did stuff
This commit is contained in:
parent
64485a474c
commit
8b5da2f4a2
|
|
@ -1 +1 @@
|
|||
<mxfile host="Electron" modified="2021-05-13T23:30:28.928Z" agent="Mozilla/5.0 (X11; Linux x86_64) AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko) draw.io/12.2.2 Chrome/78.0.3904.94 Electron/7.1.0 Safari/537.36" etag="Z6yrtbJMZrceutbu68nn" version="12.2.2" type="device" pages="1"><diagram id="-nBkK4xYrfL2rK4LxMQm" name="Page-1">7Z1dd6o4FIZ/jZfHRQgEuGxtz5mZNTOnszrrzMdNF4VUWUXiQKzWXz9BPpQkFooGW7A3YsCIebKz9353tCM4ma+/xe5i9hvxcTjSNX89gjcjXdc1ZLGHtOU1a0EWyhqmceBnTWDXcB9scN6o5a3LwMdJ5UJKSEiDRbXRI1GEPVppc+OYrKqXPZGw+q4Ld4qFhnvPDcXWvwKfzrJW29R27T/hYDor3hlo+Zm5W1ycNyQz1yervSZ4O4KTmBCaHc3XExymg1eMS/a6rwfOljcW44g2eUH4/Sv+AjaTfzfLGXRvvau/v66+5L28uOEy/8D5zdLXYgTYfS/Sw/l6miIee0HikbFH5oslxXHy4Eb+wwLHwWKGYzdMxgtvBK9ndB6y1wB26LvJDKf3oLEnT0EYTkhI4m3fUIPIdizWntCYPOO9M0/bv/JMMfZs1K5fcEwDRuhX9xGHdyQJaEAidu6RUErmexdchcE0PUHJQhys4pOza/F6rykfvG+YzDGNX9klxVkjn7mvBWrdyRpWu4lh2VnTbG9OWPkEcPOpOC273tFiBzmwd8DT28JLcMw+dzJmNHB23E9kdmF7JTKARGSWiAwAWxEz48KshpnBMdMc/czM4IVZDTPTHpsctWLVOxs1s57aHorakXPzEfPYMG05humV1673PI3JMvJlgGSjLcMmIC7hc5Nih74IJjR+GvEzMSCJNQ5YeJSMpyF5ZKeuT0DctPiVVQMC7zIWqgDXVLlDu7mZPoV4fZVGh2w0cOTnhzde6CZJwMUvB0cL+5XQURyrvaEwJSNRtMU4dGnwUg04ZaOTv8MdCdidlCgswJkeMLk+ErKMPZy/bD9C5Huy6nqibjzFVOhpi6v84O0JOgLBK9+lz6MJHF2jzYLk77pPlM1XWuUV4yTYuI/bC1KDWKR3u71/83pk3qSmvKTMwLeZBpBZ9gGzXbheEE3/TJ/cMD/OjJPdUJ6xsLjiJHZla8JKqiNxJZValq7KsIpcbI/Lz+lQRbj3PEy7AQ2rUxhiyvYjNZArZ4qTTWErfecC+ChRxsXplEvPszERozAfTsAVmh8u+gfvCP/7FFcYlsa7otaRhQnr+1IcW4B3ZN59wqibOj/wWjuIENT1pBqhmNLd4RjPZ1v/B8Kt74MbNlojHYWpu3uM2dE0PUo22UXz7cMNzZ4lFHuzKHh2++4vIWgWVxqSiWgoc5morcscoPpswQo+5JgF0HPJz8Dqd8RzPDTERTPIPrf8DN4hkgyUGadsIXT2AFSURS7Mqsxs3rshQ5Kmd0pNF0UTgdpFf25L3NA4K7XOLj/rojBz0Ez7lGCYRtX0LL6LpvkF0mo6UpxeFLwGLD8jyC+kNjy3+qyL+stQ1GcD1MPoVHzWRRFliOJzsantDSydas/6OxLpPrkeqPGyYmvnA1FtV6rdT4MwP53M+2GahtBkctAYamPKkDtRGpdgbXuTgixpGEQsWiw2XEqSh8n2783IkkWHfoB3HyciEd5rvgli1nt2WxGJ08kkC1y5YJP5hBWJn5Nx2gt5oGR1qsIEsKsBp8TkbVl+gZRtSmqQX1zEs+xsKXuUVSXRjXapnMHW224Hk9Gb1c22ZxfOoJgcXJBxwlkV2dl1M3jZt1mHzDG4oOfsshlsUKa9yGbtZbOqjZ5fNYMNtun2MXUxi+0PZTm2rWoGajpSnLZAMfccnGpm8MuoLD3oVjWDYnF2MKqZDmphdKqaQbHoKlPNtg/PfadTevi3TAV0icd4RybdJxcENSTsCWqtntV2pdgNGQOtvtlVZQNp7QACVJW3hIBPNb6e52rd7J7WYbUwASRb/GQ7/Ezr+KX1++2dBcyn35f0v7Vv/eP88kdsS76hfL8h4TTfr0ldmm3ZDNL74TdxfgJHKJCR8DusKBt8rVXqCmVrxylcoZRXAyuUyv8VI2tpIG/VHHjTd1cJHM/c2F+x4X54JOzoDes+UGo4AcMvXKgJDEsgaOkiQBsqAqh0kzvn8hoNVDde0OG8l3MqNwiVuUEpvgZiyKUEeEQJ8LgFGyA+dRGtXVkRUDpfhrWB/ih6DqpKnzqQLNWKioBSdkPYPX+cvSHuS566A0VkqqoTUmZD2D1/JDPOg+pI8iNJnTIbwu75I5lZQiYii2M7pSb5zQEB26DrgMchh1zEXLq+TiqBcuJKFbyPm7sAE1aND2qcUTXOXkynpifF6YvkNxA+YS3wyMVU5xdTQ5ImKCsGyrl86i30R6psWj0NVdVAOYxme+g/TTXwuKyM+4as1FZUVQPleJRuSPnAbkh3+B3w7R0RNGv7Uu2KlH4l4gNj1Aq9uUzArJYQgWFwCK1uEYrZ9qV6tKMD9SZxRqfloybfVL/UjyqiZPVXPaBpiMGJLhJUVj9q8q31ni6b3GLnnGzZhN0um2q/h/6BEUoCGOOEAQzfl2qMYi49DIyCHNIaoiCHnAwhe7r7xw3Z5bt/fwFv/wc=</diagram></mxfile>
|
||||
<mxfile host="Electron" modified="2021-05-14T15:49:12.590Z" agent="Mozilla/5.0 (X11; Linux x86_64) AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko) draw.io/12.2.2 Chrome/78.0.3904.94 Electron/7.1.0 Safari/537.36" etag="oiAzgltfcbV0EQZvnYGJ" version="12.2.2" type="device" pages="1"><diagram id="-nBkK4xYrfL2rK4LxMQm" name="Page-1">7Z1bd6I4HMA/jY/jIQnXx9Z2ZnfPXrpn9uztpYdCipwicSGOjp9+g1yEJBaKBlu0L2LAGPPLP/8rdIJmi82XxF3OfyE+jiZQ8zcTdDeBENomYC9Zy/e8BQDHzFuCJPSLtn3D13CLi0ataF2FPk4bF1JCIhoum40eiWPs0UabmyRk3bzsmUTNb126ARYavnpuJLb+Ffp0nrfahrZv/wGHwbz8ZqAVZxZueXHRkM5dn6xrTeh+gmYJITQ/WmxmOMpmr5yX/HOfD5ytBpbgmHb5QPTbZ/wJbGf/bldz5N57N39/Xn8qevnmRqviBxeDpd/LGWDjXmaHi02QMZ56YeqRqUcWyxXFSfroxv7jEifhco4TN0qnS2+Cbud0EbHPAHbou+kcZ2PQ2JvnMIpmJCLJrm+kIdN2LNae0oS84NqZ591fdaacezZrt99wQkNG6Gf3CUcPJA1pSGJ27olQSha1C26iMMhOULIUJ6v85exavKk1FZP3BZMFpsl3dkl5Vi9WbrWUoZM3rPcLw7LzpnltTVjFAnCLpRhUXe9psYMC2Bvgwb7wUpyw351OGQ2cH48TmV3KXoUMmCIyS0QGgK2ImX5l1sJM55hpDjwzM3Rl1sLMsKcGR63c9c5GzWinVkPROnNuMWMem6Ydxyi78tb1XoKErGJfBkg22zJsAuIKPrco9uhLY0LjlxG/EkOSWtOQmUfpNIjIEzt1ewLihsXvrBoQeFe2UAO4pkod2t3F9DnCm5vMOmSzgWO/OLzzIjdNQ85+OThb2G+YjuJc1abCkMxE2ZbgyKXht6bBKZud4hseSMhGUqGwACd6wOD6SMkq8XDxsbqFyPdktfVE3STAVOhph6v64f0JOgLBG9+lL5MZmtya2yUpvrVOlK1X2uSV4DTcuk+7CzKBWGaj3Y3fuJ0Yd5korygT8J2nAWSSfUBsl64XxsEf2Zs7pseZcLIBFR4LsytOIle2Juyk0BR3UqlkQVWCVfpiNS4/ZlMV49HzMOwONKxBYYgu25+ZgNw4AU63payMnQvgrUQZF2dQLiP3xkSMwno4AVdkvDvrH7zB/B+TXaFbGq+KelsWBmrvS7FtAd7geY8JIzQgP/FaP4gItPWkGqHo0j3gBC/mO/0Hop3uQ1s2WxNoRpm6e0rYUZAdpdv8osXu5Y7m71KKvXkcvrhj15cIdLMrdclC1JWpTLOvyrzA6LOFGvhMxyiBniv8DKxxWzzHQzM5a8a0zx1+Bm8IklwoMy6yZZpnN0DFsMiVWZOZzWs3U5e46YNSg2LQRKB2jT/3Ja5rnJRaZw8/QzEwc1BMx+RgGHpT9Cy+i67+ham1dKTYvSh5XXD42UT8Rmqjc0efoRh/uZTosw7aYQwafIZiEOUSg8+m1Ypl0NgzfIMjPSbVgzQ+rNhb+SCztSvV6qeDmZ8t5rqZppnmbHZQGFptyog7UQmXIG21RUFWNApjZi2WBZcS52G2+3vVsmTWoR/i/c+JSYxrzXdhwnrPhxWTJFtMMsOVMzaZTliT5CWdZr2QR0rWp0pMALtpcEpE3pb5F6ayoqQO/sU1eJafrcIeVVZJVKNDRs5Q77Lbi/HojWax7dkDZ0h0Dq7IuMBZE9nZ42boWrfZhszROaPn7GEz1CFNew2b9Q+bNWX0/FEz1KFMd4yui1GWP1Tp2L5RM9DSkWK3BYm+50eJmkF0oqiZzm+jUFL9PmzUDInJ2fceNTsVDh2CVhiDRs2QmHSVRc12Ly9jp1Np+NdEBQyJR3+DJz0mFYQ0U6gJ6h09a+1KsRrSLzT7ZjcjG6bWDyAwm+EtweBTjW/kvtow1dMQNRMTQFLiJ6vwM6zjt9bf7h8sYDz/uqL/bXzrH+en3xNbcofy1y2JgqJek7o0L9kMs/HwRZwfQBEKZCT8DkeUdT7XKlWFsr3jFKpQyquDFErD/w0h6ykgr+UceNF31ymazt3EX7Ppfnwi7OgV6T6QajgBw0+cqQl0SyBoQRGgjRQBVFrkzqm8ThM1jBZ0OO3lnEoNImVqUIqvQzDkmgI8IgV43IbN9mI+XIoEcVeWBZQumMuqoD8Kn2NAXt+K9FSlAaXwLqF+/jiJMyHvVzqSZ+6oSlBIoV1CAf2R0HQemiW5U2VQaJdQQX8kNLOJzJDsjYMikzx0QGB20YnA43gjixdSWxeIq8sFypErjeG9X+8FGBAIt0frzV46ezCG3dqXYidG8iSED5gRPHI7BXyWQ9xPlSUE5VQ+Xhn9yWggh3fcZDxU5QTlOLpV0n+YnOBxrhkyOvBRlhWUA1JamPKOlVFl5x2tihCfjhhaESm9LeIdI9SE5zFaqCdDIHlyCxqWouhxX5NIez5cabt04xw0h9TldvVrEqmu/XSHFzHZQ+agyFBZGqnLzevj3DmF28CgdsKtUx9261R7S/o7xijYMMbJbBi+J9UIRWf6MhBKYiK9IUpiIifDyN7u/4dDfvn+X2Gg+/8B</diagram></mxfile>
|
||||
|
|
@ -1,6 +1,7 @@
|
|||
@misc{gartner,
|
||||
title = {What Edge Computing Means for Infrastructure and Operations Leaders},
|
||||
howpublished = { \url{https://www.gartner.com/smarterwithgartner/what-edge-computing-means-for-infrastructure-and-operations-leaders}},
|
||||
author = {Rob van der Meulen},
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-09}
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
|
@ -79,10 +80,18 @@
|
|||
@misc{cloudadpotation,
|
||||
title = {Cloud Adoption Statistics for 2021},
|
||||
howpublished = {\url{https://hostingtribunal.com/blog/cloud-adoption-statistics/}},
|
||||
author = {Nick Galov},
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-09}
|
||||
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{costofcloud,
|
||||
title = {Cost Comparison: On-Premises Vs Cloud Computing},
|
||||
author = {Alain Pellen},
|
||||
howpublished = {\url{https://www.harmonicinc.com/insights/blog/on-prem-vs-cloud}},
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
||||
% leírják, hogy egyre több az iot % TODO: lehet jó lenne egy jobbat találni
|
||||
@misc{iotadpotation,
|
||||
title = {Number of Internet of Things (IoT) connected devices worldwide from 2019 to 2030},
|
||||
|
|
@ -90,9 +99,52 @@
|
|||
note = {Hozzáférve: 2021-05-13}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{cureforedge,
|
||||
title = {A Cure For Edge Computing Confusion},
|
||||
author = {Nicholas Dimotakis},
|
||||
howpublished = {\url{https://www.forbes.com/sites/forbestechcouncil/2020/12/17/a-cure-for-edge-computing-confusion/}},
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
@misc{openglossary,
|
||||
title = {Open Glossary of Edge Computing},
|
||||
howpublished = {\url{https://github.com/State-of-the-Edge/glossary}},
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-09}
|
||||
}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{verge_whatisedge,
|
||||
title={What is edge computing?},
|
||||
author={Paul Miller},
|
||||
howpublished={\url{https://www.theverge.com/circuitbreaker/2018/5/7/17327584/edge-computing-cloud-google-microsoft-apple-amazon}}
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{cloudflare_whatisedge,
|
||||
title={What is edge computing?},
|
||||
author={Cloudflare},
|
||||
howpublished={\url{https://www.cloudflare.com/learning/serverless/glossary/what-is-edge-computing/}}
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{ibm_whatisedge,
|
||||
title={What is edge computing?},
|
||||
author={Paul Miller},
|
||||
howpublished={\url{https://www.ibm.com/cloud/what-is-edge-computing}}
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
||||
@misc{cb_whatisedge,
|
||||
title={What is edge computing?},
|
||||
author={CB Insights},
|
||||
howpublished={\url{https://www.cbinsights.com/research/what-is-edge-computing/}}
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
@misc{dataplace_whatisedge,
|
||||
title={Edge Computing},
|
||||
author={data place},
|
||||
howpublished={\url{https://dataplace.com/en/connectivity/edge-computing}}
|
||||
note = {Hozzáférve: 2021-05-14}
|
||||
}
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,30 +0,0 @@
|
|||
% !TeX root = ../thesis.tex
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
\chapter{Alkalmazások felhő és perem rendszerekben}
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
% Ez egy bevezetés lényegében
|
||||
|
||||
\section{Előnyös szempontok} % A perem és a felhő hálózatok mire jók
|
||||
|
||||
% alapvetően bármit ki lehet szervezni ebbe a rendszerbe, de nem mindennek van értelme
|
||||
% ahhoz, hogy megállapítsuk, minek van értelme, egyeztessük a szempontokaz az előnyökkel
|
||||
|
||||
% Itt leírom, hogy aggregáció és késleltetés az két nagyon fontos szempont amin javítani tud a perem és felhő
|
||||
|
||||
|
||||
\subsection{Nagy mennyiségű adatok aggregálása}
|
||||
|
||||
\subsection{Késleltetés érzékeny alkalmazások}
|
||||
|
||||
\subsection{Egyéb szempontok}
|
||||
|
||||
% Villany használat
|
||||
% Privacy/Security
|
||||
|
||||
\section{Megvalósított alkalmazások}
|
||||
|
||||
% Itt leírom hogy a Birbnetes és az ursim miért jók és miért demózzák jól a két fenti megállapítást
|
||||
% A birbnetesnél a minta felismerés át fog mászni az edge-cloudba
|
||||
|
||||
A választott alkalmazások megvalósítását \aref{chapter:birbnetes}.\ és \aref{chapter:ursim}.\ fejezetek részletezik.
|
||||
|
|
@ -84,6 +84,22 @@
|
|||
description={Fizikai lokáció, amely lehet épületen belül kinevezett helyiség, vagy akár épületek csoportja azzal a céllal hogy számítástechnikai- és kapolcsódó rendszereket üzemeltessenek benne}
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
\newglossaryentry{elasztikus}
|
||||
{
|
||||
name={elasztikus},
|
||||
description={}
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
\newglossaryentry{lastmile}
|
||||
{
|
||||
name={utolsó mérföld},
|
||||
description={}
|
||||
}
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
\newacronym{mdt}{MDT}{Model-Driven Telemetry}
|
||||
\newacronym{ai}{AI}{Artificial Intelligence}
|
||||
\newacronym{ml}{ML}{Machine Learning}
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -10,7 +10,7 @@
|
|||
|
||||
A felhőszolgáltatások alkalmazásának több előnye is van, ezekből talán a legfontosabbak az
|
||||
általános hardverelemek használatára visszavezethető alacsonyabb beruházási költség és az automatizált
|
||||
folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség. Ezzel leveszi az üzemeltetés terhét és költségét az alkalmazás fejlesztőinek válláról.
|
||||
folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség\cite{costofcloud}. Ezzel leveszi az üzemeltetés terhét és költségét az alkalmazás fejlesztőinek válláról.
|
||||
|
||||
Gyakran a felhőszolgáltató egynél több \gls{adatkozpont}ot tart fenn, amelyeket a világ több pontján helyeznek el. Ezzel biztosítva redundanciát, magasabb rendelkezésre állást és hatékonyabb elérést\cite{geodist}.
|
||||
|
||||
|
|
@ -18,20 +18,109 @@ Előnyei miatt, manapság a nagyvállalatok csaknem 94\%-a már használja a fel
|
|||
|
||||
Amellett, hogy az felhőszolgáltatások adaptációja növekvő tendenciát mutat. Az internetre kapcsolt eszközök száma is szépen gyarapodik\cite{annualinternetreport}. Ehhez a felhasználói készülékek mellett jelentősen hozzájárul az utóbbi időben jelentős fejlődésnek örvendő \acrfull{iot} rendszerek egyre nagyobb mértékű alkalmazása\cite{iotadpotation}.
|
||||
|
||||
Ezek alapján a felhő szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a végeszközöket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igyényeknek néznek elébe.
|
||||
Ezek alapján a felhő szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a \gls{vegeszkoz}öket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igényeknek néznek elébe. Mindeközben pedig egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az alkalmazásaink jó válaszidővel, alacsony késleltetéssel működjenek\cite{stateofart}.
|
||||
|
||||
|
||||
\section{Peremhálózati rendszerek} % Szóval itt felvezetem hogy van ez a perem meme
|
||||
|
||||
% \cite{stateofart}
|
||||
|
||||
Az előző szekcióban ismertetésre került néhány probléma a felhő-számítástechnika tradicionális alkalmazásával. Mint ahogy azt \aref{fig:overview_no_edge}.\ ábra is szemlélteti, ha az egyes \gls{vegeszkoz}ök közvetlenül kommunikálnak a felhőszolgáltatást nyújtó \gls{adatkozpont}tal, az lineárisan növekvő terhelést jelent, mind a köztes hálózatnak, mint az \gls{adatkozpont}nak. Emellett a megtett távolság miatt a késleltetés is növekszik.
|
||||
|
||||
\begin{figure}[h!]
|
||||
\centering
|
||||
\includegraphics[width=0.7\textwidth]{figures/overview_no_edge.pdf}
|
||||
\caption{A hagyományos megközelítésben a \gls{vegeszkoz}ök közvetlenül az \gls{adatkozpont}okkal kommunikálnak}
|
||||
\label{fig:overview_no_edge}
|
||||
\end{figure}
|
||||
|
||||
|
||||
A fent vázolt problémákra megoldást ígér a peremhálózati rendszerek alkalmazása. A következőkben ismertetném a rendszer működését és elméleti felépítését, ezek után \aref{chapter:applications}.\ fejezetben a gyakorlati alkalmazását.
|
||||
|
||||
|
||||
\subsection{Használt fogalmak}
|
||||
|
||||
A peremhálózat pontos definiálása egyelőre nem teljesen tisztázott mivel nem is egy egyszerű kérdés\cite{cureforedge, cloudflare_whatisedge}. Egyes források szerint a peremhálózatit számítástechnika az magukon a \gls{vegeszkoz}ökön futtatott alkalmazások\cite{verge_whatisedge}, míg más források a felhő és a \gls{vegeszkoz}ök között elhelyezkedő számítási környezetre hivatkoznak így\cite{ibm_whatisedge}, illetve vannak források amelyek a határokat teljesen elmosva mindkettőt értelmezik\cite{cb_whatisedge, dataplace_whatisedge}
|
||||
|
||||
A fogalom -- és a kapcsolódó fogalmak -- tisztázására és egységesítésére a \textit{Linux Foundation} egy nyitott szójegyzéket hozott létre "\textit{Open Glossary of Edge Computing}" néven. Ezt a szabadon elérhető szójegyzéket egyre több gyártó ismeri el és használja\cite{openglossary}.
|
||||
|
||||
A szójegyzék jelenlegi (2.0-ás verzió) kiadása alapján néhány fontosabb fogalmat az alábbiak szerint definiálhatunk:
|
||||
\begin{itemize}
|
||||
\item \textbf{Cloud Computing} (Felhő számítástechnika): Egy olyan rendszer, amely igény-vezérelt hozzáférést biztosít megosztott erőforrásokhoz, beleértve a hálózatot tárolást és számítási kapacitást. Tipikusan kevés számú de nagy méretű regionális \gls{adatkozpont}okat használva.
|
||||
|
||||
\item \textbf{Edge Computing} (Perem számítástechnika): A számítási kapacitás eljuttatása hálózat logikai végleteibe, annak érdekében hogy ezzel növeljék a teljesítményt, csökkentsék a működtetési költségeket illetve növeljék a rendelkezésre állását a biztosított alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak. [\dots]
|
||||
|
||||
\item \textbf{Edge Cloud} (Perem felhő): Felhő-szerű képességek az infrastruktúra peremén amely -- a felhasználó perspektívájából -- hozzáférést enged \gls{elasztikus}an allokált számítási, adat tárolási és hálózati erőforrásokhoz. Többnyire észrevétlenül szolgál a centralizált privát- vagy publikus felhő kiterjesztéseként. A hálózat peremén telepített mikro-\gls{adatkozpont}okból épül fel. Időnként elosztott perem-felhőként hivatkoznak rá.
|
||||
|
||||
\item \textbf{Edge Data Center} (Perem-\gls{adatkozpont}): Olyan \gls{adatkozpont} amelyet a mennyire csak lehet a hálózat pereméhez lehet telepíteni szemben a hagyományos \gls{adatkozpont}okkal. Képes arra, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtsa, de önmagában egy sokkal kisebb skálán. [\dots] A \textit{perem} itt a telepítés helyére hivatott utalni. [\dots] Több perem-\gls{adatkozpont} egymással közvetlen kapcsolatban állhat, hogy ezzel biztosítsanak nagyobb kapacitást, migrációt meghibásodás elkerülés vagy terhelés elosztás céljából egy nagy virtuális \gls{adatkozpont}ként funkcionálva.
|
||||
|
||||
\item \textbf{Infrastructure Edge} (Infrastruktúra pereme): Számítási kapacitás a peremen tipikusan egy vagy több perem-\gls{adatkozpont} formájában megvalósítva, amelyet a szolgáltatói \gls{lastmile}ön telepítenek. Számítási, adattárolási és hálózati előforrások, amelyeket az infrastruktúra peremére telepítenek lehetővé teszi a felhőszerű szolgáltatások nyújtását, hasonlóképp mint a centralizált központi \gls{adatkozpont}okban. Ilyenek például az erőforrások \gls{elasztikus} allokációja. De mindezt alacsonyabb késleltetéssel és csökkentett adat továbbítási költségekkel, a magas fokú lokalizációnak köszönhetően szemben a centralizált vagy regionális \gls{adatkozpont}okkal.
|
||||
|
||||
\end{itemize}
|
||||
|
||||
\textbf{A dolgozat további részeiben ezek a fogalmak a mérvadóak} (kivéve ahol ez külön jelölve van).
|
||||
|
||||
\subsection{Architektúra}
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
\begin{figure}[h!]
|
||||
\centering
|
||||
\includegraphics[width=0.7\textwidth]{figures/overview_with_edge.pdf}
|
||||
\caption{asd}
|
||||
\label{fig:overview_with_edge}
|
||||
\end{figure}
|
||||
|
||||
|
||||
% ez jolesz ahol írom hogy mi az az edge es miert old meg gondokat
|
||||
\cite{7807196}
|
||||
|
||||
% Le kell írni az elméleti példát, és hogy hoygan oldja meg a problémákat amit fenn felvetettem
|
||||
% Egy gyakorlati példát is szeretnék adni, ami a mobil hálózatokra igaz, hogy BS-en van a cucc meg az datacenter meg minden
|
||||
|
||||
% jó lenne megemlíteni, hogy szimbiózisban léteznek ezek
|
||||
|
||||
|
||||
% itt leírom, hogy miért jó nekünk, hogy van edge
|
||||
|
||||
|
||||
\section{Keretrendszerek}
|
||||
|
||||
% itt le lehet írni, hogy igazából mit is kell egy keretrendszernek tudnia
|
||||
% Keresni pár példát
|
||||
% El lehet mondani, hogy ezt a kubermeme tudja és az jó nekünk
|
||||
|
||||
\subsection{Alkalmazás fejlesztési keretrendszerek}
|
||||
|
||||
\subsection{Alkalmazás futtatási keretrendszerek}
|
||||
|
||||
|
||||
% El lehet mondani, hogy ezt a kubermeme tudja és az jó nekünk
|
||||
|
||||
|
||||
% Ez a másik chapterből lett iderakva:
|
||||
|
||||
|
||||
% Ez egy bevezetés lényegében
|
||||
|
||||
\section{Előnyös szempontok} % A perem és a felhő hálózatok mire jók
|
||||
|
||||
% alapvetően bármit ki lehet szervezni ebbe a rendszerbe, de nem mindennek van értelme
|
||||
% ahhoz, hogy megállapítsuk, minek van értelme, egyeztessük a szempontokaz az előnyökkel
|
||||
|
||||
% Itt leírom, hogy aggregáció és késleltetés az két nagyon fontos szempont amin javítani tud a perem és felhő
|
||||
|
||||
|
||||
\subsection{Nagy mennyiségű adatok aggregálása}
|
||||
|
||||
\subsection{Késleltetés érzékeny alkalmazások}
|
||||
|
||||
\subsection{Egyéb szempontok}
|
||||
|
||||
% Villany használat
|
||||
% Privacy/Security
|
||||
|
||||
\section{Megvalósított alkalmazások}
|
||||
|
||||
% Itt leírom hogy a Birbnetes és az ursim miért jók és miért demózzák jól a két fenti megállapítást
|
||||
% A birbnetesnél a minta felismerés át fog mászni az edge-cloudba
|
||||
|
||||
A választott alkalmazások megvalósítását \aref{chapter:birbnetes}.\ és \aref{chapter:ursim}.\ fejezetek részletezik.
|
||||
|
|
@ -4,6 +4,8 @@
|
|||
\label{chapter:ursim}
|
||||
%----------------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
\section{RTDE interfész}
|
||||
|
||||
% Itt leírom hogy mi volt meg mielőtt nekiálltam
|
||||
% Mivel ezt a dipterv alatt csináltam, ezért részletesebben fogok írni róla
|
||||
|
||||
|
|
|
|||
Binary file not shown.
Binary file not shown.
|
|
@ -71,7 +71,6 @@
|
|||
|
||||
\include{content/introduction}
|
||||
\include{content/overview}
|
||||
\include{content/applications}
|
||||
\include{content/birbnetes_impl}
|
||||
\include{content/ursim_impl}
|
||||
\include{content/scheduling}
|
||||
|
|
|
|||
Loading…
Reference in New Issue