2021-05-15 19:45:37 +02:00
parent 64485a474c
commit 8b5da2f4a2
9 changed files with 165 additions and 37 deletions
							
							
								
							
							
						
@@ -10,7 +10,7 @@
A felhőszolgáltatások alkalmazásának több előnye is van, ezekből talán a legfontosabbak az
általános hardverelemek használatára visszavezethető alacsonyabb beruházási költség és az automatizált
folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség. Ezzel leveszi az üzemeltetés terhét és költségét az alkalmazás fejlesztőinek válláról.
folyamatok biztosította alacsonyabb üzemeltetési költség\cite{costofcloud}. Ezzel leveszi az üzemeltetés terhét és költségét az alkalmazás fejlesztőinek válláról.
Gyakran a felhőszolgáltató egynél több \gls{adatkozpont}ot tart fenn, amelyeket a világ több pontján helyeznek el. Ezzel biztosítva redundanciát, magasabb rendelkezésre állást és hatékonyabb elérést\cite{geodist}.
							
							
							
								
							
						
@@ -18,20 +18,109 @@ Előnyei miatt, manapság a nagyvállalatok csaknem 94\%-a már használja a fel
Amellett, hogy az felhőszolgáltatások adaptációja növekvő tendenciát mutat. Az internetre kapcsolt eszközök száma is szépen gyarapodik\cite{annualinternetreport}. Ehhez a felhasználói készülékek mellett jelentősen hozzájárul az utóbbi időben jelentős fejlődésnek örvendő \acrfull{iot} rendszerek egyre nagyobb mértékű alkalmazása\cite{iotadpotation}.
Ezek alapján a felhő szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a végeszközöket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igyényeknek néznek elébe.
Ezek alapján a felhő szolgáltatásokat nyújtó \gls{adatkozpont}ok kapacitásukat mind számítási teljesítményben, mind rendelkezésre álló sávszélességre való tekintettel egyre növekvő elvárással szembesülnek. Mindazonáltal a \gls{vegeszkoz}öket összekötő hálózatok is jelentősen növekvő igényeknek néznek elébe. Mindeközben pedig egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az alkalmazásaink jó válaszidővel, alacsony késleltetéssel működjenek\cite{stateofart}.
\section{Peremhálózati rendszerek} % Szóval itt felvezetem hogy van ez a perem meme
% \cite{stateofart}
Az előző szekcióban ismertetésre került néhány probléma a felhő-számítástechnika tradicionális alkalmazásával. Mint ahogy azt \aref{fig:overview_no_edge}.\ ábra is szemlélteti, ha az egyes \gls{vegeszkoz}ök közvetlenül kommunikálnak a felhőszolgáltatást nyújtó \gls{adatkozpont}tal, az lineárisan növekvő terhelést jelent, mind a köztes hálózatnak, mint az \gls{adatkozpont}nak. Emellett a megtett távolság miatt a késleltetés is növekszik.
\begin{figure}[h!]
	\centering
	\includegraphics[width=0.7\textwidth]{figures/overview_no_edge.pdf}
	\caption{A hagyományos megközelítésben a \gls{vegeszkoz}ök közvetlenül az \gls{adatkozpont}okkal kommunikálnak}
	\label{fig:overview_no_edge}
\end{figure}
A fent vázolt problémákra megoldást ígér a peremhálózati rendszerek alkalmazása. A következőkben ismertetném a rendszer működését és elméleti felépítését, ezek után \aref{chapter:applications}.\ fejezetben a gyakorlati alkalmazását. 
\subsection{Használt fogalmak}
A peremhálózat pontos definiálása egyelőre nem teljesen tisztázott mivel nem is egy egyszerű kérdés\cite{cureforedge, cloudflare_whatisedge}. Egyes források szerint a peremhálózatit számítástechnika az magukon a \gls{vegeszkoz}ökön futtatott alkalmazások\cite{verge_whatisedge}, míg más források a felhő és a \gls{vegeszkoz}ök között elhelyezkedő számítási környezetre hivatkoznak így\cite{ibm_whatisedge}, illetve vannak források amelyek a határokat teljesen elmosva mindkettőt értelmezik\cite{cb_whatisedge, dataplace_whatisedge}
A fogalom -- és a kapcsolódó fogalmak -- tisztázására és egységesítésére a \textit{Linux Foundation} egy nyitott szójegyzéket hozott létre "\textit{Open Glossary of Edge Computing}" néven. Ezt a szabadon elérhető szójegyzéket egyre több gyártó ismeri el és használja\cite{openglossary}. 
A szójegyzék jelenlegi (2.0-ás verzió) kiadása alapján néhány fontosabb fogalmat az alábbiak szerint definiálhatunk:
\begin{itemize}
	\item \textbf{Cloud Computing} (Felhő számítástechnika): Egy olyan rendszer, amely igény-vezérelt hozzáférést biztosít megosztott erőforrásokhoz, beleértve a hálózatot tárolást és számítási kapacitást. Tipikusan kevés számú de nagy méretű regionális \gls{adatkozpont}okat használva.
	
	\item \textbf{Edge Computing} (Perem számítástechnika): A számítási kapacitás eljuttatása hálózat logikai végleteibe, annak érdekében hogy ezzel növeljék a teljesítményt, csökkentsék a működtetési költségeket illetve növeljék a rendelkezésre állását a biztosított alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak. [\dots]
	
	\item \textbf{Edge Cloud} (Perem felhő): Felhő-szerű képességek az infrastruktúra peremén amely -- a felhasználó perspektívájából -- hozzáférést enged \gls{elasztikus}an allokált számítási, adat tárolási és hálózati erőforrásokhoz. Többnyire észrevétlenül szolgál a centralizált privát- vagy publikus felhő kiterjesztéseként. A hálózat peremén telepített mikro-\gls{adatkozpont}okból épül fel. Időnként elosztott perem-felhőként hivatkoznak rá.
	
	\item \textbf{Edge Data Center} (Perem-\gls{adatkozpont}): Olyan \gls{adatkozpont} amelyet a mennyire csak lehet a hálózat pereméhez lehet telepíteni szemben a hagyományos \gls{adatkozpont}okkal. Képes arra, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtsa, de önmagában egy sokkal kisebb skálán. [\dots] A \textit{perem} itt a telepítés helyére hivatott utalni. [\dots] Több perem-\gls{adatkozpont} egymással közvetlen kapcsolatban állhat, hogy ezzel biztosítsanak nagyobb kapacitást, migrációt meghibásodás elkerülés vagy terhelés elosztás céljából egy nagy virtuális \gls{adatkozpont}ként funkcionálva.
	
	\item \textbf{Infrastructure Edge} (Infrastruktúra pereme): Számítási kapacitás a peremen tipikusan egy vagy több perem-\gls{adatkozpont} formájában megvalósítva, amelyet a szolgáltatói \gls{lastmile}ön telepítenek. Számítási, adattárolási és hálózati előforrások, amelyeket az infrastruktúra peremére telepítenek lehetővé teszi a felhőszerű szolgáltatások nyújtását, hasonlóképp mint a centralizált központi \gls{adatkozpont}okban. Ilyenek például az erőforrások \gls{elasztikus} allokációja. De mindezt alacsonyabb késleltetéssel és csökkentett adat továbbítási költségekkel, a magas fokú lokalizációnak köszönhetően szemben a centralizált vagy regionális \gls{adatkozpont}okkal.
	
\end{itemize}
\textbf{A dolgozat további részeiben ezek a fogalmak a mérvadóak} (kivéve ahol ez külön jelölve van).
\subsection{Architektúra}
 
\begin{figure}[h!]
	\centering
	\includegraphics[width=0.7\textwidth]{figures/overview_with_edge.pdf}
	\caption{asd}
	\label{fig:overview_with_edge}
\end{figure}
% ez jolesz ahol írom hogy mi az az edge es miert old meg gondokat
\cite{7807196}
% Le kell írni az elméleti példát, és hogy hoygan oldja meg a problémákat amit fenn felvetettem
% Egy gyakorlati példát is szeretnék adni, ami a mobil hálózatokra igaz, hogy BS-en van a cucc meg az datacenter meg minden
% jó lenne megemlíteni, hogy szimbiózisban léteznek ezek
% itt leírom, hogy miért jó nekünk, hogy van edge
\section{Keretrendszerek}
% itt le lehet írni, hogy igazából mit is kell egy keretrendszernek tudnia
% Keresni pár példát
% El lehet mondani, hogy ezt a kubermeme tudja és az jó nekünk
\subsection{Alkalmazás fejlesztési keretrendszerek}
\subsection{Alkalmazás futtatási keretrendszerek}
% El lehet mondani, hogy ezt a kubermeme tudja és az jó nekünk
% Ez a másik chapterből lett iderakva:
% Ez egy bevezetés lényegében
\section{Előnyös szempontok} % A perem és a felhő hálózatok mire jók
% alapvetően bármit ki lehet szervezni ebbe a rendszerbe, de nem mindennek van értelme
% ahhoz, hogy megállapítsuk, minek van értelme, egyeztessük a szempontokaz az előnyökkel
% Itt leírom, hogy aggregáció és késleltetés az két nagyon fontos szempont amin javítani tud a perem és felhő
\subsection{Nagy mennyiségű adatok aggregálása}
\subsection{Késleltetés érzékeny alkalmazások}
\subsection{Egyéb szempontok}
% Villany használat
% Privacy/Security
\section{Megvalósított alkalmazások}
% Itt leírom hogy a Birbnetes és az ursim miért jók és miért demózzák jól a két fenti megállapítást
% A birbnetesnél a minta felismerés át fog mászni az edge-cloudba
A választott alkalmazások megvalósítását \aref{chapter:birbnetes}.\ és \aref{chapter:ursim}.\ fejezetek részletezik.