
||||
aboveskip=3pt,
|
||||
belowskip=3pt,
|
||||
backgroundcolor=\color{lightgray},
|
||||
columns=flexible,
|
||||
keepspaces=true,
|
||||
escapeinside={(*@}{@*)},
|
||||
captionpos=b,
|
||||
breaklines=true,
|
||||
frame=single,
|
||||
float=!ht,
|
||||
tabsize=2,
|
||||
literate=*
|
||||
{á}{{\'a}}1 {é}{{\'e}}1 {í}{{\'i}}1 {ó}{{\'o}}1 {ö}{{\"o}}1 {ő}{{\H{o}}}1 {ú}{{\'u}}1 {ü}{{\"u}}1 {ű}{{\H{u}}}1
|
||||
{Á}{{\'A}}1 {É}{{\'E}}1 {Í}{{\'I}}1 {Ó}{{\'O}}1 {Ö}{{\"O}}1 {Ő}{{\H{O}}}1 {Ú}{{\'U}}1 {Ü}{{\"U}}1 {Ű}{{\H{U}}}1
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Set up theorem-like environments
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Using ntheorem package -- see http://www.math.washington.edu/tex-archive/macros/latex/contrib/ntheorem/ntheorem.pdf
|
||||
|
||||
\theoremstyle{plain}
|
||||
\theoremseparator{.}
|
||||
\newtheorem{example}{\pelda}
|
||||
|
||||
\theoremseparator{.}
|
||||
%\theoremprework{\bigskip\hrule\medskip}
|
||||
%\theorempostwork{\hrule\bigskip}
|
||||
\theorembodyfont{\upshape}
|
||||
\theoremsymbol{{\large \ensuremath{\centerdot}}}
|
||||
\newtheorem{definition}{\definicio}
|
||||
|
||||
\theoremseparator{.}
|
||||
%\theoremprework{\bigskip\hrule\medskip}
|
||||
%\theorempostwork{\hrule\bigskip}
|
||||
\newtheorem{theorem}{\tetel}
|
||||
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Some new commands and declarations
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\newcommand{\code}[1]{{\upshape\ttfamily\scriptsize\indent #1}}
|
||||
\newcommand{\doi}[1]{DOI: \href{http://dx.doi.org/\detokenize{#1}}{\raggedright{\texttt{\detokenize{#1}}}}} % A hivatkozások közt így könnyebb DOI-t megadni.
|
||||
|
||||
\DeclareMathOperator*{\argmax}{arg\,max}
|
||||
%\DeclareMathOperator*[1]{\floor}{arg\,max}
|
||||
\DeclareMathOperator{\sign}{sgn}
|
||||
\DeclareMathOperator{\rot}{rot}
|
||||
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Setup captions
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\captionsetup[figure]{
|
||||
width=.75\textwidth,
|
||||
aboveskip=10pt}
|
||||
|
||||
\renewcommand{\captionlabelfont}{\bf}
|
||||
%\renewcommand{\captionfont}{\footnotesize\it}
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Hyphenation exceptions
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\hyphenation{Shakes-peare Mar-seilles ár-víz-tű-rő tü-kör-fú-ró-gép}
|
||||
|
||||
|
||||
\author{\vikszerzo}
|
||||
\title{\viktitle}
|
||||
|
||||
\renewcommand{\lstlistingname}{K\'odr\'eszlet}% Listing -> Algorithm
|
||||
\renewcommand{\lstlistlistingname}{List of \lstlistingname s}% List of Listings -> List of Algorithms
|
||||
10
src/include/project.tex
Normal file
10
src/include/project.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,10 @@
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Feladatkiiras (a tanszeken atveheto, kinyomtatott valtozat)
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\clearpage
|
||||
\begin{center}
|
||||
\large
|
||||
\textbf{FELADATKIÍRÁS}\\
|
||||
\end{center}
|
||||
|
||||
A feladatkiírást a tanszéki adminisztrációban lehet átvenni, és a leadott munkába eredeti, tanszéki pecséttel ellátott és a tanszékvezető által aláírt lapot kell belefűzni (ezen oldal \emph{helyett}, ez az oldal csak útmutatás). Az elektronikusan feltöltött dolgozatban már nem kell beleszerkeszteni ezt a feladatkiírást.
|
||||
11
src/include/tdk-variables.tex
Normal file
11
src/include/tdk-variables.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,11 @@
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% TDK-specifikus változók
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\newcommand{\tdkszerzoB}{Második Szerző} % Második szerző neve; hagyd üresen, ha egyedül írtad a TDK-t.
|
||||
\newcommand{\tdkev}{2014} % A dolgozat írásának éve (pl. "2014") (Ez OTDK-nál eltérhet az aktuális évtől.)
|
||||
|
||||
% További adatok az OTDK címlaphoz (BME-s TDK-hoz nem kell kitölteni)
|
||||
\newcommand{\tdkevfolyamA}{IV} % Első szerző évfolyama, római számmal (pl. IV).
|
||||
\newcommand{\tdkevfolyamB}{III} % Második szerző évfolyama, római számmal (pl. III).
|
||||
\newcommand{\tdkkonzulensbeosztasA}{egyetemi tanár} % Első konzulens beosztása (pl. egyetemi docens)
|
||||
\newcommand{\tdkkonzulensbeosztasB}{doktorandusz} % Második konzulens beosztása (pl. egyetemi docens)
|
||||
57
src/include/thesis-en.tex
Normal file
57
src/include/thesis-en.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,57 @@
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Elnevezések
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\newcommand{\bme}{Budapest University of Technology and Economics}
|
||||
\newcommand{\vik}{Faculty of Electrical Engineering and Informatics}
|
||||
|
||||
\newcommand{\bmemit}{Department of Measurement and Information Systems}
|
||||
\newcommand{\bmetmit}{Department of Telecommunications and Media Informatics}
|
||||
|
||||
\newcommand{\keszitette}{Author}
|
||||
\newcommand{\konzulens}{Advisor}
|
||||
|
||||
\newcommand{\bsc}{Bachelor's Thesis}
|
||||
\newcommand{\msc}{Master's Thesis}
|
||||
\newcommand{\tdk}{Scientific Students' Association Report}
|
||||
\newcommand{\bsconlab}{BSc Project Laboratory}
|
||||
\newcommand{\msconlabi}{MSc Project Laboratory 1}
|
||||
\newcommand{\msconlabii}{MSc Project Laboratory 2}
|
||||
|
||||
\newcommand{\pelda}{Example}
|
||||
\newcommand{\definicio}{Definition}
|
||||
\newcommand{\tetel}{Theorem}
|
||||
|
||||
\newcommand{\bevezetes}{Introduction}
|
||||
\newcommand{\koszonetnyilvanitas}{Acknowledgements}
|
||||
\newcommand{\fuggelek}{Appendix}
|
||||
|
||||
% Optional custom titles
|
||||
%\addto\captionsenglish{%
|
||||
%\renewcommand*{\listfigurename}{Your list of figures title}
|
||||
%\renewcommand*{\listtablename}{Your list of tables title}
|
||||
%\renewcommand*{\bibname}{Your bibliography title}
|
||||
%}
|
||||
|
||||
\newcommand{\szerzo}{\vikszerzoKeresztnev{} \vikszerzoVezeteknev}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensA}{\vikkonzulensAMegszolitas\vikkonzulensAKeresztnev{} \vikkonzulensAVezeteknev}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensB}{\vikkonzulensBMegszolitas\vikkonzulensBKeresztnev{} \vikkonzulensBVezeteknev}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensC}{\vikkonzulensCMegszolitas\vikkonzulensCKeresztnev{} \vikkonzulensCVezeteknev}
|
||||
|
||||
\newcommand{\selectthesislanguage}{\selectenglish}
|
||||
|
||||
\bibliographystyle{unsrt}
|
||||
|
||||
\newcommand{\ie}{i.e.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\Ie}{I.e.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\eg}{e.g.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\Eg}{E.g.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\etal}{et al.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\etc}{etc.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\vs}{vs.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\viz}{viz.\@\xspace} % videlicet
|
||||
\newcommand{\cf}{cf.\@\xspace} % confer
|
||||
\newcommand{\Cf}{Cf.\@\xspace}
|
||||
\newcommand{\wrt}{w.r.t.\@\xspace} % with respect to
|
||||
\newcommand{\approximately}{approx.\@\xspace}
|
||||
|
||||
\newcommand{\appendixnumber}{1} % a fofejezet-szamlalo az angol ABC 1. betuje (A) lesz
|
||||
46
src/include/thesis-hu.tex
Normal file
46
src/include/thesis-hu.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,46 @@
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Elnevezések
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\newcommand{\bme}{Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem}
|
||||
\newcommand{\vik}{Villamosmérnöki és Informatikai Kar}
|
||||
|
||||
\newcommand{\bmemit}{Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék}
|
||||
\newcommand{\bmetmit}{Távközlési és Médiainformatikai Tanszék}
|
||||
|
||||
\newcommand{\keszitette}{Készítette}
|
||||
\newcommand{\konzulens}{Konzulens}
|
||||
|
||||
\newcommand{\bsc}{Szakdolgozat}
|
||||
\newcommand{\msc}{Diplomaterv}
|
||||
\newcommand{\tdk}{TDK dolgozat}
|
||||
\newcommand{\bsconlab}{BSc Önálló laboratórium}
|
||||
\newcommand{\msconlabi}{MSc Önálló laboratórium 1.}
|
||||
\newcommand{\msconlabii}{MSc Önálló laboratórium 2.}
|
||||
|
||||
\newcommand{\pelda}{Példa}
|
||||
\newcommand{\definicio}{Definíció}
|
||||
\newcommand{\tetel}{Tétel}
|
||||
|
||||
\newcommand{\bevezetes}{Bevezetés}
|
||||
\newcommand{\koszonetnyilvanitas}{Köszönetnyilvánítás}
|
||||
\newcommand{\fuggelek}{Függelék}
|
||||
|
||||
% Opcionálisan átnevezhető címek
|
||||
%\addto\captionsmagyar{%
|
||||
%\renewcommand{\listfigurename}{Saját ábrajegyzék cím}
|
||||
%\renewcommand{\listtablename}{Saját táblázatjegyzék cím}
|
||||
%\renewcommand{\bibname}{Saját irodalomjegyzék név}
|
||||
%}
|
||||
|
||||
\newcommand{\szerzo}{\vikszerzoVezeteknev{} \vikszerzoKeresztnev}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensA}{\vikkonzulensAMegszolitas\vikkonzulensAVezeteknev{} \vikkonzulensAKeresztnev}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensB}{\vikkonzulensBMegszolitas\vikkonzulensBVezeteknev{} \vikkonzulensBKeresztnev}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensC}{\vikkonzulensCMegszolitas\vikkonzulensCVezeteknev{} \vikkonzulensCKeresztnev}
|
||||
|
||||
\newcommand{\selectthesislanguage}{\selecthungarian}
|
||||
|
||||
\bibliographystyle{unsrt}
|
||||
|
||||
\def\lstlistingname{lista}
|
||||
|
||||
\newcommand{\appendixnumber}{6} % a fofejezet-szamlalo az angol ABC 6. betuje (F) lesz
|
||||
58
src/include/titlepage-otdk.tex
Normal file
58
src/include/titlepage-otdk.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,58 @@
|
||||
%% OTDK külső címlap
|
||||
\begin{titlepage}
|
||||
$\;$
|
||||
\vspace{5cm}
|
||||
|
||||
\begin{center}
|
||||
\Huge
|
||||
\textbf{TDK-dolgozat}\let\thefootnote\relax\footnote{A dolgozat bemutatását a XXXXXXXXX ``Lorem ipsum dolor sit amet'' című program támogatta.}
|
||||
\end{center}
|
||||
|
||||
\vspace{13cm}
|
||||
|
||||
\Large
|
||||
\hspace{8cm} \szerzo
|
||||
|
||||
\hspace{8cm} \tdkszerzoB
|
||||
|
||||
\hspace{8cm} \tdkev.
|
||||
\end{titlepage}
|
||||
|
||||
\newpage
|
||||
\thispagestyle{empty}
|
||||
|
||||
|
||||
%% OTDK belső címlap
|
||||
\begin{titlepage}
|
||||
\begin{center}
|
||||
\includegraphics[width=7cm]{./figures/bme_logo.pdf}
|
||||
\vspace{0.3cm}
|
||||
|
||||
\bme \\
|
||||
\vik \\
|
||||
\viktanszek \\
|
||||
\vspace{3.5cm}
|
||||
|
||||
\huge {\vikcim}
|
||||
\vspace{1.5cm}
|
||||
|
||||
\large {\textbf{\vikdoktipus}}
|
||||
\vfill
|
||||
|
||||
{\Large
|
||||
{\large \keszitette:} \\ \vspace{0.2cm}
|
||||
\szerzo \\ \tdkevfolyamA. évfolyam \\
|
||||
\vspace{0.5cm}
|
||||
\tdkszerzoB \\ \tdkevfolyamB. évfolyam \\
|
||||
\vspace{1.5cm}
|
||||
{\large \konzulens:} \\ \vspace{0.2cm}
|
||||
\vikkonzulensA,\\ \tdkkonzulensbeosztasA \\
|
||||
\vspace{0.5cm}
|
||||
\vikkonzulensB,\\ \tdkkonzulensbeosztasB \\
|
||||
}
|
||||
|
||||
\vspace{2cm}
|
||||
\large {\tdkev.}
|
||||
|
||||
\end{center}
|
||||
\end{titlepage}
|
||||
32
src/include/titlepage-tdk.tex
Normal file
32
src/include/titlepage-tdk.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,32 @@
|
||||
%% TDK címlap
|
||||
\begin{titlepage}
|
||||
\begin{center}
|
||||
\includegraphics[width=7cm]{./figures/bme_logo.pdf}
|
||||
\vspace{0.3cm}
|
||||
|
||||
\bme \\
|
||||
\vik \\
|
||||
\viktanszek \\
|
||||
\vspace{5cm}
|
||||
|
||||
\huge {\vikcim}
|
||||
\vspace{1.5cm}
|
||||
|
||||
\large {\textbf{\tdk}}
|
||||
\vfill
|
||||
|
||||
{\Large
|
||||
\keszitette: \\ \vspace{0.3cm}
|
||||
\szerzo \\
|
||||
\tdkszerzoB \\
|
||||
\vspace{1.5cm}
|
||||
\konzulens: \\ \vspace{0.3cm}
|
||||
\vikkonzulensA \\
|
||||
\vikkonzulensB \\
|
||||
}
|
||||
|
||||
\vspace{2cm}
|
||||
\large {\tdkev}
|
||||
\end{center}
|
||||
\end{titlepage}
|
||||
%% Címlap vége
|
||||
33
src/include/titlepage.tex
Normal file
33
src/include/titlepage.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,33 @@
|
||||
\hypersetup{pageanchor=false}
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% The title page
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\begin{titlepage}
|
||||
\begin{center}
|
||||
\includegraphics[width=60mm,keepaspectratio]{figures/bme_logo.pdf}\\
|
||||
\vspace{0.3cm}
|
||||
\textbf{\bme}\\
|
||||
\textmd{\vik}\\
|
||||
\textmd{\viktanszek}\\[5cm]
|
||||
|
||||
\vspace{0.4cm}
|
||||
{\huge \bfseries \vikcim}\\[0.8cm]
|
||||
\vspace{0.5cm}
|
||||
\textsc{\Large \vikdoktipus}\\[4cm]
|
||||
|
||||
{
|
||||
\renewcommand{\arraystretch}{0.85}
|
||||
\begin{tabular}{cc}
|
||||
\makebox[7cm]{\emph{\keszitette}} & \makebox[7cm]{\emph{\konzulens}} \\ \noalign{\smallskip}
|
||||
\makebox[7cm]{\szerzo} & \makebox[7cm]{\vikkonzulensA} \\
|
||||
& \makebox[7cm]{\vikkonzulensB} \\
|
||||
& \makebox[7cm]{\vikkonzulensC} \\
|
||||
\end{tabular}
|
||||
}
|
||||
|
||||
\vfill
|
||||
{\large \today}
|
||||
\end{center}
|
||||
\end{titlepage}
|
||||
\hypersetup{pageanchor=false}
|
||||
|
||||
731
src/lua/language.dat.lua
Normal file
731
src/lua/language.dat.lua
Normal file
@@ -0,0 +1,731 @@
|
||||
-- Generated by ./install-tl on Sun Feb 12 19:17:26 2017
|
||||
-- $Id: language.us.lua 18737 2010-06-04 17:09:02Z karl $
|
||||
--[[
|
||||
language.us.dat (and the start of language.dat.lua), used by:
|
||||
- a special luatex version of hyphen.cfg (derived from the babel system);
|
||||
- a special luatex version of etex.src (from the e-TeX distributon).
|
||||
|
||||
See luatex-hyphen.pdf (currently part of the hyph-utf8 package) for details.
|
||||
|
||||
DO NOT EDIT THIS FILE (language.dat.lua)! It is generated by tlmgr.
|
||||
See language.dat (or language.us) for more information.
|
||||
|
||||
Warning: formats using this file also use one of language.dat or
|
||||
language.def. Update them accordingly. The interaction between these
|
||||
files is documented in luatex-hyphen.pdf, but here is a summary:
|
||||
- a language must be mentioned in language.dat or language.def to be
|
||||
available; if, in addition, it is:
|
||||
- not mentioned in language.dat.lua, then it is dumped in the format;
|
||||
- mentioned in language.dat.lua with a key special="disabled:<reason>",
|
||||
then it is not available at all;
|
||||
- mentioned in language.dat.lua with a normal entry, then it will not
|
||||
be dumped in the format, but loaded at runtime when activated.
|
||||
]]
|
||||
|
||||
return {
|
||||
["english"]={
|
||||
loader="hyphen.tex",
|
||||
special="language0", -- should be dumped in the format
|
||||
lefthyphenmin=2,
|
||||
righthyphenmin=3,
|
||||
synonyms={"usenglish","USenglish","american"},
|
||||
},
|
||||
-- dumylang and zerohyph are dumped in the format,
|
||||
-- since they contain either very few or no patterns at all
|
||||
-- END of language.us.lua (missing '}' appended after all entries)
|
||||
-- from dehyph-exptl:
|
||||
['german-x-2014-05-21'] = {
|
||||
loader = 'dehypht-x-2014-05-21.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'german-x-latest' },
|
||||
patterns = 'hyph-de-1901.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-de-1901.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
['ngerman-x-2014-05-21'] = {
|
||||
loader = 'dehyphn-x-2014-05-21.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'ngerman-x-latest' },
|
||||
patterns = 'hyph-de-1996.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-de-1996.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-afrikaans:
|
||||
['afrikaans'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-af.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-af.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-af.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-ancientgreek:
|
||||
['ancientgreek'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-grc.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-grc.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['ibycus'] = {
|
||||
loader = 'ibyhyph.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
special = 'disabled:8-bit only',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-arabic:
|
||||
['arabic'] = {
|
||||
loader = 'zerohyph.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-armenian:
|
||||
['armenian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-hy.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-hy.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-basque:
|
||||
['basque'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-eu.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-eu.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-bulgarian:
|
||||
['bulgarian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-bg.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-bg.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-catalan:
|
||||
['catalan'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ca.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ca.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-ca.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-chinese:
|
||||
['pinyin'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-zh-latn-pinyin.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-zh-latn-pinyin.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-churchslavonic:
|
||||
['churchslavonic'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-cu.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-cu.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-cu.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-coptic:
|
||||
['coptic'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-cop.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-cop.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-croatian:
|
||||
['croatian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-hr.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-hr.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-czech:
|
||||
['czech'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-cs.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-cs.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-cs.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-danish:
|
||||
['danish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-da.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-da.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-dutch:
|
||||
['dutch'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-nl.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-nl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-nl.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-english:
|
||||
['ukenglish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-en-gb.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { 'british', 'UKenglish' },
|
||||
patterns = 'hyph-en-gb.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-en-gb.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
['usenglishmax'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-en-us.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-en-us.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-en-us.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-esperanto:
|
||||
['esperanto'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-eo.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-eo.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-estonian:
|
||||
['estonian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-et.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-et.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-ethiopic:
|
||||
['ethiopic'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-mul-ethi.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { 'amharic', 'geez' },
|
||||
patterns = 'hyph-mul-ethi.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-farsi:
|
||||
['farsi'] = {
|
||||
loader = 'zerohyph.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { 'persian' },
|
||||
patterns = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-finnish:
|
||||
['finnish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-fi.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-fi.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-french:
|
||||
['french'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-fr.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'patois', 'francais' },
|
||||
patterns = 'hyph-fr.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-friulan:
|
||||
['friulan'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-fur.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-fur.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-galician:
|
||||
['galician'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-gl.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-gl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-georgian:
|
||||
['georgian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ka.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ka.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-german:
|
||||
['german'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-de-1901.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-de-1901.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['ngerman'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-de-1996.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-de-1996.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['swissgerman'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-de-ch-1901.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-de-ch-1901.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-greek:
|
||||
['monogreek'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-el-monoton.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-el-monoton.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['greek'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-el-polyton.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { 'polygreek' },
|
||||
patterns = 'hyph-el-polyton.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-hungarian:
|
||||
['hungarian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-hu.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'hungarian', 'magyar' },
|
||||
patterns = 'hyph-hu.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-icelandic:
|
||||
['icelandic'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-is.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-is.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-indic:
|
||||
['assamese'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-as.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-as.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['bengali'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-bn.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-bn.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['gujarati'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-gu.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-gu.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['hindi'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-hi.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-hi.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['kannada'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-kn.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-kn.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['malayalam'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ml.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ml.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['marathi'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-mr.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-mr.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['oriya'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-or.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-or.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['panjabi'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-pa.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-pa.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['tamil'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ta.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ta.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['telugu'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-te.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 1,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-te.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-indonesian:
|
||||
['indonesian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-id.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-id.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-id.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-interlingua:
|
||||
['interlingua'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ia.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ia.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-ia.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-irish:
|
||||
['irish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ga.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ga.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-ga.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-italian:
|
||||
['italian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-it.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-it.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-kurmanji:
|
||||
['kurmanji'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-kmr.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-kmr.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-latin:
|
||||
['latin'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-la.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-la.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['classiclatin'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-la-x-classic.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-la-x-classic.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['liturgicallatin'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-la-x-liturgic.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-la-x-liturgic.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-latvian:
|
||||
['latvian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-lv.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-lv.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-lithuanian:
|
||||
['lithuanian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-lt.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-lt.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-mongolian:
|
||||
['mongolian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-mn-cyrl.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-mn-cyrl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
['mongolianlmc'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-mn-cyrl-x-lmc.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
special = 'disabled:only for 8bit montex with lmc encoding',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-norwegian:
|
||||
['bokmal'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-nb.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'norwegian', 'norsk' },
|
||||
patterns = 'hyph-nb.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-nb.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
['nynorsk'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-nn.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-nn.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-nn.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-occitan:
|
||||
['occitan'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-oc.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-oc.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-piedmontese:
|
||||
['piedmontese'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-pms.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-pms.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-polish:
|
||||
['polish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-pl.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-pl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-pl.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-portuguese:
|
||||
['portuguese'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-pt.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { 'portuges' },
|
||||
patterns = 'hyph-pt.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-pt.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-romanian:
|
||||
['romanian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ro.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ro.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-romansh:
|
||||
['romansh'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-rm.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-rm.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-russian:
|
||||
['russian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-ru.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-ru.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-ru.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-sanskrit:
|
||||
['sanskrit'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-sa.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 1,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-sa.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-serbian:
|
||||
['serbian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-sr-latn.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-sh-latn.pat.txt,hyph-sh-cyrl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-sh-latn.hyp.txt,hyph-sh-cyrl.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
['serbianc'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-sr-cyrl.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-sh-latn.pat.txt,hyph-sh-cyrl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-sh-latn.hyp.txt,hyph-sh-cyrl.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-slovak:
|
||||
['slovak'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-sk.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-sk.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-sk.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-slovenian:
|
||||
['slovenian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-sl.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'slovene' },
|
||||
patterns = 'hyph-sl.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-spanish:
|
||||
['spanish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-es.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { 'espanol' },
|
||||
patterns = 'hyph-es.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-swedish:
|
||||
['swedish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-sv.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-sv.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-thai:
|
||||
['thai'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-th.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-th.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-turkish:
|
||||
['turkish'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-tr.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-tr.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-turkmen:
|
||||
['turkmen'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-tk.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-tk.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-ukrainian:
|
||||
['ukrainian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-uk.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-uk.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-uppersorbian:
|
||||
['uppersorbian'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-hsb.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 2,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-hsb.pat.txt',
|
||||
hyphenation = 'hyph-hsb.hyp.txt',
|
||||
},
|
||||
-- from hyphen-welsh:
|
||||
['welsh'] = {
|
||||
loader = 'loadhyph-cy.tex',
|
||||
lefthyphenmin = 2,
|
||||
righthyphenmin = 3,
|
||||
synonyms = { },
|
||||
patterns = 'hyph-cy.pat.txt',
|
||||
hyphenation = '',
|
||||
},
|
||||
}
|
||||
5801
src/magyar.ldf
Normal file
5801
src/magyar.ldf
Normal file
File diff suppressed because it is too large
Load Diff
85
src/thesis.kilepr
Normal file
85
src/thesis.kilepr
Normal file
@@ -0,0 +1,85 @@
|
||||
[General]
|
||||
bib_extensions=.bib
|
||||
bibliographyBackendAutoDetected=
|
||||
bibliographyBackendUserOverride=BibTeX
|
||||
def_graphic_ext=
|
||||
img_extIsRegExp=false
|
||||
img_extensions=.eps .jpg .jpeg .png .pdf .ps .fig .gif
|
||||
kileprversion=3
|
||||
kileversion=2.9.93
|
||||
masterDocument=
|
||||
name=thesis
|
||||
pkg_extIsRegExp=false
|
||||
pkg_extensions=.cls .sty .bbx .cbx .lbx
|
||||
src_extIsRegExp=false
|
||||
src_extensions=.tex .ltx .latex .dtx .ins
|
||||
|
||||
[Tools]
|
||||
MakeIndex=
|
||||
QuickBuild=
|
||||
|
||||
[item:content/abstract.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/acknowledgement.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/appendices.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/closing.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/create-functions.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/introduction.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/preparation.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/results.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:content/theory.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
|
||||
[item:thesis.kilepr]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=
|
||||
highlight=
|
||||
mode=
|
||||
|
||||
[item:thesis.tex]
|
||||
archive=true
|
||||
encoding=UTF-8
|
||||
highlight=LaTeX
|
||||
mode=LaTeX
|
||||
111
src/thesis.tex
Normal file
111
src/thesis.tex
Normal file
@@ -0,0 +1,111 @@
|
||||
% !TeX spellcheck = hu_HU
|
||||
% !TeX encoding = UTF-8
|
||||
% !TeX program = xelatex
|
||||
%\documentclass[11pt,a4paper,oneside]{report} % Single-side
|
||||
\documentclass[11pt,a4paper,twoside,openright]{report} % Duplex
|
||||
|
||||
\input{include/packages}
|
||||
|
||||
% Set the main variables
|
||||
\newcommand{\vikszerzoVezeteknev}{Torma}
|
||||
\newcommand{\vikszerzoKeresztnev}{Krist\'of}
|
||||
|
||||
\newcommand{\tdkszerzoB}{Pünkösd Marcell}
|
||||
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensAMegszolitas}{Dr.~}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensAVezeteknev}{Maliosz}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensAKeresztnev}{Markosz}
|
||||
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensBMegszolitas}{Dr.~}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensBVezeteknev}{Simon Csaba}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensBKeresztnev}{}
|
||||
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensCMegszolitas}{}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensCVezeteknev}{}
|
||||
\newcommand{\vikkonzulensCKeresztnev}{}
|
||||
|
||||
\newcommand{\vikcim}{Madárhang azonosító és riasztó felhő-natív rendszer} % Cím
|
||||
\newcommand{\viktanszek}{\bmetmit} % Tanszék
|
||||
\newcommand{\vikdoktipus}{\msc} % Dokumentum típusa (\bsc vagy \msc)
|
||||
\newcommand{\vikmunkatipusat}{szakdolgozatot} % a "hallgató nyilatkozat" részhez: szakdolgozatot vagy diplomatervet
|
||||
|
||||
%\input{include/tdk-variables}
|
||||
%\newcommand{\szerzoMeta}{\vikszerzoVezeteknev{} \vikszerzoKeresztnev} % egy szerző esetén
|
||||
\newcommand{\szerzoMeta}{\vikszerzoVezeteknev{} \vikszerzoKeresztnev, \tdkszerzoB} % két szerző esetén
|
||||
|
||||
%Language configuration -- choose one
|
||||
% Beállítások magyar nyelvű dolgozathoz
|
||||
\input{include/thesis-hu}
|
||||
% Settings for English documents
|
||||
%\input{include/thesis-en}
|
||||
|
||||
\input{include/preamble}
|
||||
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
% Table of contents and the main text
|
||||
%--------------------------------------------------------------------------------------
|
||||
\begin{document}
|
||||
|
||||
\pagenumbering{gobble}
|
||||
|
||||
%These includes define guidelines -- remove these
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
%\include{include/guideline}
|
||||
%\include{include/project}
|
||||
|
||||
\selectthesislanguage
|
||||
|
||||
%Titlepage -- choose one from below
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
\input{include/titlepage} % Szakdolgozat/Diplomaterv címlap
|
||||
%\include{include/titlepage-tdk} % TDK címlap
|
||||
%\include{include/titlepage-otdk} % OTDK címlap
|
||||
|
||||
|
||||
% Table of Contents
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
\tableofcontents\vfill
|
||||
\clearpage
|
||||
|
||||
|
||||
% Declaration and Abstract
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
%\input{include/declaration} %Hallgatói nyilatkozat -- TDK és OTDK esetén törlendő!
|
||||
\input{content/abstract} %Összefoglaló -- TDK és OTDK esetén nem kötelező
|
||||
|
||||
|
||||
% The main part of the thesis
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
\pagenumbering{arabic}
|
||||
|
||||
%import your own content
|
||||
\input{content/introduction}
|
||||
\input{content/theory}
|
||||
\input{content/preparation}
|
||||
\input{content/create-functions}
|
||||
\input{content/results}
|
||||
\input{content/closing}
|
||||
|
||||
|
||||
% Acknowledgements
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
\input{content/acknowledgement}
|
||||
|
||||
|
||||
% List of Figures, Tables
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
%\listoffigures\addcontentsline{toc}{chapter}{\listfigurename}
|
||||
%\listoftables\addcontentsline{toc}{chapter}{\listtablename}
|
||||
|
||||
|
||||
% Bibliography
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
\addcontentsline{toc}{chapter}{\bibname}
|
||||
\bibliography{bib/mybib}
|
||||
|
||||
% Appendix
|
||||
%~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
|
||||
\input{content/appendices}
|
||||
|
||||
%\label{page:last}
|
||||
\end{document}
|
||||
Reference in New Issue
Block a user